Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1907. január (3. évfolyam, 1-27. szám)
1907-01-01 / 1. szám
Hódmezővásárhely, 1907. Kedd, január 1. ÁRA 2 FILLÉR Harmadik évfolyam 1-ső szám. Előfizetési árak: Helyben : negyedévrel k.80 fil egy hóra 60 fil. két hétre 3881, egy hétre 1481 Vidékre : negyedévre 360 . Egyes szám ára 2 fillér (Ikr.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy-utcza 17. (Orovecz-ház). VÁSÁRHELYI Hirdetések díjszabás szerint. Nyilttér petit sora 20 fillér. Megjelenik a kora reggeli órákban hétfőn és ünnep után való napon délben. Telefonszám 58. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA. Lapzárta éjjel 12 órakor. 1907. január 1. Tavaly ilyenkor, 1906. jan. 1-én a darabont-pribékek uralma alatt nyögött ez a szerencsétlen ország, most pedig 1907. jan. 1-én nyög a hazugságok uralma alatt. Mert hazugság az, hogy győzött a 48. Vele ellentétben a legkonokabb 67-es kormányzás folyik, császári lényalókkal, bécsi ordréra tánczoló magyar kormánynyal s e tánczoló kormánynak vakon hódoló parlamenti többséggel. Hazugság az, hogy béke van. Igen béke van, de nem a mi győzelmünk után való béke, melynek feltételeit mi diktáltuk, hanem a császár győzelme után való, ránk kényszeritett, ránk srófolt vaskapcsos béke, mely rablánczon tart bennünket, nyelvünket betömte, lelkesedésünket benn forrasztotta. A láncz minden széntjét bécsi kéz gyártotta. Olyan békénk van, mint a milyet a zsarnok ad a legyőződnek, ki lábainál hever. Tavaly ilyenkor nem volt magyar vezényszó, magyar udvartartás, önálló vámterület, önálló pénzügy s ezekről a jogos nemzeti követelésekről megállapíthatjuk, hogy valósítva, a császári udvartól engedélyezve ma sincsenek, úgy de tavaly ilyenkor nem volt katona, adó sem megszavazva az osztráknak. Ma ellenben meg van szavazva. Újonczot adtunk, amennyit csak a császári hadvezetőség követelt, adót adtunk, amenynyit csak akartak, sőt a kivetés sohasem volt oly magas, a behajtás rég nem volt oly könyörtelen szigorú, mint épen most a nemzeti kormány uralma alatt. Adtunk százmilliókat a nem is közös, hanem tisztán osztrák külügyre, hadügyre, még a tengerészeti ábrándokra is kidobtunk 121 millió forintocskát, kuli, kukoli, Montekuloli egyetlen kézlegyintésére. Szóval nekünk nem adtak semmit, mi nem kaptunk semmit, tőlünk azonban elvettek mindent, amit csak lehetett s a mint azt 400 év óta hol erőszakkal, hol mézesmadzagos becsapással cselekszik osztrák sógorék. De igaz is az, kaptunk mégis mi is valamiket. Tudjátok mit ? Pofonokat nemzeti önérzetünkre, becsületünkre. Hogy többet ne említsünk, a Kossuthnótáért most is dutyi, lefokozás jár jutalmul, a Gotterhaltét pedig most is kuzatják a színmagyar városokban. Az eredmény tehát a régi semmi. Azaz, a régi osztrák szemtelenség a mi bőrünkön. Egy mégis más, mint tavaly ilyenkor volt. Nincsenek hatalmon a darabantok. A kormánycsatlós lapok ezt szokták hallatlan nagy vívmány gyanánt emlegetni. Az ördögöt az! Ma már a hátulgombolós gyerek is tudja, hogy ha a koalíczió mindjárt Tisza bukása után elfogadja a királytól felajánlott kormányt, akkor a darabantok nem jöttek volna. És akkor a király kész volt engedményeket is adni, így pedig csak fügét adott és fenntartotta „szabad elhatározását“, vagyis a jogot arra nézve, hogyha ismét „okvetetlenkedünk“ a nemzeti követelésekkel, akkor ismét szerencsénk lehet a darabantokhoz. Addig azonban ha mindent megszavazunk a bécsi