Vasmegye, 1949. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-16 / 292. szám

411 - npip—mammmam­­­m 1111 im:»nn Kim—■———— Egy kis természettudomány Az ég a Föld felett Nézzetek fel az égre és meglátjátok látszólagos h­atá­­rát, amely hasonlít egy ránk­boruló óriási csésze peremé­hez. Mint ismertes, az ókor­ban az emberek azt gondol­ták, hogy az égboltozat vala­mi szilárd alkotmány. És ha a tudósok között fel is vetőd­tek nézeteltérések és viták, legfeljebb csak annak az anyagnak mivoltát tették kérdésessé, amelyből az ég­boltot „megcsinálták“­. Egye­sek azt gondolták, hogy az égbolt kristályos burok, má­sok, hogy valami fémfedél. Ha egy meteorkő esett a Földre, az ég letört szilánk­jának vélték. A valóságban semmiféle szilárd ég nincsen, mint ahogy nincsen az égnek ha­tára sem. Csak a mi szemünk fogja úgy fel a távoli térsé­get, mintha a Föld felett ég­boltozat feszülne. Nappal az ég kéknek lát­szik szemünkben­ Ha felka­paszkodunk egy magas hegy­re, ahol úgyszólván semmi por nincs és a levegő tiszta, sokkal sötétebb kéknek lát­juk az eget. A lőhajósok pe­dig, akik sztratosztáton húsz kilométer magaságba emel­kedtek, nappal is majdnem feketének látták az eget- Az égnek a színe azért mutatko­zik világoskéknek, mert a levegőmolekulák szétszórják a fényt és ez a szóródás a kék fényre a legerősebb. Ha felnézünk az égre, úgy úgy tűnik fel előttünk, mint­ha a csilagok és más égites­tek egyenlő távolságra volná­nak tőlünk. Az ókorban az emberek azt gondolták, hogy a csillagok a szilárd égboltra vannak erősítve. De ez a be­nyomás is látásuk tökéletlen­ségének eredménye. Ha alkal­munk van valamilyen magas­latról végigtekinteni a távoli térségeket, kétségtelenül ne­héz puszta szemmel megha­tározni, mely tárgyak vannak hozzánk közelebb és melyek távolabb- És minél nagyobb a távolság, annál nehezebb megállapítani a különbséget. Ám a mi földi térségeink je­lentéktelenek a világminden­ség távlataihoz viszonyítva és ezért egyáltalán nem megle­pő, hogy a mi „földi“ sze­münk téved-Mindennap látjuk, ho­gyan mozog a Nap. És ahogy a Nap megváltoztatja helyze­tét. Ugyanúgy elmozdul a Hold és a többi égitest is. Az égitestek mozgását az em­berek észrevették már az ókorban is, de akkor azt hit­ték: a mozdulatlan Föld — a világ közepe — körül mozog minden­­ égitest abban az irányban, amelyben mi lát­juk: keletről nyugat felé. De a tudomány bebizonyította, hogy ez nem így van. A Föld a saját tengelye körül forog és a Nap körül kering." Képzeljék el, hogy átre­pültünk egy másik bolygóra. Akkor éppen úgy elterülne fe­lettünk az égbolt, rajta éppen úgy ragyognának a csillagok és változtatnák helyüket az égitestek és éppen úgy más­más képét látnak a csillagos égboltnak más-más időben. Csak egy dologban történnék változás: a nap és az év idő­tartamában, mert minden bolygónak a többitől eltérő a saját tengelye körüli forgás­ideje és eltér a Nap körüli mozgásának az időtartama is. A Szovjetúnió Tudományos Akadémiája 1925-ben ünne­pelte kétszázéves fennállását. Akkor Kalinin elv­társ vázol­ta az Akadémia feladatait, hivatását és kötelességét, hangsúlyozva:­­ az Akadé­mia számára lehetővé vált, hogy egybeforrjon a népi tö­megekkel, amelyekből foly­ton újabb és újabb erők nő­nek ki a tudomány fejleszté­sére. — Nem kételkedem abban — mondotta —, hogy a Szov­­jetúnió Tudományos Akadé­miájának méltó szerepe lesz az új