Vasárnapi könyv, 1941/2 (31. évfolyam, 2. félév, 1-26. szám)

1941 / 1. szám

s leszállva ismét folytatják a mun­kát. Némelyik pontosan ismeri a lagúna fenekének minden részét, minden korall-szirtjét. A tudósok fejükre sisakot húzva végezték megfigyeléseiket. A sisak 32­5 kilogrammot nyomott, de sú­lyát a vízben nem lehetett érezni. Felülről csöveken szivattyúzták belé a levegőt s így órákon át a fenéken maradhattak. Ügyes bennszülöttek segítettek nekik munkájukban. Az átlátszó vízben nem volt nehéz mozgófényképeket készíteni. Az ex­pedíció festőművésze pedig fém-Európai szemmel nézve az Egye­sült Államoknak semmi köze sincs az európai nemzetek mostani nagy, véres, sorsdöntő mérkőzéséhez Az a rokonszenv, amely a fajrokon keretű üveglapra festett olaj­festék­kel, az ecsetvéggel rányomkodva az üvegre a festéket, hogy megörökítse a tenger alatti világ­ eredeti színeit-A frissen fogott halak színeit is rög­zíteni kellett, mert a színes halak a levegőn hamarosan megfakultak. A tudósok 70 alámerülést végeztek a lagúna különböző részén, 10 tonna szép korallképződményt raktak ösz­­sze, a legnagyobb 1450 kilogramm volt és gyöngykagylókon kívül sokféle tengeri állatot. Az anyagot gondosan becsomagolva szállították New Yorkba a további feldolgozás végett. Angliához fűzi, nem indokolná meg azt a nagy áldozatot, amellyel a beavatkozás jár, különösen, ha meggondoljuk, hogy az Egyesült Államok lakosságának csak 47%-a MIT AKAR AMERIKA? A gyöngyhalászatot ábrázoló csoport egyik részlete az Amerik­ai Természettudomá­nyi Múzeumban. A benszüett gyöngyhalász szemvédővel s ágyékövvel ereszkedik le a tengerfenekére s gyöngykagy­lók után kutat a korallszir­­tek között. (3) 3

Next