Vasárnapi Ujság – 1905
1905-05-21 / 21. szám - Katona Ferencz: Virrasztás 335. oldal / Költemények
21. SZÁM. 1905. 52. ÉVFOLYAM. szigorúbb biráló sem tagadhatja el. Mint szónok, a vitatkozás terén volt elemében. Legyőzhetetlen parlamenti küzdő. Dialektikája éles, lefegyverező. De beszédeiben még akkor sincsenek durvaságok, mikor kíméletlenül vág. Nem marad mindig szenvedélytelen, de sohase volt feleselő. Megragadta a kinálkozó pillanatot s mindig fölhasználta a nem várt meglepő fordulatokat ellenfeleinél. Miután még Tisza Kálmán élete végszakáról szólt, így fejezte be emlékbeszédét a szónok: «Tisza Kálmán teremtő szellemére nem nehezül a sírkő. Az ő szelleme él az intézményekben, melyeket alkotott, mint él Széchenyi, Eötvös, Deák, Andrássy, Kossuth s más nagyjaink szelleme.» Az emlékbeszéddel véget ért a díszülés s az Akadémia tagjai lakomára gyűltek a Kontinental szállóban. VASÁRNAPI UJSÁG. 335 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Magyar Regényírók. A Franklin-Társulat tavaly karácsonykor megindított ily czímű nagy vállalatából most jelent meg a második öt kötetes sorozat. A vállalat hatvan kötetben gyűjti össze a magyar regényirodalom legkiválóbb alkotásait, azt, ami belőlük maradandó becsű, az irodalmi igényeknek s a közönség ízlésének egyaránt megfelelő. Ezért az olvasó nemcsak irodalomtörténeti érdekű könyvsorozatot kap benne, hanem becses és élvezetes olvasmányt is, melynek értékét nem csekély mértékben fokozza az, hogy az egyes regényeket jeles magyar művészek illusztrácziói ékesítik. A most megjelent második sorozat öt kötetében az újabb, s a legújabb regényirodalom találkozik a régebbivel. Az utóbbit báró Jósika Miklós képviseli «A csehek Magyarországon» czímű történeti regényével, mely e még ma is sokat olvasott írónknak az «Abafi» mellett legjelesebb műve. A regényt két kötetben közli a vállalat és Kimnach László rajzolt hozzá érdekes illusztrácziókat. Jóval későbbi korból származó regény, Jósika romantikájával szemben a modern pesszimista realizmus képviselőjének, Tolnai Lajosnak «A báróné tényasszony» czímű műve, mely erős, keserű vonásokkal festi a Bach-korszak jellegzetes alakjait. E műhöz Kriesch Aladár készített sajátszerű modorú, a bennük nyilvánuló egyéniség által ható rajzokat. A kilenczvenes évek irodalmát a sorozatban Justh Zsigmond képviseli, akitől egy kötetben két kisebb regényt, az «A pénz legendája» és Gányó Julcsa» czíműeket adja e sorozat Tull Ödön csinos, gondos kivitelű illusztráczióval. A legújabb regényirodalom jeles műve a sorozatban Herczeg Ferencz «A pogányok» czímű, az Árpád-korban játszó történeti regénye, mely nemrég akadémiai pályadíjat is nyert s melyet Pataky László magyaros, mozgalmas rajzai díszítenek. A vállalatnak még egy külön, nem mindennapi érdekessége is van: azok az élet- és jellemrajzi vázlatok, melyeket a szerkesztő, Mikszáth Kálmán a kötetek élén az egyes írókról ad. E rövid, 3—4 lapra terjedő vázlatok mindegyike színesen, szépirodalmi formában és mégis találóan jellemzi az illető írókat. Arczképeiket pedig az egyes művekhez is. Hirsch Nelly rajzolta. Az új sorozat kiállítása teljesen azonos az elsővel, finom, tartós papír, szép tiszta nyomás és ízléses bekötési tábla teszi a könyvszekrények díszévé. A hatvan kötetes nagy gyűjtemény félévi öt kötetes sorozatokban jelen meg; az egésznek ára 300 korona, mely összeg csekély havi részletfizetéssel is törleszthető. «Hulló levelek» ; költemények, irta Katona Ferencz. A versekből, melyek e kötetben össze vannak gyűjtve, nagyon fiatalos lélek szól, annyira, hogy az olvasó egészen meglepődik, mikor a könyv vége felé egy oly verset talál, melyet a szerző házassága tizedik évfordulójára írt. Tehát mégsem annyira fiatal, mint amilyennek romantikus heve, túlzása, színfalhasogató páthosza mutatja? Szerencsés ember, aki annyira meg tudja őrizni lelke ifjúságát, — de nem okvetlenül szerencsés költő : fejlődést alig mutatnak a versek, világfelfogásának tisztulásáról, szemléletének mélyüléséről, ízlésének tisztulásáról alig lehet