társadalom felépítésé­ben. A NAGY JUBILEUM ESZ­TENDEJÉBEN vált az Aka­démia a szovjet ország leg­felsőbb tudományos intézeté­vé és azt követően gyors nö­vekedése egybeforrt a sztá­lini ötéves tervekkel. A gaz­dasági életben bekövetkező változások, az ország iparo­sítása, a mezőgazdaság kol­lektivizálása, a kultúra gyors iramú fejlődése komoly és felelősségteljes feladatokat rótt az Akadémiára. A Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának további fej­lődését Sztálin elvtárs törté­nelmi szavai határozták meg, amelyek a tudomány szerepét és jelentőségét vázolták a szocialista újjáépítésben. Zse­­niálisan, egyszerűen és vilá­gosan, mindamellett kimerítő teljességgel határozta meg a haladó tudomány lényegét, a Kremlben 1938. május 17-én rendezett fogadáson: „A haladó tudomány nem bástyázza el magát, nem tartja távol magát a néptől, hanem kész őt szolgálni, át­adni neki a tudomány min­den vívmányát, —­ nem kény­szerből, hanem szabad aka­ratból szívesen szolgálja a népet.” KÜLÖNÖS HANGSÚLY­­LYAL BESZÉLT Sztálin elv­társ az újító­ szerepről, amely legfőbb ismérve a haladó tu­dománynak, — „annak a tu­dománynak, amelynek hívei, jóllehet a tudomány meggyö­­keresedett hagyományainak erejét és jelentőségét bátran felhasználják a tudomány ér­dekében, mégsem akarnak rabjává válni, de amely elég bátor, elég határozott ahhoz is, hogy szakítson a régivel, a régi normákkal, rendszabá­lyokkal, ha azok már elöre­gedtek és az előrejutás fékjé­vé válnak — s amely maga is képes hagyományok, nor­mák, rendszabályok alkotá­sára.” Sztálin elvtársnak a kije­lentései határozzák meg a Tudományos Akadémia fej­lődésének útját. Az Akadémia 1939. decem­ber 22-én , „a világ tudomá­nyának fejlesztése és a marxista-leninista tan sokol­dalú továbbfejlesztése terén szerzett kiváló érdemeinek el­ismeréséül” tiszteleti tagjává választotta Ioszif Visszario­­novics Sztálint. A SZOVJET AKADÉMI­KUSOK MEGBIRKÓZTAK a háborús feladatokkal és Sztálin 1942 márciusában így üzent nekik táviratában: „El­ismerésemet fejezem ki a Tudományos Akadémiának, hogy a háborús idők nehéz viszonyai ellenére is az or­szág növekvő szükségleteihez mérten fejlődik és az Akadé­mia elnökségének, hogy el­követ mindent a feladatok megoldására.” Egy hónappal később Sztá­lin elvtárs újabb táviratot intézett az Akadémia elnöké­hez: ,,A­ kormány megelége­déssel veszi tudomásul azt az ajánlatát, hogy a Szovjet­únió Tudományos Akadémiá­jának tudományos intézmé­nyei, rendes és levelező tag­jai munkájukat teljes egészé­ben a Szovjetúnió katonai erejének támogatására for­dítják. Remélem, hogy az Akadémia a tudomány és ipar területén az újítók moz­galmának élére fog állni és a haladó szovjet tudomány köz­pontja lesz népünk és minden szabadságszerető nép legádá­zabb ellenségével, a német fa­sizmussal vívott küzdelem­ben.” A háború alatt szerzett tu­dományos érdemekért 32 aka­­démikus, 11 levelező tag, 13 akadémiai professzor és kép­zett tudományos munkás ka­pott Sztálin-díjat. 