Vásárhelyi Friss Ujság, 1931. április-június (4. évfolyam, 76-147. szám)

1931-04-01 / 76. szám

kószi Lapunk mai száma 4 oldal lélta- úgy imint mét ely -utca i. EMKt kendők, fillér. számú föld ol____202 fillérért isfaludi 194 gy hétre, ba. 205 iber eilst. Bö! u. 204 A Halok linden van ott ó. Értem 250 d e kiídó, ló. Érte 17 szám 134 lettel éri a n. é. II., Sipnyitok, ly, teher10 pengő. 192 de kelletelepes készletre. ikek italata, palota, írás Bethlen István gróf: A kisgazdatársadalom és a magyar intelligencia összefogásával lehet csak ezt a nemzetet kivezetni abból a szerencsétlen helyzetből, amelybe Trianon és egy nagy világválság taszított bennünket. A miniszterelnök hatalmas beszéde az Egységes Gazdafront küldöttsége előtt. Budapest, március 31. Az országos gazdafront küldöttsége tisztelgett hétfőn délben Bethlen István gróf miniszterelnök előtt. A küldöttséget Meskó Zoltán a gazdafront elnöke vezette. A küldöttség azokat a határozati javaslatokat és memorandumba foglalt kívánságokat nyújtotta át a miniszterelnöknek, amelyeket a legutóbbi Budapesten tartott gazdagyűlésen elfogadtak. Bethlen István gróf miniszterelnök a küldöttségnek a következőképen válaszolt: — Majdnem tíz éve már, hogy először léptem be a miniszterelnökség palotájába s vettem kezembe a kormányzó úr megbízásából az ország sorsát. Meskó Zoltán barátom egy kézfogásra hivatkozott, amely akkor történt közöttem és a kisgazdatársadalom vezetője, Nagyatádi Szabó István között. Én azóta nyugodt lelkiismerettel merem állítani, az akkor fogadottakat becsülettel és tisztességgel igyekeztem betartani. Hogy ez az ország tíz évig fennállhatott, előre haladhatott, hogy ma többet jelentünk, mint tíz évvel ezelőtt, az annak köszönhető, hogy az egyik oldalon a magyar kisgazdatársadalom, a másik oldalon pedig a magyar intelligencia a maga történeti hivatásának megfelelően egymásnak kezet adva becsülettel kitart azon az úton, amely igyekezett távol tartani a nemzet lelkétől a felforgatás gondolatát. Másfelől pedig megerősítette azt az áldozatkészséget, amely nélkül nemzetek előre nem haladhatnak és meg nem élhetnek ebben a nehéz időben. — Nagyatádi Szabó Istvánnal való kézfogásom nem csak két embernek személyes baráti kézfogása volt, hanem két magyar társadalmi osztálynak a kézfogása, a nemzetnek egyesülése a boldogulás céljából. A magyar kisgazdatársadalom ma a nemzet gerince s a nemzet gerince lesz a jövőben is. E társadalmi osztály nélkül nemzeti politikát ebben az országban folytatni nem lehet. Az a gazdasági krízis, amely két év óta emészti a nemzet erejét, olyan súlyos akadály az előrehaladás útjában, amelyet ha legyőzni nem tudunk, igen megnehezül az idők járása felettünk. Mindannyiunk érdeke egyformán anyagi, egyéni, politikai és általános nemzeti szempontból, hogy túlemelkedjünk ezeken a nehézségeken. Ha keresem, hogy melyik az az út, amelyen haladva célhoz juthatunk, azt kell mondanom, hogy csak úgy juthatunk előre, ha félretéve a pártpolitikai ellentéteket, kezet kézbe téve egymást támogatjuk és egymás érdekeit méltányolva mindenkinek megadjuk azt, ami jár és senkit sem akarva letaszítani a sárba. Amikor azt látom, hogy a világ összes nemzetei törik fejüket azon, hogy miképen lehetne a gazdasági krízisből kiemelni az egyes országokat, az egész világot együttvéve, mert külön, sajnos boldogulni nem tudunk, hiszen más országokban súlyosabb helyzetben vannak a gazdák, mint mi magunk és amikor azt látjuk, hogy Genfben és Párizsban, Bukarestben és Varsóban az államférfiak azon törik a fejüket, hogy miképen lehetne együttes erővel a mezőgazdasági krízisen segíteni, akkor mi ne hulljunk szét bent az országban, mint az oldott kéve és egymás ellen ne dolgozzunk azt gondolva, hogy ez pártkérdés, mikor a világ összefogása nem elegendő ahhoz, hogy ezt a nagy