Vasmegye, 1949. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-16 / 292. szám
411 - npip—mammmamm 1111 im:»nn Kim—■———— Egy kis természettudomány Az ég a Föld felett Nézzetek fel az égre és meglátjátok látszólagos határát, amely hasonlít egy ránkboruló óriási csésze pereméhez. Mint ismertes, az ókorban az emberek azt gondolták, hogy az égboltozat valami szilárd alkotmány. És ha a tudósok között fel is vetődtek nézeteltérések és viták, legfeljebb csak annak az anyagnak mivoltát tették kérdésessé, amelyből az égboltot „megcsinálták“. Egyesek azt gondolták, hogy az égbolt kristályos burok, mások, hogy valami fémfedél. Ha egy meteorkő esett a Földre, az ég letört szilánkjának vélték. A valóságban semmiféle szilárd ég nincsen, mint ahogy nincsen az égnek határa sem. Csak a mi szemünk fogja úgy fel a távoli térséget, mintha a Föld felett égboltozat feszülne. Nappal az ég kéknek látszik szemünkben Ha felkapaszkodunk egy magas hegyre, ahol úgyszólván semmi por nincs és a levegő tiszta, sokkal sötétebb kéknek látjuk az eget. A lőhajósok pedig, akik sztratosztáton húsz kilométer magaságba emelkedtek, nappal is majdnem feketének látták az eget- Az égnek a színe azért mutatkozik világoskéknek, mert a levegőmolekulák szétszórják a fényt és ez a szóródás a kék fényre a legerősebb. Ha felnézünk az égre, úgy úgy tűnik fel előttünk, mintha a csilagok és más égitestek egyenlő távolságra volnának tőlünk. Az ókorban az emberek azt gondolták, hogy a csillagok a szilárd égboltra vannak erősítve. De ez a benyomás is látásuk tökéletlenségének eredménye. Ha alkalmunk van valamilyen magaslatról végigtekinteni a távoli térségeket, kétségtelenül nehéz puszta szemmel meghatározni, mely tárgyak vannak hozzánk közelebb és melyek távolabb- És minél nagyobb a távolság, annál nehezebb megállapítani a különbséget. Ám a mi földi térségeink jelentéktelenek a világmindenség távlataihoz viszonyítva és ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a mi „földi“ szemünk téved-Mindennap látjuk, hogyan mozog a Nap. És ahogy a Nap megváltoztatja helyzetét. Ugyanúgy elmozdul a Hold és a többi égitest is. Az égitestek mozgását az emberek észrevették már az ókorban is, de akkor azt hitték: a mozdulatlan Föld — a világ közepe — körül mozog minden égitest abban az irányban, amelyben mi látjuk: keletről nyugat felé. De a tudomány bebizonyította, hogy ez nem így van. A Föld a saját tengelye körül forog és a Nap körül kering." Képzeljék el, hogy átrepültünk egy másik bolygóra. Akkor éppen úgy elterülne felettünk az égbolt, rajta éppen úgy ragyognának a csillagok és változtatnák helyüket az égitestek és éppen úgy másmás képét látnak a csillagos égboltnak más-más időben. Csak egy dologban történnék változás: a nap és az év időtartamában, mert minden bolygónak a többitől eltérő a saját tengelye körüli forgásideje és eltér a Nap körüli mozgásának az időtartama is. A Szovjetúnió Tudományos Akadémiája 1925-ben ünnepelte kétszázéves fennállását. Akkor Kalinin elvtárs vázolta az Akadémia feladatait, hivatását és kötelességét, hangsúlyozva: az Akadémia számára lehetővé vált, hogy egybeforrjon a népi tömegekkel, amelyekből folyton újabb és újabb erők nőnek ki a tudomány fejlesztésére. — Nem kételkedem abban — mondotta —, hogy a Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának méltó szerepe lesz az új társadalom