Vasárnapi Ujság – 1885
1885-12-20 / 51. szám - A szerb-bolgár háboruból (6 képpel) 822. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Az osztrák-magyar monarchia irásban és képben. Jókai Mór 822. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Jókai Mór legelső versei 822. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
rosoknál szokásos festői jellegtől. Szerbia déli részén, azon városokban, melyek még néhány év előtt török birtok voltak, az egyetlen disz a török építkezési maradványok. Még most is minő festői szépséget kölcsönöznek a helységeknek az elhagyott dzsamiák,magas fehér minaretjeikkel, melyek a sürü fák között szétszórt házak fölött nyúlnak ki. STRAUSZ ADOLF: PZSAMIA (TÖRÖK IMAHÁZ) NISBEN. Pállya Czelesztin rajza. A SZERB-BOLGÁR HÁBORÚBÓL. A Balkán-félszigeten most az előbbi zajhoz képest elég csendes a világ. A harczias kedv, a «testvérek» gyűlöletes versenygése épen nem szünetel ugyan, de legalább egyelőre az európai hatalmak által reájuk kényszerített fegyverszünet s még inkább a teljes zordonságában beállott téli idő félbeszakította a háborúskodást. Képeink, melyeket jelenleg bemutatunk, tehát a szó szigorú értelmében már nem napi érdekű képek, de mint csak az imént lefolyt jelenetekről a helyszínen tett vázlatok után készült rajzok, még mindig igényt tarthatnak az érdeklődésre. Az egyik a bolgár tábort ábrázolja Czáribrod közelében. Véres csaták után történt, nov. 23., hogy a bolgárok elfoglalták e helyet, ugyanazt, mely pár nappal előbb a szerbek első diadalának volt színhelye, ahonnan Milán király diadalmasan vezette előre 40,000 főből álló seregét, hogy — mint hitte — néhány nap múlva Szófiába győzedelmesen bevonulhasson. A Dragoman-szorostól egész odáig folytonosan tartó harcz között kellett visszavonulniok, mérföldeken át kisérték nyomon az üldözők, úgy hogy még a sebesültek és haldoklók nyugalma sem volt biztosítva. Menekültek s csak midőn már a Czáribrodba vezető völgy közepéig hatoltak, hol már a bolgár földet el kellett hagyniok, itt állottak még egyszer szemben az ellenséggel, megszállva a halmokat és cserjéket. Hat óráig tartott a harcz. Lépésről-lépésre vesztették el a szerbek állásaikat s rövid idő múlva a bolgár földről elvonult az ellenség. Este Sándor fejedelem is megérkezett Czáribrodba, ugyanazt a lakást foglalván el, mely előbb Milán királyé volt, hol még okiratokat és előre elkészített szerb ukázokat is találtak. Itt a város körül ütötte fel tanyáját a diadalmas hadsereg, onnan vonult át már másnap egy része a szerb határon. A visszavonuló szerbek állapotát tünteti föl két képünk. Az egyiknek tárgya a háborús világ mindennapi jelenetét, egy elszabadult gazdátlan lovat s mellette a csonka holttetemet mutatja, méltó volna Verescsagin ecsetjére. A másikon egész karavánt látunk, sebesülteket s VASÁRNAPI ÚJSÁG. lábbadozókat, a mint a zord időjárással s más nehézségekkel küzdve, nagy fáradsággal vonszolják magukat Nis felé. Mindennapi esemény ez is háborús világban : halnak és sebesülnek, de senki sem tudja, miért. 51. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN czímű vállalatnak II-ik füzete is megjelent. E füzet nyitja meg a Rudolf trónörökös kezdeményezésével és közreműködésével megjelenő népismertető irodalmi vállalatnak Magyarországra vonatkozó részét. A két ívre terjedő e második füzetet is a trónörökös bevezető czikke kezdi meg, Benczúr Gyula szép allegorikus képével, mely az ország czimerére támaszkodó Pannónia s a földmivelés, a bányászat és a halászat alakjait tünteti föl. A bevezető czikk ugyanavval a melegséggel van irva, mely a fenséges szerző irataiban mindannyiszor megrezdül, valahányszor Magyarországról beszél. Az őszinte szeretetről tanúskodó czikket egész terjedelmében im itt közöljük: Előszó. Magyarországon és társországain, a természet ajándékaival gazdagon megáldott , nagy és szép területen vezetjük végig olvasóinkat. Magas hegylánczolatok, mély ősrengetegek, szelíd, halmos vidékek, suttogó tölgyesek, terjedelmes tavak, halakban dús és hajózható nagy folyamok, végtelen sík puszták, jól mivelt rónaságok, szőlővenyigével koszorúzott hegyoldalak, északi tájak szakadékai Galiczia határán, délszaki pompában viruló növényzet a fiumei öböl partjain: mind ezt meg fogjuk látni és ismerni «írásban és képben». Ez a mi Magyarországunk Istentől megáldott ország; hegyeiben még kincsek rejtőznek, s szűz földjei vannak még nagy darabokban. Oly ország, mely a fölvirágzásnak még folyamatán van, s melyre nézve ma még inkább gazdagsági forrásainak föltalálása