Vásárhelyi Hiradó, 1904. augusztus (5. évfolyam, 185-209. szám)

1904-08-02 / 185. szám

2 Malis. — Az intéző bizottság ülése. — Vasárnap délután négy órakor a kiállítás nagy intéző bizottsága dr. Szalay József kiállítási elnök előülése mellett ülést tartott. A szép számban megjelent tagok üdvözlése után az elnök megtette alapos és kimerítő előterjesztését. Az elnöki előterjesztés két részre oszlott: az elsőben beszámolt az eddigi intézkedésekkel és eredményekkel, a másikban az augusztus havi teendőket írta körül. Az eddigi eredmény reményen felüli, úgy, hogy a kiállítás sikere teljesen biztosítva van. Ilyen eredményt csak azáltal lehetett elérni, hogy az egész város társadalmát áthatotta a kiállítás eszméje. Az eddig bejelentett anyag menyiségre nézve teljesen kielégítő, úgy az ipari, mint mezőgazdasági részről, amit a bejelentések nagy száma bizonyít. A szegedi kereskedelmi és iparkamara segítsége is sokat lendített a kiállítás ügyén. A megrendelő bizottságnak módjában állott tízezer korona értékű ipari czikket megrendelni, ebben az összegben maga a mágocsi uradalom 2000 korona értékű megrendeléssel szerepel. A kiállítási költségvetésben feltételesen mutatkozó hiány pótlására az igazgatóság tárgy sorsjáték tartását határozta el. Harmincezer sorsjegy van kibocsátva 50 fillér árban, a kisorsolandó tárgyak száma 900—1000 lesz. A sorsjáték iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik, amennyiben körülbelül 7000 sorsjegy elkelt. A kiállítás változatosságát célzó lóverseny rendezésén egy különálló bizottság működik. A lóverseny iránt is nagy érdeklődés van. A kiállítási katalógus 5000 példányban kerül 8—9 ívnyi terjedelemben. A katalógusba dr. Lukács György főispán írta az előszót ,,A mi kiállításunk“ cím alatt. A város történelmét és jelenlegi állapotát röviden összefoglalta ifj. Szilágyi Gyula. A katalógusba kerül a kiállítás története, szervezete, a bíráló és az összes bizottságok névsora, a bírálati szabályok. Ezt követi a kiállítók és a kiállítási tárgyak sora. Végül a hirdetések. Az ipari kiállítás, tekintettel a bejejelentések nagy számára, nemcsak a termekben, hanem a folyosókon is fog elhelyeztetni. A második emelet folyosójára és előcsarnokába kerül a segédek és tanoncok kiállítása. A rajzterembe jön a női kézimunkák kiállítása, mert a néprajzi és képzőművészeti kiállítás a helyszűke miatt a városháza közgyűlési termébe, a tanácsterembe és a polgármesteri fogadó szobába kerül. A tornacsarnokban lesz elhelyezve a mezőgazdasági termény kiállítás és a gazdasági történelmi rész. Az ipari kiállítás nyolc csoportra osztva a főgimnázium termeiben nyer elhelyezést. A gépek, járóművek kiállítása a körfal alatt két ötven méter hosszú és tizenkét méter széles fedett sátorban lesz, míg a gépgyárak ugyanazon az elkerített helyen különpavilonokban fognak kiállíttatni. Az állatkiállítás a szigeten, szintén elkerített helyen megfelelő sátorszerű istállókban lesz. A baromfiak külön ketrecekben helyeztetnek el. Érdekes és tanulságos lesz a baromfi tenyésztők országos egyesületének kiállítása. A néprajzi és képzőművészeti kiállítást az igazgatóság az összegyűjtött és bejelentett tárgyak menyiségére való tekintettel, mint már említettük, a város által átengedett közgyűlés- és tanácsterembe és a polgármesteri fogadó szobába helyezte el. A képek és szobrok elhelyezésére, nehogy