felépítésében. A NAGY JUBILEUM ESZTENDEJÉBEN vált az Akadémia a szovjet ország legfelsőbb tudományos intézetévé és azt követően gyors növekedése egybeforrt a sztálini ötéves tervekkel. A gazdasági életben bekövetkező változások, az ország iparosítása, a mezőgazdaság kollektivizálása, a kultúra gyors iramú fejlődése komoly és felelősségteljes feladatokat rótt az Akadémiára. A Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának további fejlődését Sztálin elvtárs történelmi szavai határozták meg, amelyek a tudomány szerepét és jelentőségét vázolták a szocialista újjáépítésben. Zseniálisan, egyszerűen és világosan, mindamellett kimerítő teljességgel határozta meg a haladó tudomány lényegét, a Kremlben 1938. május 17-én rendezett fogadáson: „A haladó tudomány nem bástyázza el magát, nem tartja távol magát a néptől, hanem kész őt szolgálni, átadni neki a tudomány minden vívmányát, — nem kényszerből, hanem szabad akaratból szívesen szolgálja a népet.” KÜLÖNÖS HANGSÚLYLYAL BESZÉLT Sztálin elvtárs az újító szerepről, amely legfőbb ismérve a haladó tudománynak, — „annak a tudománynak, amelynek hívei, jóllehet a tudomány meggyökeresedett hagyományainak erejét és jelentőségét bátran felhasználják a tudomány érdekében, mégsem akarnak rabjává válni, de amely elég bátor, elég határozott ahhoz is, hogy szakítson a régivel, a régi normákkal, rendszabályokkal, ha azok már elöregedtek és az előrejutás fékjévé válnak — s amely maga is képes hagyományok, normák, rendszabályok alkotására.” Sztálin elvtársnak a kijelentései határozzák meg a Tudományos Akadémia fejlődésének útját. Az Akadémia 1939. december 22-én , „a világ tudományának fejlesztése és a marxista-leninista tan sokoldalú továbbfejlesztése terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül” tiszteleti tagjává választotta Ioszif Visszarionovics Sztálint. A SZOVJET AKADÉMIKUSOK MEGBIRKÓZTAK a háborús feladatokkal és Sztálin 1942 márciusában így üzent nekik táviratában: „Elismerésemet fejezem ki a Tudományos Akadémiának, hogy a háborús idők nehéz viszonyai ellenére is az ország növekvő szükségleteihez mérten fejlődik és az Akadémia elnökségének, hogy elkövet mindent a feladatok megoldására.” Egy hónappal később Sztálin elvtárs újabb táviratot intézett az Akadémia elnökéhez: ,,A kormány megelégedéssel veszi tudomásul azt az ajánlatát, hogy a Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának tudományos intézményei, rendes és levelező tagjai munkájukat teljes egészében a Szovjetúnió katonai erejének támogatására fordítják. Remélem, hogy az Akadémia a tudomány és ipar területén az újítók mozgalmának élére fog állni és a haladó szovjet tudomány központja lesz népünk és minden szabadságszerető nép legádázabb ellenségével, a német fasizmussal vívott küzdelemben.” A háború alatt szerzett tudományos érdemekért 32 akadémikus, 11 levelező tag, 13 akadémiai professzor és képzett tudományos munkás kapott Sztálin-díjat. 1945-től máig a Sztáin-díjas akadémikusok száma tovább szaporodott. A szovjet tudósok érthető büszkeséggel vették tudomásul, milyen nagyra értékeli Sztálin az értelmiség szerepét. „A szovjet értelmiség —, mondotta — odaadással szolgálja honvédelmünk ügyét, állandóan tökéletesíti a szovjet hadsereg felszerelését, az ipar technikáját és szervezetét. A munkásoknak és kolhoz parasztoknak segít az ipar és mezőgazdaság színvonalának emelésében, előbbre viszi a szovjet tudományt és kultúrát. Értelmiségünk mindezért megbecsülést érdemel."’ 