1945-től máig a Sztáin-díjas akadé­mikusok száma tovább szapo­rodott. A szovjet tudósok érthető büszkeséggel vették tudomásul, milyen nagyra értékeli Sztálin az értelmiség szerepét. „A szovjet értelmiség —, mondotta — odaadással szol­gálja honvédelmünk ügyét, állandóan tökéletesíti a szov­jet hadsereg felszerelését, az ipar technikáját és szerveze­tét. A munkásoknak és kol­hoz­ parasztoknak segít az ipar és mezőgazdaság színvo­nalának emelésében, előbbre viszi a szovjet tudományt és kultúrát. Értelmiségünk mindezért megbecsülést érde­mel."’ 1945 májusában Sztálin elv­társ fogadta az Akadémia el­nökét és beszélgetés közben megtárgyalta vele az Akadé­mia legfontosabb újabb fel­adatait A Szovjetúnió Tudo­mányos Akadémiája ma a legszorosabb kapcsolatban van az ország életével. A nagy Sztálin elvtárs vezetése alatt az Akadémia munkásai minden erőfeszítésükkel arra törekednek, hogy eleget te­gyenek hazájuk iránti köte­lességüknek és igazolják a sztálini korszak tudósainak nagy ráhivatotts­ágát. SZTÁLIN elvtudó a tudomány és művészet támogatója Állandó m­űsorszámok: KOSSUTH RÁDIÓ 5.00: Frissen, fürgén, hangle­­mezek. — 5-20: Lapszemle. — 5.30: Hanglemezek. — 6.00: Fa­lurádió. — 6.30: Hanglemezek­— 7.00: Hírek. — 7.20: Hangle­mezek, közben: naptár. — 7-35: Műsorismertetés. — 71,5: Ma­gyar nóták, közben kb. 8.00: Lapszemle. — 8-80: Műsorzárás. — 12.00: Déli harangszó, hírek. —­ 13.30: Hírek németül. — 15.00: Hírek­ — 15.15: Hírek szerbül. — 16.00: Rádióiskola.— 17.00: Hírek. — 17.50: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.50: Hírek oroszul. — 18.00: Hírek szerbül. — 20.00: Hírek. — 20.00: Hírek németül. —­20.50: Hírek szerbül. — 22.00: Hírek. — 21-00: Hírek. — 0.10: Hírek franciául. — 0.20: Hírek angolul. — 0.30: Műsorzárás. PETŐFI RÁDIÓ 5.00: Frissen, fürgén, hangle­mezek. — 5.30: MHK negyed­óra. — 5.55: Termelési lepszem­­la­ — 5.55: Hanglemezek, köz­ben 6.35: Előadás. — 7.30: Hang­lemezek. — 8.00: Hanglemezek. — 10-00: Hírek. — 1­1.30: Mű­­sorzárás. — 11.50: Hírek. — 15.00: Rádióiskola.­ — 18.55: Hírek szerbül- — 20.20: Hangos újság. — 21.00: Hírek. — 21.55: Hírek szlovénül. — 23.00: Hírek szerbül- — 23.55: Hírek szlové­nül. — 25.00: Műsorzárás. Hétfő KOSSUTH RADIO 11.30: Új lemezeink. — 11.45: Kölcsey Ferenc, a dramaturg és színházi kritikus. — 15.30: Női szemmel. — 15.45: Az elmúlt hét eseménye. — 16.00: Rádióiskola. HETI RÁDIÓMŰSOR az 1949. december 19-től december 25-ig terjedő hétre — 16.30: Rádiószeminárium II. (Haladó). — 18.05: Dalolj velünk. — 19.00: Falurádió. — 19.15: Sztálin szülőföldjén. — 21.00: Sztálint ünnepeljük! —­­ 21.50: Hanglemezek. — 22.00: Hírek. Sporthírek. PETŐFI RÁDIÓ 15.00: Rádióiskola. — 16.15: Pater Anselmus. Vidám rádiójá­ték. — 16.40: Szív küldi szívnek — 18.10: Mit kell tudni az atom­ról? — 19.25: Orosz nyelvokta­tás. — 19.40: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Versek, dalok Sztálinról. — 20.45: A moszkvai rádió ajándéklemezeiből. — 21.00: Sport. — 21.20: Sztálin-szobrok. .— 22.00: Mi történik a világgaz­daságban? — 22.15: Közvetítés Katowicéből. •­ Kedd KOSSUTH RÁDIÓ 13.00: A házi­ együttes játszik. — 15.30: Kiss Judit zongorázik. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Az elmúlt hét eseménye. — 17.40: Szovjet napok — szovjet embe­rek. — 17.50: Termelési h­iradó. — 18.05: Mi van e­gy mondat mögött? — 18.20: Szív küldi szív­nek. — 19.00: Kamarazene. — 21.00: Magyar énekkarok ünnepi hangversenye. — 22.00: Hírek. Sporthírek.”-- 22.20: A világ if­júsága üdvözli Sztálint. PETŐFI RADIO 15.00: Rádióiskola. — 15.40: Gyermekrádió. — 16.30: Monológ az emberről. — 17.00: Új lem­e­zeinkből. — 17.55: Dolgozók Ze­neiskolája. — 18.15: Könyvszem­le. Sztálin művei. — 18.45: Tánc­zene. — 21.00: Sport. Szerda­­ KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: Mozgalmi kórusok. — 13.00: A Harmónia művészegyüt­tes játszik. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Rádiószeminárium II. (Haladó). — 17.50: Falurádió..— 18.05: Csillag. Rádiójáték. — 19.00: A moszkvai rádió ajándék­­lemezeiből. — 19.15: Rádiószemi­­nárium I. (Alapfokú). — 20.00: Sztálin 70. születésnapjára ünne­pi műsor. — 21.30: A Magyar Állami Operaház ünnepi előadásá­nak közvetítése. PETŐFI RADIO 15.00: Rádióiskola. — 16.25: A földbetegség egyhatodán—17.15: Kiváncsi mikrofon.­­— 17.30: A rádió esti iskolája. —­ 18.00: Szív küldi szívnek. — 18.45: A ma­gyar munkásmozgalom története. XII. — 19.00: Sztálin alakja a költészetben. — 19.30: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Rachmani­nov és Prokofjev művei. —21.20: Szovjet barletzene. — 22.00: A magyar vidék népe ünnepli Sztá­lint. Csütörtök KOSSUTH RADIO 11.30: Uj zongoralemezeink. 14.15 Gyermekrádió. — 14.45: Szom­szédaink­ — barátaink. — 15.30: Női szemmel. — 16.00: Rádióis­kola. — 16.40: A Szovjetunió a szocializmus hazája. — 17.40: Szovjet napok — szovjet embe­rek. — 17.50: Termelési híradó. — 18.05: Népnevelők műsora. — 22.00: Hírek. Sporthírek. "•ETC FI HADTO 15.00: Rádióiskola. — 16.30: Új csehszlovák irodalom. — 17.00 Szív küldi szívnek.— 17.25: Ame­rikai filozófusok és szociológusok a Wall­ Street szolgálatában. — 19.00: Rádiószeminárium III. (Kö­­zépfokú) — 22.00: Sport. Péntek KOSSUTH RÁDIÓ 13.00: Könnyű dallamok. — 14.15: A házi­ együttes játszik.— 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Mar­­xista-leninista negyedóra. — 17.10 Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. — 17.50: Falu­rádió. — 19.00: Új lemezeink. — 19.15: Rádiószeminárium. 1. (Alap­fokú). — 22.00: Hírek. Sporthírek — 22.20: Szines Szőttes. PETŐFI STÚDIÓ 15.00: Rádióiskola. — 16.30: Dolgozók zeneiskolája. — 17.20: Könyvszemle. — 18.45: Hangle­mezek. - 18.55: Az ifjúság hang­ja. ez- 19.40: Falurádió. — 20.00: Könnyű muzsika. — 21.20: Szív küldi szívnek. — 22.00: Új lem­e­­zek­.k. Péntek, 1949. december 1. Szombat KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: Új lemezeink. — 15.00: Az elvarázsolt festmény. Mesejá­­ték. — 16.00: Az Úttörők Rádió­­színháza. — 16.40: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.40: Szov­jet napok — szovjet emberek. — 17.50: Termelési hiradó. — 18.00: Falurádió. — 22.00: Hírek. Sport, hirek. — 22.20: A Rádiózenekar játszik, vezényel Otto Klemperer. PETŐFI RÁDIÓ 15.00: Vidám zene. — 16.00: Szív küldi szivnek. — 17.00: Köl­tők a békéről. — 20.00: Magyar betlehemi játékok. 21.00: Sport. Visintap KOSSUTH RÁDIÓ 14.15: Ünnepi hanglemezek. 15.30: Magyar dalok. — 16.30: Szív küldi szívnek. — 17.40: Fa­lurádió. — 20.20: Hangképek a vasárnap sportjáról. — 20.50: To­­tohírek. — 20.55: Házitücsök. — 22.00: Hírek. Sporthírek. — 22.20: A Rádió­ tánczenekara játszik. — PETŐFI RÁDIÓ 8.30: Falurádió. — 10.00: Bá­nyászműsor. — 11.30: A hóvihar. Rádiójáték. — 13.00: A Néphad­sereg híradója. — 15.00: Melyiket a kilenc közül? Jókai Mór elbe­szélése. — 16.00: Gyermekrádió. — 16.40: Kérdezz — felelek! — ,17.00: Szabó Pál: Isten malmai c. regényét ismerteti Örkény István. — 18.45: Operakórusol. — 19.00: Magyar karácsonyi népdalok. •— 19 30: A texasi örökség. Rádió­operett. — 21.30: Paul Robeson énekel. — 22.00: Nagyméltóságú vendég. Kornélia.

Next