a közgyűlési terem falai megrongáltassanak, a szegedi képzőművészeti társaság állványait kérte el a művészeti kiállítás elnöke. A kiáiitási sátrakat az igazgatóság eleintén vállalat útján szándékozott elkészíteni, minthogy azonban ebben a költségvetésbe 7000 kona volt csak felvéve s a vállalkozók 12 koronát kértek, az igazgatóság úgy határozott, hogy a sátrakat házilag, a város segítségével készíttetik el. Így a költségvetés keretén belül a sátrak egy-két nap múlva már készen is fognak állani. A költségvetésben 30 ezer korona volt kiadás címén felvéve, amelyből csupán 17 ezer 600 korona nyert fedezetet, a mutatkozó 12400 korona hiány is fedezetet talált időközben a miniszterek, a kereskedelmi és iparkamara, a főispán és dr. Endrey Gyula orsz. képviselő adományaiva. Egyébként is a költségvetés legtöbb kiadási tételénél jelentős megtakarítások lesznek s minthogy semmiféle luxus kiadások nincse nek, a kiállítás anyagilag teljesen biztosított. A további teendők teljesítésére dr. Szalay elnök előadta, hogy augusztus hó első tíz napján a kiállítási tárgyak elhelyezésével és elrendezésével foglalkoznak. Az ipari dolgok és gazdasági termények bírálata augusztus 13 án lesz. A jószágkiállítás aug. hó 20—22 ik napjaira van tervezve, a bírálatot a zsűri aug. 19-én ejti meg. Augusztus 21-én lesz a lóverseny. Katonazenekarról, tribünökről s a közönség kényelméről a rendezőbizottság gondoskodott. A lóverseny napján katona- és cigányzenekar közreműködésével a népkerti Vigadóban nagy táncestély lesz. Augusztus 27 én Darányi Ignác dr. volt miniszter, a város díszpolgárának fogadása. A kiállítás tartama alatt tartandó szakelőadásokról az igazgatóság már gondoskodott. Aug. 28-án lesz a kiállítás bezárása nagy kerti ünnepéllyel és a kiállítási sorsjegyek kihúzása. A belépti díjakat az igazgatóság a következőkben kívánja megállapítani : hétköznap az összes helyiségek megtekintésére 40 fillér, vasár- és ünnepnapokon 20 fillér. Gyermekjegy 20 fillér. Idényjegy 4 korona. A kiállító és a kiállítási bizottságok tagjai 1 koronáért kapjanak idényjegyet. A belépti díjak ilyetén megállapítását az intéző bizottság többek hozzászólása után változatlanul elfogadta. A kiállítás látható reggel 8 órától esti 7 óráig. Az igazgatóság gondoskodott róla, hogy a kiállítás területén három helyen szolgáltassanak ételt és italt. A földmivelési és kereskedelmi miniszterek levélben meghivattak. Dr. Lukács György városunk főispánja, ki tudvalevőleg a st.-louisi (Amerika) nemzetközi kongreszszusra aug. 12-én szándékozott elutazni, utazását csak azért, hogy a kiállítás megnyitásán jelen lehessen, elhalasztotta. A zsűri szabályokat, felolvasás után, az intéző bizottság változatlanul elfogadta. A fogadtatásokat és ünnepélyeket rendező bizottságot a város társadalmának minden rétegéből választott 150 taggal az intézőbizottság megalakította. Az Endrey Gyula dr. által iparosok jutalmazására fordítandó 200 korona adományt négy díjra osztják fel: 100, 50, 30 és 20 koronásra. 