1945 májusában Sztálin elvtárs fogadta az Akadémia elnökét és beszélgetés közben megtárgyalta vele az Akadémia legfontosabb újabb feladatait A Szovjetúnió Tudományos Akadémiája ma a legszorosabb kapcsolatban van az ország életével. A nagy Sztálin elvtárs vezetése alatt az Akadémia munkásai minden erőfeszítésükkel arra törekednek, hogy eleget tegyenek hazájuk iránti kötelességüknek és igazolják a sztálini korszak tudósainak nagy ráhivatottságát. SZTÁLIN elvtudó a tudomány és művészet támogatója Állandó műsorszámok: KOSSUTH RÁDIÓ 5.00: Frissen, fürgén, hanglemezek. — 5-20: Lapszemle. — 5.30: Hanglemezek. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Hanglemezek— 7.00: Hírek. — 7.20: Hanglemezek, közben: naptár. — 7-35: Műsorismertetés. — 71,5: Magyar nóták, közben kb. 8.00: Lapszemle. — 8-80: Műsorzárás. — 12.00: Déli harangszó, hírek. — 13.30: Hírek németül. — 15.00: Hírek — 15.15: Hírek szerbül. — 16.00: Rádióiskola.— 17.00: Hírek. — 17.50: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.50: Hírek oroszul. — 18.00: Hírek szerbül. — 20.00: Hírek. — 20.00: Hírek németül. —20.50: Hírek szerbül. — 22.00: Hírek. — 21-00: Hírek. — 0.10: Hírek franciául. — 0.20: Hírek angolul. — 0.30: Műsorzárás. PETŐFI RÁDIÓ 5.00: Frissen, fürgén, hanglemezek. — 5.30: MHK negyedóra. — 5.55: Termelési lepszemla — 5.55: Hanglemezek, közben 6.35: Előadás. — 7.30: Hanglemezek. — 8.00: Hanglemezek. — 10-00: Hírek. — 11.30: Műsorzárás. — 11.50: Hírek. — 15.00: Rádióiskola. — 18.55: Hírek szerbül- — 20.20: Hangos újság. — 21.00: Hírek. — 21.55: Hírek szlovénül. — 23.00: Hírek szerbül- — 23.55: Hírek szlovénül. — 25.00: Műsorzárás. Hétfő KOSSUTH RADIO 11.30: Új lemezeink. — 11.45: Kölcsey Ferenc, a dramaturg és színházi kritikus. — 15.30: Női szemmel. — 15.45: Az elmúlt hét eseménye. — 16.00: Rádióiskola. HETI RÁDIÓMŰSOR az 1949. december 19-től december 25-ig terjedő hétre — 16.30: Rádiószeminárium II. (Haladó). — 18.05: Dalolj velünk. — 19.00: Falurádió. — 19.15: Sztálin szülőföldjén. — 21.00: Sztálint ünnepeljük! — 21.50: Hanglemezek. — 22.00: Hírek. Sporthírek. PETŐFI RÁDIÓ 15.00: Rádióiskola. — 16.15: Pater Anselmus. Vidám rádiójáték. — 16.40: Szív küldi szívnek — 18.10: Mit kell tudni az atomról? — 19.25: Orosz nyelvoktatás. — 19.40: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Versek, dalok Sztálinról. — 20.45: A moszkvai rádió ajándéklemezeiből. — 21.00: Sport. — 21.20: Sztálin-szobrok. .— 22.00: Mi történik a világgazdaságban? — 22.15: Közvetítés Katowicéből. • Kedd KOSSUTH RÁDIÓ 13.00: A házi együttes játszik. — 15.30: Kiss Judit zongorázik. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Az elmúlt hét eseménye. — 17.40: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.50: Termelési hiradó. — 18.05: Mi van egy mondat mögött? — 18.20: Szív küldi szívnek. — 19.00: Kamarazene. — 21.00: Magyar énekkarok ünnepi hangversenye. — 22.00: Hírek. Sporthírek.”-- 22.20: A világ ifjúsága üdvözli Sztálint. PETŐFI RADIO 15.00: Rádióiskola. — 15.40: Gyermekrádió. — 16.30: Monológ az emberről. — 17.00: Új lemezeinkből. — 17.55: Dolgozók Zeneiskolája. — 18.15: Könyvszemle. Sztálin művei. — 18.45: Tánczene. — 21.00: Sport. Szerda KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: Mozgalmi kórusok. — 13.00: A Harmónia művészegyüttes játszik. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Rádiószeminárium II. (Haladó). — 17.50: Falurádió..— 18.05: Csillag. Rádiójáték. — 19.00: A moszkvai rádió ajándéklemezeiből. — 19.15: Rádiószeminárium I. (Alapfokú). — 20.00: Sztálin 70. születésnapjára ünnepi műsor. — 21.30: A Magyar Állami Operaház ünnepi előadásának közvetítése. PETŐFI RADIO 15.00: Rádióiskola. — 16.25: A földbetegség egyhatodán—17.15: Kiváncsi mikrofon.— 17.30: A rádió esti iskolája. — 18.00: Szív küldi szívnek. — 18.45: A magyar munkásmozgalom története. XII. — 19.00: Sztálin alakja a költészetben. — 19.30: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Rachmaninov és Prokofjev művei. —21.20: Szovjet barletzene. — 22.00: A magyar vidék népe ünnepli Sztálint. Csütörtök KOSSUTH RADIO 11.30: Uj zongoralemezeink. 14.15 Gyermekrádió. — 14.45: Szomszédaink — barátaink. — 15.30: Női szemmel. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: A Szovjetunió a szocializmus hazája. — 17.40: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.50: Termelési híradó. — 18.05: Népnevelők műsora. — 22.00: Hírek. Sporthírek. "•ETC FI HADTO 15.00: Rádióiskola. — 16.30: Új csehszlovák irodalom. — 17.00 Szív küldi szívnek.— 17.25: Amerikai filozófusok és szociológusok a Wall Street szolgálatában. — 19.00: Rádiószeminárium III. (Középfokú) — 22.00: Sport. Péntek KOSSUTH RÁDIÓ 13.00: Könnyű dallamok. — 14.15: A házi együttes játszik.— 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Marxista-leninista negyedóra. — 17.10 Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. — 17.50: Falurádió. — 19.00: Új lemezeink. — 19.15: Rádiószeminárium. 1. (Alapfokú). — 22.00: Hírek. Sporthírek — 22.20: Szines Szőttes. PETŐFI STÚDIÓ 15.00: Rádióiskola. — 16.30: Dolgozók zeneiskolája. — 17.20: Könyvszemle. — 18.45: Hanglemezek. - 18.55: Az ifjúság hangja. ez- 19.40: Falurádió. — 20.00: Könnyű muzsika. — 21.20: Szív küldi szívnek. — 22.00: Új lemezek.k. Péntek, 1949. december 1. Szombat KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: Új lemezeink. — 15.00: Az elvarázsolt festmény. Mesejáték. — 16.00: Az Úttörők Rádiószínháza. — 16.40: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.40: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.50: Termelési hiradó. — 18.00: Falurádió. — 22.00: Hírek. Sport, hirek. — 22.20: A Rádiózenekar játszik, vezényel Otto Klemperer. PETŐFI RÁDIÓ 15.00: Vidám zene. — 16.00: Szív küldi szivnek. — 17.00: Költők a békéről. — 20.00: Magyar betlehemi játékok. 21.00: Sport. Visintap KOSSUTH RÁDIÓ 14.15: Ünnepi hanglemezek. 15.30: Magyar dalok. — 16.30: Szív küldi szívnek. — 17.40: Falurádió. — 20.20: Hangképek a vasárnap sportjáról. — 20.50: Totohírek. — 20.55: Házitücsök. — 22.00: Hírek. Sporthírek. — 22.20: A Rádió tánczenekara játszik. — PETŐFI RÁDIÓ 8.30: Falurádió. — 10.00: Bányászműsor. — 11.30: A hóvihar. Rádiójáték. — 13.00: A Néphadsereg híradója. — 15.00: Melyiket a kilenc közül? Jókai Mór elbeszélése. — 16.00: Gyermekrádió. — 16.40: Kérdezz — felelek! — ,17.00: Szabó Pál: Isten malmai c. regényét ismerteti Örkény István. — 18.45: Operakórusol. — 19.00: Magyar karácsonyi népdalok. •— 19 30: A texasi örökség. Rádióoperett. — 21.30: Paul Robeson énekel. — 22.00: Nagyméltóságú vendég. Kornélia.