szólani. Szerelemről, néha a a hazáról, anyjáról, családi boldogságról énekel, majdnem mindig fellengző, néha nagyzoló hangon, több frázissal, mint költői eszmével. Legtöbb figyelmet nyelve érdemel, melyben minden zajos rhetorikája mellett is van szín és szóbőség. Az idegen szavakat azonban néha kelleténél szívesebben használja, a mi versben még kirívóbb, mint prózában. A kötethez Szomaházy István irt ajánló előszót. Mutatványul a következő verset közöljük belőle: Virrasztás. Megsebzett szívvel, búban, megalázva, Szüntelen lobogó, vad emésztő lázba', Sorvasztó sóvárgás meddő lángölében Vonaglik a lelkem fájdalomban, ébren. Hiába hívogat pelyhes, puha párna , Enyhet adó álom nem borús pillámra, Lenyűgöz valami észbontó igézet . . . És csak egyre várlak, egyre csak idézlek. Lelkem összezúzva, egyensúlya bomlott, Szinte szertepattan a szív meg a homlok, Kedélyem túlajzott húrjain keresztül Bántó hangzavarnak fájó dala rezdül; Majd szférák zenéje, lágy szerelmi hangok, Majd meg mintha félrevernék a harangot, Rettentő óráján fenyegető vésznek . . . És csak egyre várlak, egyre csak idézlek. Sejtelmes éjeken vissza-visszajárnak Eltemetett holtak, bús, panaszos árnyak, Lelkem is megnyílik az éjféli órán, Mint a sírnak szája, holtjait kiszórván. Szerelem, boldogság, lelkem tiszta kedve, Minden, a mi régen, mélyen eltemetve. Jönnek és betöltik e szomorú fészket. .. És csak egyre várlak, egyre csak idézlek. ... Tűnik a sötétség, íme ablakomba Beragyog a bűvös napkeleti pompa. Oszlanak az árnyak. Szívem csendesen ver , megtelik újólag hittel, szerelemmel. Elhallgat a vád is, nem harsog az átok. Hitszegést, árulást sírva megbocsátok, Hajnal hasadásán szebb jövőbe nézek . . . És csak egyre várlak, egyre csak idézlek. Szelek útján. Regényes történet. Irta Bársony István. Valóban regényes történetet ír most meg könyvében Bársony István : Zákay Margit nemes, előkelő kisasszony maga jószántából gulyás számadóné lesz, így magában véve is igen érdekes a történet, de érdekessége még fokozódik ha megtudjuk, a mint a szerző kijelenti, — hogy hősnője nem költött személy, hanem — bár más név alatt — csakugyan élt. A mint hogy a regény többi szereplőinek nagy része : Ráró Pista, Vas Gábor stb. szintén élő alakok. Szóval az egész regényes történet valóságon alapszik. Nagyon szépek a könyvben a természeti képek, leírások, amelyek korábbi műveiben is annyira kiemelik s a közönség kedvelt írójává avatják Bársony Istvánt. A kötet a Singer és Wolfner czég kiadásában jelent meg; ára 2 korona 50 fillér. Az ember eredése, faji egysége és kora. írta dr. Platz Bonifácz. A 361 oldalra terjedő munka volt a kép második kiadása a szerző azon hasonlótartalmú művének, melyet ezelőtt húsz évvel közre bocsátott; azonban ezen újabb kiadás sokkal kimerítőbb s gondosan felhasználja a tudományos kutatások legújabb eredményeit. A tömör, világos előadással megirt könyv az ember eredetének természetrajzi kérdésével foglalkozik, — mellőzve a metafizikai kérdést, — s azt bizonyítja, hogy az összes emberfajok mind egy közös törzsből származnak, valamint hogy a meglevő sok száz nyelv is, mind csak egy közös ősi nyelv különböző elváltozása. A szerző előadása során érdekes fejezetekben terjeszkedik ki az emberi test és a majom boncztanára, az egyes emberfajok testi különbözésének okaira, a különböző míveltségi fokokra, az emberi nem korára és őslakóhelyeire, — a szövegben mintegy másfélszáz jól megválasztott jellemző képet is közölvén. A munka szép kiállításban a Szent-István-Társulat kiadásában jelent meg s ára öt korona. Az «Egyetemes Regénytár» czimű regényvállalatban, melyet a Singer és Wolfner czég ad ki, két új kötet jelent meg. Az egyikben «Delila nyoszolyája» czím alatt Pekár Gyulának tizenegy elbeszélése van összegyűjtve, a másik pedig Guy de Chantepleure franczia író «Rózsaszínruhás lelkiismeret» czimű regényét adja Izsák Mártija fordításában. Mindegyik kötet ára egy korona. Ellen Key arczképe. A hírneves svéd irónő, Ellen Key Budapesten való tartózkodása alatt Benczúr Gyula jeles festőnk