Vasárnapi Ujság – 1896

1896-05-31 / 22. szám - Károly Lajos főherczeg családjáról 366. oldal / Élet- és jellemrajzok

20. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI IJJSÁG. 367 esésebb, nemcsak azért, mert a fordító olykor egészen jelentéktelen költőknek túlságos tért enged s nagyon érdemesekkel, pl. Tompával mostohán bánik, hanem azért is, mert az egyes darabokat sem mindig jól választja meg. Az értelmet elég jól adja vissza, de apróbb botlásokkal is gyakran találkozunk, pl. Vajda Jánosnak «Száll a hegyre barna felhő» kezdetű költeményében, a közeledő vihart megelőző nyomott csöndességet festő sort: «Minden oly merengő, csöndes» igy fordítja: «Tout est calme tout est serein». Ezt a sort pedig ugyanott: «Mely kiégett szívvel kérdi» igy : «Et les yeux brulés te demandent». Néha egy-egy költeményt meg is csonkít, pl. Arany «Fiamnak» czimű költeményéből kihagyja a negyedik strófát (Majd ha játszótársaid közül) s a hatodikat (Majd ha felnővén, tapasztalod), miért? sejtelmünk sincs róla. A kötethez Coppée irt meleghangú előszót. Hálásan viszonozzuk a kiváló költő rokonszenvét. De köszönet illeti gróf Polignacot is s elismerés a korán elhunyt Justin Zsigmond emlékét, a ki tulajdonképen a munkának megpendítője volt. Vajha a gyűjtemény csak némileg megfelelne annak a várakozásnak, melyet tervezője s fordítója hozzá fűzött s fel tudná költeni, a franczia közönség érdeklődését a magyar irodalom iránt. Az ezredéves magyar állam és népe. A kereskedelmi miniszter megbízásából szerkesztette dr. Jekelfalussy József, az orsz. m. kir. statisztikai hivatal igazgatója. Vaskos, 625 oldalra terjedő könyv ez, mely Magyarország ezredéves múltját és jelenét dióhéjba foglalva, legjellemzőbb vonásaiban és főeredményeiben tünteti föl. A munka nem csupán magyarul, hanem horvátul, német, franczia és angol nyelven is megjelenik. És hogy minél szélesebb körökben utat találjon, a külön kiadáson kívül az ezredéves országos kiállítás katalógusának bevezető részét is ez a munka alkotja. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter az egyes czikkek megírására kiválóbb szakembereinket maga kérte föl. A munka fejezetei ezek: Magyarország földrajzi képe. Irta Király Pál. Magyarország történelme. Irta Acsády Ignácz. A magyar szellemi élet fejlődése. Irta Beöthy Zsolt. A magyar nyelv. Irta Simonyi Zsigmond. A magyar zene. Irta Káldy Gyula. A képzőművészet és műipar. Irta Keleti Gusztáv. Magyarország alkotmánya. Irta Nagy Ernő. Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közjogi helyzete a magyar államban. Irta Gosztonyi Mihály. Magyarország közjogi viszonya Ausztriához. Irta Nagy Ernő. Közigazgatás. Irta Dárday Sándor. Igazságügy. Irta Plósz Sándor. Egyházi szervezet. Irta Reiner J. Közoktatás. Irta Albert. A véderő szervezete. Irta Rónai Berzeviczy Horváth Jenő. Magyarország népessége. Irta Ráth Zoltán. Ethnografia. Irta Hermann A. Nemzetiségi viszonyok. Irta Jekelfalussy József. A magyar nép foglalkozása. Irta Vizreker Antal. Földmivelés, állattenyésztés, erdészet, bányászat. Irták Hensch A., Tormay Béla, Bedő Albert, Kerpely A. Ipar, kereskedelem, közlekedés. Irta Pap Dávid Pénz és hitel. Irta Vargha Gyula. Biztosításügy. Irta Lépay Henrik. Állami pénzügy. Irta Popovics Sándor. A vaskos kötet ára 1 írt 50 kr. Budapestnek emlékül, irta Jókai Mór. Csinos kis füzet viseli e czimet, színes nyomású czímlappal, belül is minden oldalon legalább kép Budapestről, több ezek közül szintén szines nyomású. Az emlékfüzetben Budapestről, a szép, a most épen ünneplő fővárosról Jókai ír csengő