gyomornak pontosan, akkor béke lesz. Megszavaztunk, tehát béke van. De ettől a békétől aztán, ha még sokáig tart, gyomorrákot kap a nemzet. Mert mit kapjon most, mikor Kossuth Lajos katonái szállítják Bécsbe a százmilliókat s itthon nincs a régi programmból semmi valósítva, sem önálló magyar államiság, sem általános, titkos választójog, sem fokozatos adó, sem a többi híres, nagy elv?! Ez a helyzet. Hol van hát a boldog újesztendő ? A magyar haza egén nincs! Az osztrák császári udvar azonban vigyoroghat minden lakásával egyetemben, az osztrák kamarilla kaján pofával markolhat a tőlünk szállított vér- és pénzadóba, mert náluk van a mi romlásunkon szerzett, a boldog újesztendő. Adja a magyarok Istene, hogy mához egy évre másképen legyen! Kun Béla. — Ra kell rukkolni. Az októberben besorozott újonczok közül azok, akik a honvédséghez osztattak be, tegnap reggel rukkoltak be ezredükhöz. Ezeknek szomorúan végződött a régi s kezdődik az uj esztendő. Karácsonyi és upi jmegejgg Nagy választék magyar ruhákban. “3SH “2SQ tulhalmozott nagy raktáramon levő férfi, Tisztelettel női- és fyermekruháik árért még Tri «f n p il i ^ „lyen leszálitottam. — Kérem a nagy- i U pe I i Ulop érdemű közönség szives pártfogását. findrássy-utcza l a rom. kath. templom mellett. A mult év története dióhéjban. Január. Szomorúan kezdődött ez az év. Szabadságunk hiénái szabadon garázdálkodók. A városok, megyék egymás után tömörültek az alkotmány védelmére a Fejérváry Kristóffy hordái ellen. Városunk élére is kiparancsolták Nagy Miska csatlósukat 1-én jött Kristóffy József belügyér értesítése, mely szerint a király Nagy Miskát Vásárhely főispánjává nevezte ki. 2 2-án ült össze a polgármester elnöklete alatt egy vegyes nagy bizottság, amely kimondja, hogy Nagy Miskát a város főispáni székébe nem ereszti be, 3 án Forradalom híre érkezett Debreczenből. Akkor verte félholtra Kovács Gusztávot a debreczeni állomáson, a boszúálló népharag. Ez nap alakult meg dr. Endrey Gyula elnökletével a vásárhelyi alkotmányvédő bizottság. 14-én tartotta históriai jelentőségű törvényhatósági közgyűlését Vásárhely város törvényhatósága. A veszély az évtizedek óta szemben álló pártokat egyesítette. Ez a közgyűlés mondta ki, hogy az installáción egyetlen tagja meg nem jelenik, a megjelenéstől a tisztviselőket eltiltja és a tisztviselőket kártalanítja. — 8-án jött a hire hogy Pest vármegyeházát csendőrséggel és katonasággal szállotta meg Lahberg darabont. — 9-én Kristóffy a közgyűlés ellentálló határozatát megsemmisiette. — 12-én a gazdasági vasút épésére az első lépést tette meg a törvényhatósági közgyűlés. — A császári parancsra berendelt póttartalékosok fogdosását a csendőrség megkezdi. 14. Kossuth Ferencznek, Apponyi Albertnek és Justh Gyulának a város kiküldöttei átadják a díszpolgári okleveleket. 15 én. Egy Poderer nevű ékszerész Nagy Mihályt Szegeden installálta. 16-án. A Reggeli Újság felfedezi, hogy a Kanizsán kifogott női holttest a Dezső Juliánnáé. 18 én. Grossmann B. utóda könyvesboltját déli 1 órakor kirabolták. 18-án. Az új kórház terveit a miniszter jóváhagyta. 19-én. Kristóffy másodszor semmisíti meg a közgyűlés önálló határozatát 19-én. Rendkívüli közgyűlés a tanácsnak bizalmat szavaz, a közönséghez az installáczió ügyében kiáltványt bocsájt ki. A közgyűlés a Kossuth-nótát ! - énekli. 21-én Bernátsky Imre állatoros halála. 22 én. A kecskeméti kaszinó Nagy Miskát kigolyózza. Nádorhegyen 9 sztrájkoló munkást agyonlőttek. Gál Ferencz felvigyázó agyonlőtte magát. 