Vas Népe, 1980. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
XXV. ÉVFOLYAM 69. SZÁM ■ 1980. MÁRCIUS 22. SZOMBAT ■ ÁRA 1,20 FORINT Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa Március 24-én, hétfőn délelőtt 10 órakor az Építők Hózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkásért XII. kongresszusa. A árt szervezeti szabályzatnak megfelelően az elmúlt övekben-hónapokban rendben megtörténtek az előkészületek: a kongresszusi irányelveket megvitatva tanácskoztak az alapszervezetek, s lezajlottak a budapesti kerületi, a városi, járási és a megyei pártértekezletek. A kommunisták tanácskozásain megválasztották a vezető testületeket, és a kongresszusi küldötteket. A párt legfőbb testületének tanácskozásán az MSZMP több mint 800 ezer tagjának képviseletében 767 küldött vesz részt. A kongresszus megvonja az 1975-ben megtartott XI. pártkongresszus óta végzett munka mérlegét, számot ad a határozatok végrehajtásáról, az elért fejlődésről. Kijelöli a következő időszak teendőit, útmutatást adva a feladatok végrehajtásához. Az MSZMP Központi Bizottsága — korábbi határozatának megfelelően — az alábbi napirendet javasolja a kongresszusnak: 1. A Központi Bizottság beszámolója, 2. a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója, 3. a Fellebbviteli Bizottság jelentése. A kongresszus feladata toábbá, hogy megválassza a vezető szerveit. A kongresszuson — amelycsak a párttagság, ha egész népünk érdeklődre számot tartó esemény - a küldötteken kívül sok eghívott is részt vesz. A párt legfőbb fórumán ott lesznek a kormány tagjai, több országos főhatóság vezetője, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői. Meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, valamint a tudományos és művészeti élet több jeles személyiségét, a szocialista építőmunkások élenjáró képviselőjét. Köztük jónéhány pártonkívülit is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megtisztelő figyelemmel kíséri majd pártunk XII. kongresszusának, munkáját. A hagyományokhoz híven számos testvérpárt képviselői is részt vesznek atanácskozásokon. A szocialista országok testvérpártjainak delegációin kívül Budapestre várják a többi európai ország kommunista és munkáspártjainak küldöttségeit is. A kongresszus felelősségteljes, nagy munkáját figyelemmel kísérheti egész közvéleményünk; a sajtó, a rádió, a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás minden jelentősebb mozzanatáról. A rádió folyamatosan beszámol a kongresszus eseményeiről. A Kossuth-adón hétfőn délelőtt 9.55 órától egyenes adásban közvetíti az ünnepélyes megnyitót és az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját, amelynek Kádár János az előadója, majd naponta a déli krónikában, az esti magazinban, és a 22.00 órás híradásban hangképekkel, tudósításokkal, összefoglalókkal tájékoztatják a hallgatóságot. A televízió hétfőn rendkívüli adásnapon jelentkezik: 17 óra 30 perckor felvételről a megnyitót, valamint az MSZMP Központi Bizottság első titkárának előadói beszédét közvetíti. Este 21.15 órai kezdettel a hozzászólásokból sugároz összefoglalót. Keddtől csütörtökig minden este kongresszusi tudósítással jelentkezik a televízió, az összefoglalókat másnap délelőtt megismétli. A nemzetközi közvélemény szintén élénk érdeklődéssel tekint az MSZMP XII. kongresszusa elé. A tanácskozás alkalmából számos külföldi sajtóorgánum, rádió- és tévéállomás, hírügynökség küldött Budapestre külön tudósítót, akik — a hazánkban akkreditált állandó tudósítókkal együtt — rendszeresen beszámolnak majd a magyar párt legfőbb fórumának eseményeiről. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Az államigazgatás „vezérkarát” a megyei tanácselnököket tájékoztatta a legsürgetőbb tennivalókról a Parlamentben pénteken tartott tanácselnöki értekezletén a kormány két tagja, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési, valamint Polinszky Károly oktatási miniszter. Az építők legfontosabb tennivalóiról szólva a tárca vezetője elemezte a lakásépítés helyzetét, a házgyári kapacitás kihasználásának lehetőségeit, kitérve az építőanyagipar feladataira is. A tanácselnöklök értekezletén Polinszky Károly a mind népesebb diákkorosztályok tanulmányainak előkészítéséről számolt be. A miniszter a feladatok közül elsőként a tankötelezettség érvényre juttatását említette. Elmondotta: aggasztó, hogy a legutóbbi tanévben ezer tanköteles korú gyermek beíratását mulasztották el a szülők. Megnyílt a tavaszi tárlat Tegnap Nagy Imre, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a tavaszi tálat megnyitójának közönségét Szombathelyen, a Művelődési és Sportház galériáján. " Tavaszi ez a tárlat, mert a természet újraéledésének napján, társadalmi kikeletünket meghatározó évfordulóján nyit kaput a szépség egyre gyarapodó igénylői előtt. Tavaszi azért is, mert a természet megújhodásra készülő időszakéban az itt elénk táruló színek, formák, kompozíciók fejlődésünk olyan formáira, színeire és eredményeire utalnak, melyek óriási alkotásokban fejeződnek ki szocializmust építő népünk tablóján. A vasi festők, képzőművészek formanyelve és valóságfeltáró szándéka egyértelműen, világosan hordozza a mondanivalót, a mi világunk valóságát, annak egy-egy jellemző motívumát ragadják meg és formálják maradandó