versekben. A fővárosunk nevezetességeiről szólnak a versek, az országházról, a királyi várlakról, a színházakról, Mátyás király templomáról, az Akadémiáról, a nemzeti múzeumról, a Svábhegyről, az Andrássy-utról, a fürdőkről. Az érdekes füzetet Grill Károly udvari könyvkereskedése adta ki. Az «Olcsó Könyvtár» új olcsóbb kiadásából, Gyulai Pál szerkesztésében, a Franklin-Társulat XII-ik sorozatot adja közre, ismét húsz számot, amelyek a 217—210-ik füzeteket foglalják el. A sorozat ezúttal is irodalmi becsű műveket,— hazai és külföldi szerzőktől — juttat a közönség kezébe lehető jutányos áron. A most megjelent művek ezek: Kártigám, regény, írta Mészáros Ignácz, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Heinrich Gusztáv ; ötödik kiadására 40 kr. Regényirodalmunk úttörői munkáinak egyik legnépszerűbbje volt ez az 1772-ben megjelent mű, s még e század első évtizedeiben is nagyon szívesen olvasták. Heinrich Gusztáv az előszóban megismertet a szerzőről fenmaradt gyér életrajzi adatokkal, többi munkáival, s a Kártigám eredetijét, melyből Mészáros magyarra dolgozta és kikutatta. Menander nevű német szerzőtől 1723-ban jelent az meg Lipcsében; Heinrich azt sejti, hogy németre meg francziából fordították, de Mészáros a német átdolgozást használta. Kölcsey versei, ötödik kiadás, bevezetésül Kölcsey életrajzával Toldi Ferencztől; ára 50 kr. A szegény viltshirei lelkész naplójából, beszély, irta Zsokke Henrik, németből fordította Sz. M.; ára 10 kr. Aristophanes, Kont Ferencztől, ki Arany János kitűnő Aristophanes-fordításához szánta az olvasó közönség tájékozására; ára 20 kr Bankár és báró, Hugó Károly szomorujátéka, mely az utolsó időkig évtizedeken keresztül a nemzeti szinház játékrendjén volt; ára 20 kr. Történeti rajzok, a magyar, főleg Erdély történetéből, irta Szilágyi Sándor ; ára 50 kr. Aristophanes, irta Kont Ignácz, igen jól használható Arany János kitűnő Aristophanes-fordításához ; ára 20 kr. Magyar stil. Irta Siklódy István, ipari szaktanár a brassói állami közép-faipariskolánál. (Külön lenyomat ez iskola 1895—96. évi értesítőjéből.) Az iparművészet magyar jellegének irányelveiről szól a szerző kutatásai alapján a következő czimek alatt: Magyaros hangulat; magyaros szerkezeti alak ; magyaros díszítési motívumok; magyar stilü (régi és saját) tervezetek. Arab korona. A miskolczi ref. főgymnasium története, irta dr. Kovács Gábor tanár. A felvidéken a miskolczi ref. latin iskola már a XVII. század közepén kezdte teljesíteni kulturális feladatait, 1700-tól kezdődik azonban rendszeres és hatékony élete, melyet dr. Kovács Gábor már tiz év előtt megirt, az 1883—84-iki iskolai év végéig terjeszkedve. A közoktatásügyi miniszter felszólítására, hogy a magyarországi iskolák történetét a milleniumra megírják, Kovács kiegészítette monográfiáját az újabb tíz év történetével is, mely amahoz mint kiegészítő rész most jelent meg a főgymnasium kiadásában. Az egész mű ára 1 frt. Dráma és színpad czimen Hevesi Sándor hírlapíró összegyűjtötte azokat a színházi kritikákat, melyeket hetilapokba irt. A könyv a Singer és Wolfner czég kiadásában jelent meg s ára 1 frt 50 kr. Egyes fejezetei ezek : Tragédia és vígjáték. — Bánk bán. — Hamlet. — A franczia dráma. — Sudermann és Ibsen. — A színészi ábrázolás. — Fönség és köznapiság. Földmivesek a szinpadon. Külföldön egyszerű falusiak sok helyen rendes színi előadásokat tartanak. Világhírű Bajorországban Oberammergau, hol bibliai jeleneteket, Krisztus életét és szenvedéseit nagy tökéllyel ábrázolják. Nálunk is fölléptettek többször színpadra falusi