műtermét is meglátogatta, ahol a művész krétavázlatot készített róla, mely az irónő rendkívül jellegzetes fejét művészettel és hűséggel örökíti meg. A rajz kartonra illesztett másolatokban is megjelent. Lux Terka : «Lenczi naplója», «Fáni és Dani». Az ismert nevű irónő két hosszabb elbeszélését adta ki egy kötetben. Mindkettő a színészéletből vette tárgyát. Az első egy kereskedősegédből lett színész története, aki hírnévhez, pénzhez jut, híres és előkelő nők szerelmét nyeri el, csak azért,mert szép fiú s a végén saját lelki üressége miatt elzüllik. A legjobb az elbeszélésben egy híneves operaénekesnő rajza, akinek tragikumává lesz a léha Lenczi; ez a rajz diszkrét, meleg színekkel állít az olvasó elé egy női lelket. A másik elbeszélés egy fiatal színésznő szomorú sorsát mondja el, aki keresi a hírnevet, sok küzdés után, lelke igazi vágyainak s eszményeinek árán meg is találja, hogy aztán meggyőződjék hasztalanságáról. Keserű, pesszimista életfelfogás nyilvánul a két elbeszélésben ; ez életfelfogás még forrong, nincs teljesen kialakulva, de az írónő egyéniségéről tesz tanulságot. A kötet Faragó Zsigmond kiadásában jelent meg, ára 2 korona 40 fillér. «A művészi zene népszerűsítése» czímen 86 lapnyi füzet jelent meg, mely sokkal tartalmasabb, mintsem czíméből sejthetni. Szerzője dr. Hubert Emil alaposan s eleven előadásban tárgyalja a művészi zene sikeres népszerűsítésének előfeltételeit: a zeneművek helyes megválasztását és tervszerű összeállítását, a hangversenyt bevezető magyarázó előadás czélját, szükségét, anyagát és módszerét, főleg pedig a zenedarabok művészi előadását (kólapéldákkal). Ezzel kapcsolatban bírálja néhány kiválóbb zenészünket és zenei intézményünket. Az Ízléses kiállítású füzet ára 2 korona. Rákóczi és a kuruczvilág czímű kötetben ismerteti Vaday József a Rákóczi-kor eseményeit, egyes történeti epizódokban állítván olvasói elé a nemzeti harcz történetét. Művét, melyet elsősorban az ifjúságnak szánt, fiéthy Lajos tizenkét sikerült képe díszíti. A könyv megrendelhető a szerzőnél Nagyváradon. Ára fűzve 1 korona 50 fillér, kötve 2 korona. Nemzeti Színház. Néhány éve Szegeden Balassa Ármin ottani írónak egy rövid drámáját adták elő, melynek «"Parasztszivek'' volt a czíme. Az egyfelvonásos darab gyorsan lebonyolított, tartalmas cselekményével érdeklődést keltett. Egy felvonásban ennyi tartalom sok is volt; ez birta rá Szalóki Eleket, hogy a n Parasztszivekn-ből három felvonásos drámát irjon. De vagy a vállalkozó képessége volt elégtelen arra, hogy a dráma tárgyával megbirkózzék, vagy az anyagnak sok a három fölvonás : a Nemzeti Színház május 13-ikán először előadott darabja nem igen elégítette ki a megjelent csekély számú közönséget. Tetszett a tősgyökeres, népies nyelv, a második felvonás genre-képe, de az egész alig hatotta meg a nézőket. A tanyai történet Szalóki átdolgozásában a következő : Zsófi (Alszeghy Irma) szerelmes Barcza Gyuriba (Bakó), de ez a módos fiú csak balkézre való házasságot ajánl neki. Annál pedig a szép leányzó többre vágyik. Fonyó István (Gyenes) is szemet vetett rá, meg ennek az unokaöccse, Andris (Mihályfi) szintén. A leány végre is azé lesz, aki hites feleségévé teszi, Andrisé. Csakhogy István egyre üldözi az asszonykát, amit Andris észrevesz és egyszer aztán heves indulatában leüti a tulajdon nagybátyját. A Csillagbörtönbe kerül négy évre s ezalatt a felesége összeáll Gyurival, akit már lányfővel szeretett s aki most már el akarja venni törvény szerint is. A meggyilkolt István Zsófira hagyta vagyonát, ez meg átíratja Gyurira, hogy ha Andris kiszabadul a tömlöczből, akkor majd Gyuri átadhassa neki a vagyont, de követelhesse tőle az asszonyt. A férfi ki is szabadul, megtudja a felesége hűtlenségét, nem fogadja el a neki fölkínált birtokot, hanem mikor látja, mennyire szeretik egymást a felesége, meg a jó pajtása, Arden Enochként elsompolyog és neki megy a Tiszának. Balassa drámájában a férj leszúrja a hűtlen gonosz asszonyt. Ez keserűbb, de igazabb. Mert KÖLLŐ MIKLÓS SIKERSLÉKE A KEREPESI ÚTI TEMETŐBEN.