Vasárnapi Ujság – 1857

1857-10-18 / 42. szám - Váczi székesegyház (képpel) K-ly J-s 445. oldal / Hazai tájleirások

447 rick Bristolban, Othello, Özvegy férje, Legjobb az egyenes út és Csokonai. Első vendégjátéka alkalmával kiléptekor a művészt 5 perczig tartó tapsvi­harral és éljennel fogadá a közönség. Az ő vendégjátékai annál szükségeseb­bek a vidéki közönségnek, mert a vidéki közönséget ő nyerheti meg leginkább Shakespeare remek­művei meghallgatására s a szinháznak állandó látogató­jául. Másrészt pedig a nagyobb művészek illy vendégjátékai a vidéki színé­szeknek valódi iskola. Egressy Gábor ott léte alatt a szinpadon kívül is a de­rék polgárság szeretetének és barátságának tárgya volt. A leggyönyörűbb őszi napokon és estéken rendeztettek tiszteletére lakomák szabad ég alatt, a szőlőhegyeken. Bucsujátéka alkalmával pedig Csokonai előadása alkalmával, midőn mint Csokonai megkoszoruztatott, az egyik igazgató egy értékes billi­komban, tálcza-és babérkoszorúban átny ujtá a nagyváradi közönség emlék­ajándékát e rövid szavakkal : a nagyváradi közönség emlékül, magyar színé­szetünk legnagyobb művésze, — Egressy Gábornak. Mire háromszoros éljen és tapsvihar reszketteté meg a szintermet, melly zsúfolásig tömve volt. Igy vég­ződött e vendégjátéki sorozat és a nagyváradi közönség e nemes lelkesedését látva, elhihetjük, hogy illy közönség, a derék M. mérnök fáradhatlan mun­kássága mellett, állandó magyar színházát fölépitendi rövid időn, hogy már egyszer ne csak tervrajzának örvendhessünk. *) — (Egy adat nevelő-intézeteink nehéz munkája köréből.) Egy anya Pestre hozta leányát nevelő-intézetbe. Többi között — mint ez gyakran szo­kott történni — kikötötte, hogy leányát kiválólag francziául képezzék, mert — úgymond — az ő gyermeke ugy is jól tud magyarul. S midőn nem sokára tudomására jutott,hogy leányát mégis tanítják a magyar nyelvre betűről be­tűre, illy neheztelő sorokat irt az intézet tulajdonosnéjának : ,,En nem azér attam lányomat nevellő intézetben hogy magyarul Tanúyon mer szűllettet magyar majd les­sz nékie Ideje ht hara­gjün ellegett beszélleni most csak tanúyon­ojat amitt ithonn nem tarthatt." Mikép fog a dolog eldűlni, nem tudjuk; de annyit minden bizonynyal tanult a mama levele, hogy „szüle­tett magyarra is nagyon ráfér a nagyar nyelv tanulása, — és hogy néha ig­en nehéz állása van a nevelőnéknek." O — A tokaj-hegyaljai szőlőmivelési — s talán idővel borkereskedelmi — társaság, Tolcsván, oct. 25-én gr. Andrásy György ő excja elnöklete alatt kezdi meg alakuló közgyűlését. A szőlő és borkiállítás is a gyűlés napjain fog megtartatni, mellyre minden ügybará­t hivatalos. Oktávian, A hazánk több lófuttatásaiból híres lovairól ismeretes gróf Kinsky october 9-kén Pardubitzon versenyfutás alkalmával már hat gáton győzelmesen áthatolt, a hetediknél azonban lebukott lováról, mi­köz­ben ez reá hágott, ezen kívül még nagy hírgerincz-rázkódást is szenvedett; felgyógyulásához azonban nagy a remény. — CUj kőszén telep.) Hir szerint Nagy-Váradon a Kalváriah­egy alatt gazdag kőszéntelepre akadtak, mellynek kibányászásához a vasútépítő társu­lat azonnal hozzá is fogott. Azt is irják, hogy a n.-váradi vasúti indóház fő-és melléképületei már tető alá kerültek. Az utóbbiak közt van egy 80 öl hosszú műhely, mellyben a tiszai pálya gépeit fogják késziteni. A debreczeni Mihály-vásár a kézműárukra nézve egyike volt ez évben a legjobbaknak. A méz mázsája 24 páton kelt. A termény­vásár jól meg volt ugyan rakva, de kevés kelt el. A szolnok-debreczeni vasutat, mellyen a mozdony már javában jár, legkésőbb jan. 1-én remélik megnyithatni.