gazdasági krízist megoldja. Igen rövidlátók, akik a mi sorainkban ellentéteket szítani, ellenmondást kelteni akarnak azért, hogy ezzel talán átmenetileg pártpolitikai sikereket érjenek el, de végeredményében a gazdasági kérdéseket meg nem oldva, ezt az országot még nehezebb helyzetbe hozzák, mint amilyenben van. Köszönetet mondok önöknek a bizalomért és fogadalmat teszek ismételten, hogy azt a politikát, amelyet eddig is követtem és amely abban csúcsosodik ki, hogy a kisgazdatársadalom és a magyar intelligencia összefogásával lehet csak ezt a nemzetet kivezetni abból a szerencsétlen helyzetből, amelybe a Trianon és most egy nagy világválság taszított bennünket — folytatni fogom. Őrizzék meg higgadtságukat és nyugalmukat azokkal szemben, akik azért járnak önökhöz, hogy eltántorítsák önöket ezektől a gondolatoktól. Ezt a nemzetet másként megmenteni nem lehet, mint egy hűséges kézfogással. Én ehhez a kézfogáshoz hű maradok. Kérem maradjanak hűek önök is s akkor bízom benne, hogy sikerülni fog a mai gazdasági viszonyokból ezt a nemzetet kivezetni. Önök a memorandumban egyes bajokra orvoslást kérnek, ami emberileg megmenthető, azt mi készek vagyunk megmenteni. Tartsanak ki híven az Egységes Gazdafront mellett, én ott vagyok önökkel és bízzunk benne, hogy fokozatosan nemzetközi téren való munkálkodásunkkal is sikereket fogunk elérni. Hosszantartó lelkes éljenzés és taps fogadta a miniszterelnök szavait, aki azután a küldöttség tagjaiival barátságosan elbeszélgetett. — Halasi Fischer Ödön Öméltóságának, — mondá — elismerem, ragyogó tehetséggel és alapos készültséggel fölépített előadása után is bizakodóbb légkört akarok teremteni. Öméltósága keményen bírálta a mai helyzetet és talán túlzott jelentőséget tulajdonított bizonyos politikai tények megtörténtének, illetve elmaradásának. Szabadjon vele szemben a legnagyobb magyarra, gróf Széchenyi Istvánra hivatkoznom, aki azt tanította, hogy nem minden a politika, a jólszervezett és pontosan végzett munka tehet mindent. Széchenyi figyelmeztet bennünket a Kelet Népe című hallhatatlan írásában arra is, hogy ne toljunk mindent a kormányra, hanem keressük meg és vessük ki a hibákat, melyek bennünk magunkban leledzenek. Bizonyára bennünk, a nemzeti társadalomban is van hiba. Kétségbeesnünk mégsem szabad, mert — és ezt megint Széchenyi állapítja meg: „Sokan vagynak hibáink, de erényeink még többek!“ Én a jobb magyar jövőre, a csüggedetlen reménységre, az alkotó optimizmus szétterjedésére, Nagymagyarország biztosan bekövetkező föltámadására ürítem poharam gyöngyöző borát ! (Éljenzés.) Endrey Béla polgármesterhelyettes hasonló értelemben szólott. — Halasi Fischer Ödön Öméltóságának délutáni előadását szívesen hallgattuk, mert komoly ember komoly szava volt komoly dolgokról. Nagyon is komoly szó volt, mely a komorság sötét árnyékát viselte magán. Hitem szerint a világválságnál is nagyobb veszedelem, hogy ennek a derék magyar népnek a lelke van kiveszőben. Kérem azért a méltóságát, hogy országjáró útjában ne a keserűség, ne a lemondás igéit hirdesse, hanem a reménységét. Három évvel ezelőtt Amerikában jártam és ott már akkor láttam a válságot, mely hozzánk csak most érkezett el. Ez a krízis világjelenség, amellyel csak akkor birkózhatunk meg, ha nem engedjük elhamvadni szívünkben a reménység éltető melegét. (Lelkes taps és éljenzés. Neumann Lajos, galgócsi Heller Alfréd és Friedländer Henrik lelkes fölszólalásai után Halasi Fischer Ödön beszélt, aki széles alapokon okolta meg, hogy miért nyúl olyan határozottsággal a kritika fegyveréhez. Megújuló viharos ünneplés közepette szólt ezután a hódmezővásárhelyi Kereskedelmi Testület nagyszabású művelődési munkájáról, melyre az ország fővárosában is elismeréssel figyelnek a kereskedelem irányító tényezői. Ma Hódmezővásárhelyen működik az