1904 kedd, augusztus 2 Petőfihez. — Frangois Coppée. —■ Mint szegény utazó. elbúsul hirtelen, Midőn egy bőkezű gazdától elköszön, Ki tűzhelyet adott a hideg éjjelen — S a ház szép gyermekét csókdossa könnyezőn. Akként, mi franciák, néped vendégraja Hozzád virágosan megyünk búcsúzva még. Te költő katona, Ki érte trabolál, kit érte ért a vég! Lángészként fényleni s elveszni harctérén, így ércben ártani s úgy halni senkiül Sorsod nem siratom, testvér, irigyelem, Ily hősi, szép halált ki halt rajtad kívül? Hol csordahad rohant szívedre, a helyen, Hol halálodra várt öröklét csarnoka, Ma ottan, én hiszem, vadrózsafa terem, Ó te, szerelem és szabadság dalnoka! Vadrózsában virul tovább is szellemed. S ahányszor két jegyes bolyong ott boldogan S rózsát tépnek le az ifjú szerelmesek, Attól hűbb esküvés, attól hűbb csók fogan! S mikor szép éjeken leszáll a csalogány, A csalogány, amely szárnyas, dalos, szabad, Mámorban szédül ott a rózsák illatán, S elbájolan csattog a csillagok alatt! Franciából fordította: Juhász Gyula, hazád leghűbb fia, Dalosaink Pöstyénben. A dalárda körútjának befejezése után városunk művész gárdája, névszerint Dobó Zoltánná, Arany János és Vörös Lajos Pöstyénbe mentek, ahol az ottani fürdő vigalmi bizottság felkérésére sikerült hangversenyt rendeztek, melynek tiszta jövedelme a fürdői könyvtár javára fordittatott. A fürdői remek gyógyteremben HÍREK. — augusztus 1. — Közigazgatási bizottsági ülés- A kir f. hó 13-án d. u. 4 órakor ülést tart. — Felebbezés egy iskola ügyben. Tudvalevőleg törvényhatósági bizottságunk legutóbb tartott ülésében akként határozott a hatrongyosi külterületi iskola ügyében, hogy az iskolát nem a Csáki Sándor-féle 296. számú tanyán, hanem a Takácsmalom szomszédságában levő földek valamelyikén építteti fel, mivel ezt a közoktatatásügyi miniszter is így óhajtotta. Törvényhatóságunknak ezen határozata ellen aztán most az érdekelt szülők nagy többsége, 121 halrongyosi lakos felebbezést adott be, arra kéri a minisztert, hogy a reájuk nézve sérelmes határozatot oldja fel s utasítsa a törvényhatóságot, hogy a szülők nagy többségeinek érdekeit és óhajtását figyelembe véve, az iskolát a 296. számú tanyaföldön építtesse fel, vagy pedig gondoskodik arról, hogy a hatrongyosi körzetben két iskola állíttassék fel, mivel a tankötelesek száma oly nagy, hogy azoknak befogadására egy tanterem kevés, de különben a törvények is tiltják 133—140 gyermeknek egy tanteremben való összezarolását. — Lövöldözés az éjszakában Titokzatos és eddig részleteiben tisztán fel nem derült bűnügyben nyomoz most a rendőrség. Csikós Márton helybeli napszámos feljelentésére alapítja nyomozását. Csikós az este 9 óra táján a vasúti állomásról hazafelé igyekezett. Vele volt felesége és 19 éves fia is. A Simonyi utcán Csikósakkal szembe jött Pólyák István, a Csik egybegyűlt díszes társaság alig tudott betelni a Dobóné remek zongorajátékával, valamint az Arany János szép hegedűjátékával és a Vörös Lajos szívhez szóló gyönyörű énekével. A művészgárda pöstyéni szereplése oly tetszést aratott, hogy a fürdő igazgatója azon óhajának adott kifejezést, hogy mindent el fog követni, hogy a jövő fürdő évadban az egész dalárda felkeresse Pöstyént. Általában véve, úgy a dalárda, mint a dalárda keretében működő művészeink olyan diadalt arattak a messze távolban, mely nemcsak reájuk, hanem városunkra is dicsőséget áraszt. Ezen dicsőségből az oroszlánrész Juhász Mihály polgármestert, a dalárda elnökét, Kun Miksát, a fáradhatatlan s ügybuzgó rendezőt s Arany Jánost, a dalárda tehetséges karnagyát illeti, a kiről a kassai s a felsőmagyarországi lapok hasábos dicséreteket írtak. Mint kiváló karmesterről, mint jeles zeneszerzőről s mint előadó, hegedűművészről.