Vásárhelyi Ujság, 1927. április-június (7. évfolyam, 73-143. szám)
1927-04-01 / 73. szám
rvásárhely, 1927. évi ápriló 1. Péntek. ARA 8 FILLÉR. korona.) Hetedik évfolyam. 73-ik szám. Vásárhelyi Újságfizetési dij: Helyben egy hóra 2 pengő (25.000 K.) J. Negyedévre 6 pengő (hetvenötezer K.) Vidékre postán küldve 1 hóra 2 pengő 40 fillér (50.000 K.) Negyedévre postán küldve 7 pengő 20 fillér (90.000 K.) Gazdák független politikai napilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Felelős szerkesztő: Szathmáry Tihamér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Lehel utca 1 szám alatt, (a Gazdasági Egyesület székházában.) Hirdetések a kiadóhivatalban (Törekvés-nyomda) vétetnek fel, nagyon méltányos árak mellett. Telefon: 209. szám. Megszüntették Trianonban megcselekedtek, hogy a békekötés, helyesebben a már előre elkészített ésa győztesek által megszabott, országunk kétharmadát éhes szomszédainknak juttató diktátum meghallgatására meghívott képviselőinket, mint foglyokat kezelték, szabad mozgásukban megakadályozták és mikor végre megjelenhettek az ellenséges nagyhatalmak, meg hitvány szövetségeseik itélőszéke előtt, előbb még azt sem akarták megengedni, hogy megbizottaink vezetője, gróf Apponyi Albert észrevételeit elmondhassa. Akkori lerongyolódott körülményeink, a forradalmak és a román megszállás következtében reménytelen helyzetünk rákényszerített bennünket, hogy a szégyenletes okmányt aláírjuk. Aláírtuk, hitelt adva Myllerand levelének, melyben az őrültség, a butaság és a legnagyobbfokú gonoszság szülte országhatárok kiigazításának reménységével csapott be bennünket. Aláírtuk, dacára annak, hogy az okmányban területi veszteségeinken felül, jóvátételre is köteleztek, sőt nemzeti önérzetünket mélyen sértő gyámkodást kellett vállalnunk. Igaz ugyan, hogy a kikötött ellenőrzés kifejezetten csak arra az időre szólott, amíg a reánk kényszerűétt lefegyverzést végre nem hajtjuk. Hány éve múlt azonban annak, hogy ebbeli kötelezettségünknek eleget tettünk? és hány éve húzódó, nehéz, szívós küzdelem után értünk el a mai naphoz? melyen megaláztatásunk élő, a mi húsunkból, vérünkből nagyon jól élő katonai ellenőrzők hadától végre megszabadulhattunk. Örülünk, hogy elmennek, hogy nem látjuk őket többé, szerencsétlenségünk és meggyaláztatásunk élő emlékeztetőit. De még örülünk az idők változásának, abban az ellenünk acsarkodó gyűlölet erővesztésének, nemzetünk súlyban, jelentőségében való emelkedésének, elismertetésének, amelyeknek gróf Bethlen István céltudatos, határozott politikája nyomán el kellett következnie. A törvényhatóság folytatólagos közgyűlését csütörtökön d. e. 9 órakor nyitotta meg Mokcsay Zoltán dr főispán. Az olvasóhibák segélyezése tárgyában beterjesztett tanácsi javaslat, — mely Balog Sándor G. E. alelnök indítványa nyomán készült,— azt kéri a közgyűléstől, hogy a kül- és belterületi olvasókörök felsegélyezése végett 4000 pengőt állítsanak be az évi költségvetésbe. Ebben az összegben a körök taglétszámra való tekintet nélkül egyformán részesednek oly módon, hogy a tanács természetben, könyvekben nyújtja a segélyt. • Lázár Dezső gazdasági főtanácsos örömmel üdvözli a javaslatot, mely első lépés ahhoz, hogy az olvasókörök kulturális hivatásukat betölthessék. Az olvasókörök jelenleg nem életképesek az anyagi hiányok miatt. Jövedelmük egyetlen forrása a tagdíj, amely azonban nem elégséges a kulturális igények kielégítésére. Hajdanra jövedelmi forrásnak számítottak a különböző estélyek, táncmulatságok is, ma már azonban a sok adó és a sokféle díj miatt a körök ráfizetnek a mulatságokra. Két indítványa van. Egyik, hogy a városi