egyetlen kereskedelmi testület, amely a Cobden Szövetség tízéves példájának nyomdokain sorozatos szemináriumi előadásokat rendez és a közgazdasági kultúra terjesztésével erősíti a kereskedőtársadalom ellenálló erejét a vár- Jól étkezhet Kovács Lázár vendéglőjében (Kihordókat és abonenseket elfogadok!)Teleki-u. Jönnek az Ünnepek! És Ön, Asszonyom, nem gondol az elhanyagolt lakásberendezésére ? A szőnyegek kopottak, rongyosak! A függönyök fakók, szakadtak! A sezlonteritő már kiszolgált ! Az ágyteritők * A bútorok szövete régi, avult! A matracokon már aludni sem lehet! A linoleum hiányzik a lakásból! Bőséges választékkal alacsony árakkal várja szives látogatását ÁRUHÁZ szemlére. izővásáríré 1931. feltün-Shivatalfigyellakossáenki ólok adóételek aen belül is ihatok, seti adó is illetéeg a kircius 27. a Józsefnek. IV. évfolyam 76. szám. Arad fillér 1931. április 1. szerda. ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Helyben, házhoz kihordva negyedévre 4800, félévre 900 pengő. — Vidékre postán küldve, negyedévre 6 pengő, félévre 12 pengő. VÁSÁRHELYI 9 FRISS ÚJSÁG FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik naponta délután 3 órakor. Lapzárta déli 12 órakor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dura Lajos könyvnyomdája, Deák Ferenc utca 15. Telefon 254. A nemzeti reménykedés hangjai adták meg a Kereskedelmi Testület vasárnapi szemináriumának alapszínezetét. „Bethlen István kormánya meg fog birkózni a válsággal“ — mondotta Balassa József testületi elnök. Ismertettük a Friss Újság tegnapi számában Halasi Fischer Ödönnek, a Cobden Szövetség elnökének a Kereskedelmi Testületben tartott előadását, mely körül a vasárnap esti társasvacsorán pohárköszöntők keretében fejlődött ki a szemináriumi vita. A felszólalókról a következőket jelenti a Friss Újság tudósítója. Elsőnek Blantz Béla dr. bankigazgató, a Kereskedelmi Testület főtitkára beszélt. Üdvözölte a vendégeket és többek között a következőket mondotta : — Meleg üdvözletünk száll a város és a polgármester úr képviseletében megjelent Endrey Béla polgármesterhelyettes úr felé s köszöntjük általa Hódmezővásárhely törvényhatóságának közigazgatását is, amely sohasem esett a bürokratizmus kereskedelembénító hibáiba és sohasem csinált céltévesztett közüzemek létrehívásával méltánytalan konkurenciát a város legális kereskedelmének. (Éljenzés.) Majd Halasi Fischer Ödönhöz intézte szavait: — Cobden Richard alapvető tanítása az volt, hogy segítsünk minél többet és minél több emberen, továbbá, hogy tanuljunk minél többet és minél alaposabban. Ez a kettős tétel ma időszerűbb, mint valaha és amikor Méltóságod ennek a szolgálatában járja az országot városrólvárosra, az egész magyar kereskedőtársadalom szeretetével találkozik, mert a cobdeni eszmék hirdetésével a népek barátságát, megbékélését és nemzetünk föltámadását szolgálja. — A köszönetén túl van egy kérésünk is Méltóságodhoz. Legyen a hódmezővásárhelyi kereskedők követévé, adjon hangot illetékes helyen a mi fajainknak, tárja föl a mi speciális bajainkat. Mi, hódmezővásárhelyi kereskedők, mindannyian a földből élünk. Itt aránylag elenyészik a hivatalnoki réteg, mely többé-kevésbbé mégiscsak megtartotta fogyasztóképességét, a vásárhelyi kereskedőre és iparra nézve tehát kétszeresen katasztrofális a mai helyzet, mely a gazdatársadalom anyagi hanyatlásában leli eredetét. Hangoztassa Méltóságod a termelés átszervezésének szükségességét a mi megbízatásunkból is, mert különben itt nem marad nyitott bolt.. . Nagy tetszéssel fogadott pohárköszöntőjének befejező szakaszaiban az Alföld öntöző csatornahálózatának kiépítését, valamint közlekedési viszonyainak javítását jelölte meg Hódmezővásárhely gazdasági föllendülésének alapjaiként. A következő fölszólaló Telek Andor, a Kereskedelmi Testület díszelnöke volt.