25-én. Alkotmányvédő bizottság 50 ezer koronát szavazott meg a tisztviselők kártalanítására. Február. 4-én. A vezérlőbizottság feltételeit a király elutasítja. 10-én. Draskovics Árpád halála. 12-én. A Munkácsy-pályázaton Pásztor János szobrászmester első országos sikere. 15-én. A vásárhelyi installációt 19-re kitűzik. 16-án megérkezik a katonaság. 19-én. Nagy Miska szuronyerdővel bevonult a városházára. Budapesten ezalatt Fabriczius ezredes felsőbb parancsra honvédszuronyokkal veri szét az országgyűlést. 22-én. A katonafogdosást folytatják 23-án. Endrey Antal halála. 25-én. Pesten az éjjeli ügyészek az összes lapokat elkobozták. Mozgósitási hírek érkeznek. 27-én. A lapok utczai elárusitását eltiltják. Márczius. 1. A vezérlő-bizottság kiáltványt intéz a nemzethez. Zichy Mihály gróf festő halála Szentpéterváron. 7. Lukács György darabont hajszálat talált a moslékban, megundorodván, ott hagyja állását. 15-én az egész város soha nem látott lelkesedéssel ünnepel. Április, 4- én Kossuthot és Andrásyt magánkihallgatáson fogadja a király. 5-én megvan a a béke. 7-én este 6 órakor megalakul a minisztérium. 9-én a sajtóról leszedik a békét. A kormány diadalmasan bevonul Budapesre. 10-én a Vezúv tűzhányó kitör. 12-én képviselőjelölés Vásárhelyen. 13-án a központi választmány a vásárhelyi választást ápr. 30-ára kitűzi. 15-én, Husvét-fnnepén a feltámadást üli a nemzet. 21-én Árvay György VIII. o. t. agyonlövi magát. Május. 8- án kifogják Szegeden a Forrai István pusztai gazda hulláját. 12-én Varga Ferencz fiatal kereskedő öngyilkossá lesz. 22-én a király trónbeszéddel megnyitja az országgyűlést. — Deák Mihály ny. főmérnök halála. Junius. 9- én a Gy. Molnár Imre kutasi tanyáján Illés Imre béres agyonverte Szőllősi István kanászt. 10-én Bécsbe a magyar delegátusokat megakarták verni. 12- én sorozás kezdete. 24-én a póttartalékosok hazabocsájtása. Julius. 7 én a susáni papság betöltésire megteszik az első lépéseket. 9-én Terek Gyulát susáni papnak megválasztják. 13- án Fodor Lajos halála. 18-án a miniszter a nyílt kéményeknek sepretési kényszer alól kivételét nem engedi meg. Augusztus 1 1-én Szendrey társulata Gül-Babával megnyitja a színi szezont. 2-án a törvényszék és méntelep idehelyezése iránt az első lépéseket megteszi a tanács. 10-én Kasza János újváros polgár lovastól befut a Tiszába. Szeptember. 9-én a keramit ügy miatt Endrey Gyula tyúkeszünek nevezi a tanácsot. 18-án a vásárhelyiek első transzportja elmegy román rabszolgaságba. Október. 7- én Tornyai János festőművész gazdag néprajzi gyűjteményét a néprajzi múzeum részére a város átveszi. 13-án Fábry Sándort a krály kinevezi városunk főispánjává. 24-én kimondta a néprajzi múzeum bizottsága, hogy önálló egyletté alakul. 27. Rákóczy Ferencz és bujdosó társai hamvait hazahozzák. Városunk díszközgyűlést tart és képviselteti magát az országos ünnepen. A szegedi ünnepre nagyobb küldöttséget küld. November. 5- én. Dr. Fábry Sándor főispán ünnepélyes beiktatása. 8-án. A Szentesi-útféli rakodókért teljesen a tűz martaléka lesz. 12-én. Soós Sámuel kútfúrónál dinamitrobbanás következtében Rácz Szabó Ferencz meghalt, ketten pedig súlyosan megsebesültek. 15-én. A tisztviselők fizetésrendezési kérelmét ridegen elutasítja a közgyűlés. December. 8- án. Köztudomásra jut a Népbank földeáki fiókjánál elkövetett 170 koronás sikkasztás. 9-én. Bizottsági tagok válasz-