alkotássá — –mondotta. — Joggal várjuk el művészeinktől, hogy alkotásaik legyenek mozgósító erejű, tetteinket motiváló, lelkesítő és elkötelezett szocialista programú. Úgy gondolom, örömmel nyugtázhatjuk, hogy a vasi táj alkotóművészei ilyen megragadó, összhatásában magasfokú tehetséget sugárzó tárlattal köszöntik velünk együtt szabadságunk 35. évfordulóját, pártunk XII. kongresszusának egész népünket magával ragadó előkészületének napjait... Elmondotta, hogy a felszabadulási pályázatra 29 művész 79 alkotásából válogathattak a tárlatra. Gratulált az alkotóművészeknek, közöttük a pályázaton díjat nyert Geszler Máriának, Horváth Jánosnak, Majthényi Károlynak, Bartha Lászlónak, Szokolszky Miklósnak, Várnai Valériának, Vértesi Péternek és V. Tóth Lászlónak. — Kívánom, hogy továbbra is velünk együtt gondolkodva, dolgozva munkálkodjanak szocialista kulturális forradalmunk továbbvitelén, segítsenek bennünket abban, hogy minél szélesebb legyen az alkotó élet szépségét felfedező, értő emberek tábora — fejezte be beszédét Nagy Imre. A vasi képzőművészek tavaszi seregszemléje április 13-ig tekinthető meg. (szakály) Ünnepségek, megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Az 1919-es magyar proletárforradalom eseményeire, a Tanácsköztársaság 133 dicső napjára emlékeztek pénteken szerte az országban, városokban és falvakban, ünnepi nagygyűléseken, az első magyar proletárállam létéért küzdő hősök, mártírok emlékműveinél tartott koszorúzása megemlékezéseken, ifjúsági politikai és kulturális rendezvényeken. A fővárosban koszorúzása ünnepség volt a Dózsa György úton, a Tanácsköztársaság emlékműnél. Az MSZMP Központi Bizottsága és budapesti bizottsága és a Minisztertanács, a Magyar Népköztársaság fegyveres erői, a Munkásőrség, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége és a Fővárosi Tanács képviselői koszorúztak. A szobor talapzatánál elhelyezték a hála és a megemlékezés virágait a főváros dolgozóinak, ifjúságának képviselői is. A csepeli Kossuth Lajos utca—Korvin Ottó utca találkozása március 21-től történelmi emlékhely: itt avatták fel pénteken több mint ezer kerületi dolgozó, diák- és munkásfiatal jelenlétében a szikratávíró emlékművet, amelyet a XXI. kerületi, valamint a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottsága emelt a nagymúltú munkáskerület kapujában. Tizenkétezer fiatal vonult fáklyásmenetben Salgótarján felllobogózott házsorai között pénteken este a Tanácsköztársaság térne, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulója alkalmából tisztelegjen az első győztes magyar proletárforradalom mindmáig ható, de a jövő küzdelmeit, tennivalóit is messze bevilágító emléke előtt. Ez volt az idei Forradalmi Ifjúsági Napok legnagyobb szabású országos ünnepsége. Eseményeit az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székházában délelőtt megrendezett tudományos emlékülés vezette be. Az emlékülést bevezető előadást Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tartotta a Tanácsköztársaság történetének néhány alapvető tanulságáról, támaszkodva a legutóbbi kutatások eredményeire. Vass Henrik előadása után a Tanácsköztársaság ifjúsági mozgalmának helyi szó(Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás Szombathelyen, a Vörös őrség emléktáblájánál. Díres Misi Mert iletni Moszkvában A Szovjetunió több városában tartanak magyar kulturális napokat felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére. Moszkvában a Puskin Múzeumban április 3- án Derkovits Gyula és Dési Huber István műveiből nyitnak kiállítást. A tárlat anyaga pénteken indult útnak Szombathelyről. A Moszkvába küldött, mintegy száz alkotást úgy válogatták össze, hogy a nézők áttekintést kapjanak Derkovits Gyula és Dési Huber István egész munkásságáról. Kaputelefonok A hazai építőipari vállalatok és a magánépítkezések részére ebben az évben negyvenezer darab modul rendszerű kaputelefont készítenek a Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelő Vállalatnál. Kormányalakítási konzultációk Olaszországban Sandro Pertini olasz köztársasági elnök csütörtökön este elkezdte kormányalakítási konzultációit a Quirinate palotában. Pénteken délelőtt kezdetét vették az elnök és a pártok vezetőinek konzultációi. Az államfő nagyságuk sorrendjében tárgyal a pártokkal. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára az olasz ívnek adott nyilatkozatában újból „demokratikus egységkormány” megalakítása mellett szállt síkra és botrányosnak nevezte, hogy a kereszténydemokraták minden egyéb megoldásra hajlandók volnának, csak erre nem, jóllehet az ország állapota megkívánná a kommunistákkal való együttműködést. A szocialista párthoz fűződő viszonyról szólva azt mondta, hogy pártja az egységes fellépés irányába akarja fejleszteni kapcsolatukat. Berlinguer bírálta Craxinak a kereszténydemokratákkal szembeni engedékenységét. Az OKP KB titkársága közleményben reagált Cossiga ügyvezető miniszterelnöknek arra a szakszervezetekhez írt levelére, amelyben bejelentette, hogy a kormányválság idejére felfüggesztik a tárgyalásokat velük. Az OKP „rendkívül súlyosnak” minősítette a döntést, különösen a közigazgatásban dolgozók szempontjából, hiszen az őket érintő tárgyalások mármár eredményre vezettek, amikor a kormány felfüggesztette őket.