földmiveseket, a nem rég elhunyt Justh Zsigmond író békésmegyei birtokán klasszikus műveket játszatott el falusi néppel, de ezek tréfás vagy ötletszerű kísérletek voltak. Halason a mult esztendőben műkedvelő előadásokat tartottak a földmivesek, de épen csak azzal a czélzattal, mint a művelt osztálybeliek akárhány más helyen is rendeznek műkedvelő előadásokat: szórakozásból. Legközelebb pedig a Dunántúl Csokonya és Visonta somogy megyei községek jobbmódú legényeiből és leányaiból alakult műkedvelő társulat, s ezzel Németh József tanító betanította Tóth Ede tősgyökeres magyar népszínművét «A falu rosszát», azt húsvét két ünnepén Barcson és Visontán elő is adták. Május 19-ikén pedig Budapesten a városligeti színkörben mutatták be magukat. Ugyanis Csokonya és Visonta lakosaiból sokan feljöttek a kiállítás megtekintésére, eljött az egész műkedvelő társulat, s el nem mulasztották volna megmutatni, hogy mit tudnak. A városligeti szilikor szorongásig megtelt a «Falu rossza» előadására. Ott volt Dániel miniszter is, sok tagja a színész világnak, s ezek közt Blaha Lujza, kinek Finom Rózsi oly híres szerepe ebben a darabban. Ment is az előadás mint a karikacsapás. Sugó nélkül mondta mindenki a szerepét, lámpaláza senkinek sem volt. Csak az ének hangzott egy kicsit nyersen, míg a felvonások közt föllépett énekkar jól adta elő a Hymnuszt és a népdalokat. Az énekkarban élemedett gazdák is részt vettek. Szalóky Dániel ref. tanító dirigálta őket. A szereplők közül különösen kiváltak Samu Sándor, a Feledi Gáspár személyesítője, a tűzről pattant, pergő nyelvű Finom Rózsi, Deáki Lidi és Füle István, ki Gonosz bakter szerepét mondta el jóízű, csöndes paraszt humorral. Barta Kati Feledi Boriskát személyesítette ügyesen, Balog József pedig a makkhetes korcsmáros kis szerepét. A Göndör Sándor személyesítője, Nagy József jól megtermett legény, de elég természetes. Meg kell még említeni Nagy Rózit (Bátki Tercsi) és Amik Józsefet, aki Lajost adta. A műkedvelők előadását érdekesítette még a somogyi tájszólás is, és a hamisítatlan somogyi viselet. Dániel Ernőné, a kereskedelmi miniszter neje az első felvonás után magához hivatta páholyába az eleven Deáki Lidit, s a csinos leány nagyon meg volt elégedve, hogy a kegyelmes asszony tetszését annyira megnyerte. A Vígszínházban jelenleg a felvonások között az angol trubadurok társasága tartja előadásait. Ezek csinos angol tánczosnők, kik táncz közben énekelnek is, s a közönség tetszéssel fogadja előadásaikat. Díjosztás a műcsarnokban. A műcsarnok kiállítását illető kitüntetések és jutalmak egyik része fölött már döntött a bíráló bizottság. A pályabíróság egyhangúlag azt javasolja a miniszternek, hogy a nagy aranyérmet Lotz Károlynak adományozza. A két kis aranyéremre vonatkozólag a szavazás előtt a pályabíróság tekintettel arra, hogy az ezredéves kiállítás alkalmából oly sok kiváló mester kereste fel a tárlatot, hogy a nagy érem után két kis érem kiadása jóformán megoldhatatlan helyzetbe hozná a pályabíróság tagjait, amennyiben több kiváló mestert, akiknek kis aranyérmet adni tapintatlanság volna, mellőzni volna kénytelen, oly értelmű javaslatot terjeszt a miniszter elé, hogy a két kis aranyérem helyett egy második nagy érmet adományozzon. A szavazás ezen az alapon megnyittatván, a pályabiróság a második nagy érmet egyhangúlag Ilorovitz Lipótnak javasolja kiadatni. A 2000 frtos társulati díjjal a pályabiróság Knopp Imrét tüntette ki «Szent Czeczilia» czimű festményéért. A Rökk Szilárd-féle 1000 frtos jutalom pályabírósága a díjat Karvaly Mórnak ítélte oda életképekért összesen nyolcz pályázó közül. A kitüntetéseknél csak az eddig még ki nem állított művek jöttek számba. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Kisfaludy-társaság ünnepe. A Kisfaludy-társaság május havi ülését, mely e hó 27-ikére esett, az ezredévi ünnepnek szentelte. A havi felolvasó üléseknél jóval gazdagabb tárgysorozata mind ezzel állt kapcsolatban, nemzeti életünkre vonatkozott. Az ülésre nemcsak a társaság tagjai jelentek meg nagy számmal, hanem a tud. akadémia tagjai is. Itt volt Duka Tivadar, ki Londonból jött haza az ünnepélyekre, és Bertha Sándor, Parisban élő hazánkfia.. Gyulai Pál elnök nyitotta meg az ünnepi ülést, kinek nagyhatású beszédét fentebb egész terjedelmében közöljük. Gyulai után Vargha Gyula szavalta el «Ezer év» czimü hazafias ódáját. Végig tekint benne Magyarország ezeréves múltján, lelkesedéssel emeli ki történetünk fénypontjait, mély szomorúsággal áll meg a testvérháborúk, pártvillongások képei előtt, de azután bizalommal néz a nemzet jövőjébe és ezzel a fohásszal fejezi be a költeményt : Mindenható, népem nagy Istene, Ezt a hazát te áldd, te óvd, te védd ; Ercz pajzsa légy, ha vész tör ellene, És szenteld meg fiainak szivét. Álljon hazánk, a meddig a világ Túl balsorson, időn, enyészeten. Szárnycsattogtatva égbe száll imánk ! Örökre élj s virulj én nemzetem. Sebestyén Gyula pályanyertes művéből, a Magyar mondákból hosszabb, érdekes részletet mutatott be Beöthy Zsolt. A csodaszarvasról, Hunorról és Mogorról, Mén-Marótról, a magyarok őshazájáról, kozarokról és kabarokról és a legrégibb magyar mondák őskútfejéről egész sereg új adatot és figyelemreméltó kritikai megjegyzést nyújtott, igen érdekes mutatványt az egész műből. Meg is tapsolták. Jakab Ödön «A honfoglalók» balladáját adta elő, melynek hőse egy öreg szláv, kinek egyetlen és vitéz fia elment harczolni Árpád népe ellen. Jön a hír a magyarokról, akik bátrak, hősök, nagylelkűek. Az öreg szláv, ki eddig nem féltette fiát, ezek hallatára kétségbeesve kiált föl, fiára gondolva: «Oh akkor nem tér vissza.» A költemény szerzőjét megtapsolták. Az ünnepi ülést Váradi Antal fejezte be, aki a Kisfaludy-társaság legelső pályanyertes balladáját, Nagy Imre Árpádját szavalta rendkívüli hatással. A vers szavalása előtt elmondta a pályázat történetét és felolvasta a pályabíráknak ötvenhét évvel ezelőtt kelt jelentését. Amikor fölemlítette, hogy a jelentést közlő jegyzőkönyvet Fáy András és Tóth Lőrincz írta alá, a társaság és az egész közönség lelkesen éljenezte Tóth Lőrinczet, a nagy idők egyetlen élő emlékét, aki az első padsorban ült és meghatva köszönte az ovácziót. A magyar tud. akadémia május 26-iki összes ülésén b. Eötvös Loránd elnökölt, s Koch Antal szép beszédben emlékezett meg Hantken Miksa elhunyt tagról, a magyar paleontologiai tudomány jeles mivelőjéről. Hantken 1824-ben született Jablunkán, Osztrák-Sziléziában, de Magyarországon növekedett, bányatiszt lett, majd geologiai tanulmányokra adta magát s tudományos munkásságot fejtett ki. Az akadémia 1861-ben választotta tagjává és 1882-ben az egyetemen a paleontológia első tanárává nevezték ki. Az emlékbeszéd után Szily Kálmán főtitkár a folyó ügyekről tett jelentést. A földmivelésügyi miniszter egy pályadíj összegének szaporításához 500 írttal járult. Liptó vármegye megküldte az akadémiának a Balassa Bálint sírjának felkutatása tárgyában felvett jegyzőkönyvet. A Goethe-szobát vasárnap délben nyitják meg ünnepiességgel a kultuszminiszter, az akadémia, a Kisfaludy- és Petőfitársaság tagjai és a sajtó képviselőinek jelenlétében.