és haszonra fordítása, mint azok fáradalmas és mesterséges föntartása a legközelebbi föladat. A nyugati és északi jelleg, a déli hév és a keleti népjellem egymásba vegyülve találkoznak itten. Szent István koronájának birodalma természetrajzi tekintetben is nevezetes birodalom: különböző állatfajok s földrészünk három égalji növényzetei határosak itt egymással. Mind természeti lényegében, mind tájképi jellegében ki van fejezve az átmenet a Kelet és Nyugat között. De nemcsak a természetvizsgáló talál Magyarországnak változatokban oly annyira gazdag vidékein tanulmányai számára folyton új anyagot, hanem a népismertető író is, ki a nép életének, fejlődésének és sajátosságának tanulmányozását tette feladatává. A népvándorlás utolsó hullámvetései rendkívül érdekes csoportozatait hozták itt létre a különböző nemzetiségeknek. A germán törzs nyelvi határának tőszomszédságában találjuk az északi és déli szlávokat hegyeken és rónákon; keleten a románokat; maguk a magyarok az ország szivében telepedtek le, csaknem kizárólag a rónákat szállva meg, kivéve egy törzset, a székelyt, mely egy osztatlan tömegben az ország keleti határát választotta lakóföldének; németek a hegyes vidékeken s elszórtan a síkságokon is laknak; e főbb néptörzseken kivül vannak még ruthének, örmények, bolgárok és czigányok is. Íme mind ezen népfajokat föl fogjuk keresni a maguk lakóhelyén; meg fogunk ismerkedni szokásaikkal és viseleteikkel, a jelenre úgy, mint a múltra tekintve; meg fogunk ismerkedni történeteikkel és kifejlődésükkel; látni fogjuk őket előhaladásukban és mivelődésükben ; egy szóval meg fogjuk ismerni egész életét és lényét a népnek, ahogy az keletkezett s ahogy az általa lakott földhöz alkalmazkodott. Annyi jó és balszerencse után, annyi viszontagságok változásain keresztül, annyi véres harcz multán, egy ezer éves küzdelem végén ma is ugyanazon haza földén élnek a magyarok, melyet egykor Árpád vezérlete alatt elfoglaltak s Szent István koronájának a természet által oly dúsan megáldott országaiban gazdag közmivelődési életet, eleven előhaladást s gyors fölvirágzást tudtak maguknak teremteni a magyar állam népei. És midőn ma a kelő nap Erdély határhegyei közül kiemelkedik, s ifjitó sugaraival bearanyozza a gyönyörű rónákat, a ragyogó folyókat, a bujazöld mezőket, a szép városokat s a sötét erdőket, akkor egy olyan országot üdvözöl, mely magát eseményekben gazdag, hosszú történelem után a fölvirágzás és biztos gyarapodás boldog korszakához küzdte fel, — a mi szép Magyarországunkat». E bevezető czikk után A magyar szent korona birodalmának földrajzi alakulatát ismerteti Hunfalvy János, tudományos alapossággal, de mégis vonzó, világos modorban irott czikkel, mely számos képpel van diszitve. Igy az ország tájainak különböző természetéhez képest be van mutatva a Duna Dévény várának romjaival, Ligeti Antal bekezdő képében , a magyar Alföld egy hortobágyi tanyát ábrázoló szép képben, melyet Mészöly Géza rajzolt; a Magas-Tátra, az Öt tó környékének Divald fényképe után készült rajzában; a délkeleti Kárpátok, a Propuszta völgytorokkal Brassó vidékén, Déchy Mór fényképe után; a magyar Tengermellék Fiúméval (Háry Gyula rajza). Erre «Magyarország története következik, nevezetesen az őskorra vonatkozó rész (a kelták, a rómaiak) Pulszky Ferencztől, a régészet ez eleven tollú jeles ismerőjétől, külön czimképpel (Benczúr Bélától), mely a hajdani fegyverek különféle nemeiből összeállított festői csoportozatot tüntet föl, és egy bevezető képpel (Dörre Tivadartól), mely bronzkori jellemző tárgyakat mutat, mint szintén egy másik kép is, magyar földön talált bronzkori emlékek alakjaival. Egy cameo-kép Tiberius diadalmenetét, végül a Traianus-oszlopáról vett dombormű rajzai a dákok városának fölgyujtását» s «a dák vezérek megmérgezését» mutatja. E füzet is 30 krért kapható a mű terjesztésével megbízott Révai-testvérek budapesti könyvkereskedésében, valamint minden hazai könyvárusnál. JÓKAI MÓR LEGELSŐ VERSEL A magyar közönség előtt nem ismeretlen koszorús írónknak az a nyomtatásban is megjelent s gyermeteg hangja mellett is oly igazán megható verse, melyet egy elmeháborodott zsidó kis fiucskáról irt. Most mi abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy Jókai Mórtól még sokkal korábbi keletű verseket is közölhetünk. A költő testvérbátyja, Jókai Károly találta meg a megőrzött családi irományok között s küldte meg leányának, Hegedűs Sándorné úrnőnek, ki azokat közlés végett szives volt lapunknak átadni. A kis versek mindenike névnapi köszöntő s