tanács a könyvek beszerzésénél együttesen járjon el a Gazdasági Egyesülettel, amely hivatásánál fogva legcélszerűbb ttkai igazításokkal szolgálhat a mezőgazdasági szakkönyvek kiválasztásánál. Másik indítványa az olvasókörök jövedelmének fokozását célozza oly módon, hogy a városi tanács, mely eddig az őt illető adónemek elengedéséről vagy mérsékléséről esetenként intézkedett, teljesen mentesítse ettől a tehertől az olvasóköröket. Kovács Jenő ellenzi, hogy a könyvek bevásárlásánál a Gazdasági Egyesület szaktanácsát kikérje a város, ebben ugyanis az olvasókörök feletti „gyámkodást“ és ügyeikbe való „beavatkozást“ lát. Lázár Dezső nyomban felel Kovács Jenőnek. A Gazdasági Egyesület nem avatkozik bele az olvasókörök ügyeibe. A Gazdasági Egyesület erkölcsi testület, melynek hivatása épen az, hogy szolgálatára legyen az egész gazdaközönségnek, így az olvasóköröknek is. A nagy gazdaközönség és az olvasókörök eddig is felkeresték tanácsért az egyesületet, melynek leginkább módjában áll a szakirodalom megismerése, az újabb és újabb gazdasági, tudományos művek beszerzése. Soós István dr polgármester szerint magától értetődő dolog, hogy a város a mezőgazdasági kultúra előbbrevitelét célzó munkájában együtt halad a Gazdasági Egyesülettel, így a könyvek beszerzésénél is igénybeveszi tanácsait. A G. E. a városnak segítő, támogató szerve. Ennek semmi köze a körök autonómiájához. A könyvek beszerzését az egyes körök könyvjegyzékeinek áttekintése után fogják eszközölni. A vigalmi adó elengedésére vonatkozólag nem ajánlja a szabályrendelet megváltoztatását, mert akkor a város összes kultúrtestületei is hasonló igényeket támasztanának, ami igen súlyos károkat jelentene a városnak és megingatná a költségvetés egyensúlyát. Ígéretet tesz arra vonatkozóan, hogy a város tovább is ugyanolyan méltányossággal kezeli a köröket és minden elengedhetőt elenged. Gregus Máté hivatkozik Csongrád vármegye alispánjára, aki kijelentette előtte Kecskeméten, hogy megyéje területén az olvasókörök mindenfajta adótól mentesítve vannak. Kéri, hogy a törvényhatóság az őt illető adóktól egyszers mindenkorra mentesítse a köröket, a többi díjak, állami adók stb. elengedése végett pedig indítson eljárást. Kun Béla orsz. képviselő Kovács Jenővel szemben leszögezi, hogy a Gazdasági Egyesületet ennek a problémának megoldásánál nem lehet elmellőzni! Indítványozza, hogy a város mondjon le a forgalmi adóból reá eső részről is, az olyan díjak eltörlése végett pedig, mint aminőt pl. a „diáknyomor akció“ címén szoktak levonni, járjon közbe. Csáky Lajos dr. polgármester rámutat arra a körülményre, hogy az olvasóköri estélyeket nem az aránylag csekély adók, hanem a különböző díjak, mint: rendőri díj, zeneszövetségi díj, diáknyomorenyhítő akció díja stb. érintik súlyosan. A törvényhatóságnak módjában áll ezen díjak eltörlését kérni a belügyminisztertől. A forgalmi adó ellen a város nem tehet, mert azt törvény szabályozza. Ne itt beszéljen Kun Béla képviselő úr a forgalmiadó ellen, hanem a parlamentben ! A közgyűlés a vita befejeztével megszavazza a 4000 pengőről szóló kézi segélyt, tudomásul veszi a vigalmi adó elengedéséről tett kötelező polgármesteri nyilatkozatot, egyben a díjak elengedéséért felír a belügyminiszterhez. A költségvetési vita A közgyűlés, miután Bereck Pál dr pénzügyi tanácsnok előterjesztésére utólag hozzájárult a városi alapokból felvett 101.000 pengő provizórikus kölcsön felhasználásához, áttért az 1927 évi városi költségvetés letárgyalására. A költségvetéshez Bereck Pál dr tanácsnok tartott részletekbe hatoló, érdekes expozét. Megindokolta, hogy a költségvetést miért nem