­­­­ A szárazság alatt még a Balaton­ is meg­csappant epekedésében; a sekélyebb déli parton ugyanis 500 ölet beszáradott. Félünk, hogy az itt ki­száradt vizet a Sió-szabályzó társulatok majd a maguk malmára vezetik, mond­ván : késhetünk a szabályzással egy kicsikét, lám a Balaton megunván várni lecsapoltatását, a maga jóvoltából is kezd már belebb húzódni. A (Iskoláink külföldrőli segélyzése). A Bécsben levő porosz követség­hez 2325 pátról szóló utalvány érkezett s minden pillanatban fölvehető a sel­meczi gymnasium javára, valamint azon segélypénz egy része is, mellynek gyűjtését a porosz király a magyar ev. egyházak segélyezésére, egész biro­dalmában megengedte. — Hasznos tudnivaló, — Szobi-palló sikárolás. E szolgaleányi műtétei tárgyában, — melly bár csekély, de a csinos háztartásnak egyik lé­nyeges kelléke, és rendes gazdasszonyoknál igen gyakran előfordul — egy barátunk és szíves levelezőnk, ki az általa látott és tapasztalt minden kis hasznost, tüstént köztudomássá szeret tenni, e következőről értesít. Szokás szerint a palló-sikárlást úgy eszközlik, hogy szolgaleányok télen nyáron kő­porral, langyos vízzel, s ebbe mártogatott szalmacsutakokkal mossák tisztára a pallót. Illy módon sokára lesz a szikkadás, és a pallókon maradt sok por még külön megsöprést is kíván. Egy tűzről pattant vidéki magyar úrnő más­kép tesz. Ez szappanos langyos vizet vitet lézsában a mocskos pallókra, s azzal sikároltatja fel szobáit, melylyel azt méri, hogy a palló szép fehérré zsúroltatik, hamar megszárad és a megsöprés sem lesz szükséges. Ám tessék megpróbálni. Vidéki hirek. Tasnád. (Erdély) sept. 8-án (Casino. Az iskola. Jó termés,pénztelenség, drágaság. Vérhas. Gyakori tűzvészek.) Mi sem alszunk, t. szerkesztő ur, Er­dély nyugati határán. Városunk napról napra csinosodik, a quodlibet féle épít­kezést lerontja az előtérbe lépett ízlést kielégítő, rendszeres­ építési modor, ez szellemi előhaladásunkra következtet. Meg kezdjük érteni a kort, mellyben élünk. Közmivelődésünket nagyon előmozdította a casino, de az első csak az uri rendnek lehetett nyitva 5 pft. részvény mellett, mig aztán a polgárság is 1845-ben állitott egyet 2 pft. részvén­nyel. Ez nagy lökést adott a társasélet­ben, szellemi haladásunkra, végre a két casino egybeolvadt, és meg kell val­lani az igazat, a nagy részvény 4 pft. miatt a polgárság legnagyobb részben mellőzi, és igy czéljának nem felel meg a casino; szép köny­vtárát is olvassák; de mivel darabjáért 2 pkt. kell fizetni, sokszor a jó akarat mellett sem olvas­sák; hírlapokat is járat, néhányat, kár hogy az olcsóbb néplapok közül csak a közkedvességű Vasárnapi Újságot járatja ikertestvérével, a Politikai Új­donságokkal. A tanintézetek újonnan szerveznék, de szükségünkhöz képest igen kevés az a két elemi osztály. Legalább egy főelemi iskolát állíthatnánk fel. Legroszabb állapotba van sülyedve elhanyagolt leányiskolánk, alig 15 —20 tanitványnyal, 70 — 90 pedig az iskolaképes, és ez igy volt régtől fogva; mig a kath. híveknél a lelkészi hivatal által is erőltetve kevés mulasztotta el az isko­lát. — Koricsánszki Endre hazánkfia s iskolánk volt növendéke, értékes ás­ványgyüjteményt adott iskolánknak , és igy már van újonnan alapitott isko­lai könyvtárunk s ásványgyüjteményünk ; de még sok mindenféle hiányzik mig azt mondhatjuk, hogy Tasnád czélszerüen fölszerelt iskolával dicsekhetik. Aratásunk kedvezően ütött ki; szőlőtermésünk szépen mutatkozik; szénánk aránylag kevés, a luczernások nagyon szaporodnak, repczét is termesztünk meglehetősen a vidékben, gazdálkodásunkban a pénzhiány miatt nem igen haladhatunk elé, az élet ára igen alant, a szükséges áruczikkek pedig olly ma­gas árúak, mintha most is 40 tt. volna egy köböl élet; e viszony reánk nézve lenyomó, mig a kézműves osztályra igen is felemelő, hol és hogy lehetne ezen segitni? — Gyermekeink közül sokat elhordott az itt igen dühöngő vérhas, melly a legerősebb férfiakat is megtámadja, és a nehéz köhögés. — T. Szar­vad, szomszéd helységben, nagyon értenek a tűzélesztéshez, gyakran produkál­jak vele magokat, igen, mert értetlenek a lelkiekben, cs­ak gonoszságnak szerzői lesznek aztán, ha nincs nevelés, pedig ez nincs, s hogy legyen az egész vidéken, ezért kérjük a jó Istent. . x x x. Tetétlen­ (Szabolcs), sept. 12. (Az idei termés nem rosz.) A V. UI. 36. számában Tetétlenről ez i­atik : „Időjárásunk kedvezőtlen, a mennyiben már hetek óta egy csepp eső sem volt. A nagy hőség miatt kukoricza-vetésünk elsült, semmivé lett, az apró mag sem úgy fizetett, mint a­hogy vártuk; — egyszóval, a termés e vidéken a középszerűnél is alább való, azaz : rész." — Hogy e vidéken, valamint a haza több részeiben, a nyár száraz jellemű, igaz, de épen julius végétől augusztus 14-ig, ha nem is hetes, de mégis három négy ízben ollyan szapora, több óráig tartó esők voltak, mellyek a földmivesek keblét megörvendeztették, s hol bővebben hullott az áldás, a tengeriből is egész termés várható, nagyobb részében fél, s a legsilányabban is egy har­madrész *), és épen a tetétleni s földesi, egymással mesgyés határok azok, mellyeken legjobb tengeri termések mutatkoznak e vidéken. Kánikulában s utána már nagyobb, üditő harmatok is járván, azon halálmadarak, kik csak rosz hirek terjesztésében találják örömüket, meg lesznek szégyenitve. Mi az apró magot illeti, az 1849-iki termékeny év óta soha sem volt illy jó termés. Az ősziek, a takaró rész kiadásán felül, 8 —10 —12 maggal fizettek, az árpa termés olly bőséges, hogy ha lesz kisebb-nagyobb mértékben tengeri hiány, ezt bőven kipótolandja. A zab átalában 15 magot ad. A fenti utaknál fogva, azon felföldi, s tul a tiszai honfitársaink, kik vidé­künkön évenkint jelentékeny bevásárlásokat tesznek életben és szalonnában, ez idén is bátran, sőt nagyobb mértékben számithatnak Tetétlen vidékére, mint az előtti években. Egy tetétleni. Perőcsén (Hont), sept. 18. (t­emplomszentelési ünnep.) Perőcsén egy­házilag a drégel-palánki esperességhez tartozó, 980 lélekből álló ref. gyüle­kezet sept. 6-án örömünnepet ült. Ugyan is régi góth-modoru s már élet­veszélylyel fenyegető temploma helyébe s helyén — mellynek épités kora a mult századok homályában vesz el — uj diszes Istenházat emelt, s ennek f­öl­szentelési ünnepe történt meg az irt napon, nagy népsokaság jelenlétében. A fölszentelési ünnepélyt végrehajtá tul a dunai egyházkerületi superintendens főt. Nagy Mihály ur, egyházi szónoklata alapigéjéül a 84 zsoltár elsőbb ver­seit vévén föl. Lélekemelő imája, értelem- s szívhez szóló velős szónoklata, olly erőteljesen hangzék el a 70 éves főpásztori ajkakon, hogy, mig egy rész­ről meggyőző tanítása, — mellyben a természet és hit templomát s ennek ama feletti méltóságát kimutatá — mélyen hatotta át a hallgatók kebelét, más részről bámultuk a ritka természetadományt, a tiszta erőteljes­ előadást, mellyből a fuladásig zsúfolt imaházban egy hang, egy szótag sem engészett el hallatlanul. Majd a vallás szentségei: két kisded keresztelése s az uri szent vacsora kiszolgáltatása végrehajtásával a szent örömünnepély bevégeztetett. Ezután a fölszentelt templomból ki­jövő vendégsereg a szabadban, Isten szép s derült ege alatt, zöld lombok által védve a nap hő sugárai ellen, lakomá­hoz ült, hol mindenek előtt a felséges Fejedelemért s felséges családjáért, a buzgó lelkes gyülekezetért, a felszentelést végrehajtó főpásztorért, a vele együtt­működő egyházi szolgákért, az elsőben körünkben megjelent, átalá­nos többséggel választott egyházmegyei segédgondnok t. Blaskovics Pál úrért s egyebekért áldomás poharak ürittettek. Lakoma után, az ennek folyta alatt is hangzó zene vidám hangjai mellett, az ifjúság tánczra kelt s az öröm­ünnep kedvtelve folyt, mígnem az est beköszöntével — a szalmás fedelek közt tűzvésztől félhetven — rögtön félbeszakadt. Kár, hogy alkalmas mulató teremről előre gondoskodás nem történt. Egyébiránt a helységben minden *­ E részben is történt ismét egy lépés előre. A V. U. 39. számában a n.­váradi ter­vezett színházat illető értesítésünkhez pótlólag azon tudósítást vettük, hogy a színházépítő­társulatnak a színházi birtoklás határidejének kiterjesztéséért tett folyamodványára sept. 14. a városi tanács azon határozatát mondta ki, miszerint a kitűzött helyen építendő szinház minden épületével, a felépítéstől számitandó 80 évig lesz a társulat tulajdona s annak el­teltével a város birtokába fog átbocsáttatni. E határozat nézetünk szerint ismét nagy biz­tositéka lehet az épités siettetésének. Szerk. *) Egész termésnek mondatik e vidéken, midőn egy hold földről 80—100 véka tisz­tára festett esős tengeri kerül. Féltermésnek, midőn 40 — 50 véka, harmadrésznek, midőn 30 véka.

Next