lehetett előbb a közgyűlés elé hozni. Majd összehasonlította a város békebeli, 1913-as és az idei 1927-es költségvetését, pengőben számolva. A város szükséglete 1913-ban 1.5 millió P., erre a fedezete 865.000 P. volt. A jelen költségvetésben a szükséglet 2 millió 141 ezer P., ennek fedezete 641.000 P. A hiány tehát most is, mint 14 évvel ezelőtt, 622 ezer P. Békében 65°/° erejéig volt fedezet, ma 72'Vp erejéig. Békében 75' 0 volt a pótadó, most csak 65 és fél °/C-ra van szükség. Rátért Bereck Pál úr a város pénzügyi helyzetének megvilágítására A város helyzete sokkal súlyosabb, mint volt a békeidőben. Ennek oka a pótadó 50°oban való maximálása, másrészt, hogy az állam erősen belenyúl a városok háztartásának intézésébe. Mónus János dr. Okosan teszi! Bereck Pál dr. A kormány intézkedései a városokra nézve üdvösek lehetnek (mert azokat nemes cél és jószándék vezeti), de csakis akkor, ha nem húzzák rá sablonszerűen az összes városokra! Felsorolta, hogy a város jövedelme földekből 1915-ban 124.000 P. volt, ma csak 84.000 P. A csökkenés oka a szikáncsi földek elparcellázása. Épületekből 1913-ban 32.000 P. folyt be, ma csak 26.000 P. a jövedelem a lakások kötöttsége miatt. Kövezetvámból a város békeidőben 40.000 P.-t kapott, ez az öszszeg ma a jutalékrendszer folytán 77.000 P-re emelkedett. Tőkekamat jövedelme 135.000 P., adófizetésből 546.000 P., közigazgatásból 5.000 P. (Ez utóbbi a Tisza-éra idején az államsegély folytán 89.000 P.-t tett ki.) Jövedelem fogyasztási adóból 251.000 P. (Békében 145.000 P.) A város szükséglete (a költségvetés kiadási rovata) a következő : Javadalmakra 60.045 „ Földekre 103.955 „ Kertészetre 21.167 „ Épületekre 64.453 „ Közfürdőre 13.330 „ Kövezetvám alap terhére 57.386 5 Háztartási költs. 91.375 „ Adókra és egyéb költs. 260.960 „ Adósságok törlesztésére és kamatokra 249.585 „ Közig, költségekre 514.488 „ Közig, rendészetre 186.465 5 A márciusi közgyűlés tető alá hozta az olvasókörök segélyezését, a költségvetést és az utcaburkolási programmot . A baloldal megingatta a költségvetés realitását Gróf Bethlen István mondotta, hogy az idő nekünk dolgozik. Szavainak igazsága napról-napra újabb és értékesebb eredményekben bontakozik ki szemeink előtt s bölcs politikájába vetett hitünk az alapja, országunk jobb jövőjébe vetett, meg nem ingatható bizodalmunknak is. Értesítem a 1. közönséget, hogy a bécsi vásár alkalmával felújítottam angol, cseh, holland és svejdi gyári összeköttetéseimet s raktáramat a tavaszi szezonra dúsan felszereltem mindenféle női és férfi ruhaszövetekkel, kabát- és kosztümkelmékkel. Nagy választékot tartok kascha, freskó, charmailain, ruha- és komposóanyagokban, mintázott és sima selyem köpenykelmékben. Vevőim kívánságára kiegészítettem raktáramat festő, karton, crepp, delain és olcsóbb pamut, vászon és sifonokkal, valamint mindenféle kendőkkel. Áruim kitűnő minőségéről, valamint olcsó, de szabott áraimról bárki meggyőződhet egy próbavásárlással. Selyemosztályomban a legolcsóbb nyers- és japánselyemtől a legdivatosabb crepe de chine srprime, valamint georgette-ig a legkényesebb igényeket is ki tudom elégíteni. Szőnyegeim kitűnő minőségét minden vásárlóm tanúsíthatja. A rossz gazdasági viszonyok következtében hitelképes egyéneknek készpénzárban előnyös részletfizetési kedvezményt nyújtok. Okvetlenül tekintse meg sűrűn változó kirakatomat, ahol is mindig a legdivatosabb anyagokat és divatszíneket mutatom be. — Kiváló tisztelettel: Neumann Dezső divatáru üzlete, IV. kerület, Andrássy-út. A római katolikus templommal átal. A köztisztviselők országos szövetségének szerződéses szállítója. Telefonszám: 299.