Vas Népe, 1981. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Memcaak ui mvugdiisiMiSsat »clnti MMBB HflH 4 ' p 'a mMm m ' % -Hogyariüiódosultak W ® W 9 3? ' W (Mi vonatkozik a mér nyugdíjazottakra? Nem fizikai munkakörökben a nyugdíj mellett megbízásos jogviszony esetén mindössze havi 1000, azaz évi 12 ezer forintot lehetett eddig keresni. .Ha a nyugdíjas órakeretben vállalt munkát, havi 2500 forintot, tehát évi 30 ezer forintot kereshetett. Ezt az elentmondást oldja fel a szabály, amely szerint fizikai és nem fizikai munkakörökben egyaránt a nyugdíj mellett megbízás, egyéb jogviszony keretében végzett munkáért kifizetett díj, tiszteleti díj naptári évenként legfeljebb 30 ezer forint lehet. Ez a keretösszeg annyiszor 2500 forinttal csökken, ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig eltelt korhatár nem változik Sokakban ,merül fel az a kérdés, hogy a nyugdíjrendszer egyéb elemeit tekintve várható-e a közeljövőben további módosítás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a korhatár felemelése sem nőknél, sem férfiaknál nem indokolt, igaz, hogy a nálunk fejlettebb országok egy részében a férfiak és a nők korhatára azonos, illetve ez a korhatár magasabb mint nálunk — a mi körülményeink azonban a korhatár felemelését a belátható évtizedeken belül nem indokolják. Az átlagos életkor az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett ugyan, de a foglalkozások többségében a nyugdíjkorhatár idejére a dolgozók megbarátkoznak a nyugdíjazás gondolatával. Sokaknál ezt egészségi állapotuk is indokolja. A munkaerőhelyzettben említett egyensúlyi állapot kialakulásához sincs szükség az eddigiekhez képest több korosztályt tovább foglalkoztatni. Egy másik kérdés a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a nyugdíjskála. Sokan kérdezték, hogy változik-e a skála? A belátható néhány éven belül nem változik, mivel a változtatás alapvetően átrendezné a jövedelmeket és ez egyáltalán nem időszerű. Korkedvezmény — „önrehabilitáció” Az elmúlt évek során szakerrberek széles körének bevonásával, az illetékes társadalmi szervekkel közösen megvizsgáltuk a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további kérdéseket is. Ígypéldául a vállalatok, és az üzemorvosi szervezet bevonásával elemeztük a korkedvezményes nyugdíjrendszert. A korkedvezményben olyan munkakörökben dolgozók részesülnek, ahol a fizikai és idegi igénybevétel az átlagosnál sokkal nagyobb. Jelenleg a korkedvezmény mértéke nőknél 4 évi korkedvezményre jogosító munka után 1 év, férfiaknál 5 év után 1 év. Tudjuk, hogy mind a férfiak, mind a nők körén belül az azonos mértékű kedvezményben részesültek fizikai és idegi igénybevétele nem teljesen azonos. Azt is tudjuk, hogy jelenleg egyes munkakörökben nem biztosítottak korkedvezményt, holott indokolt lenne. A korkedvezményes nyugdíjazási szabályok változtatása azonban olyan átrendezéssel, esetleg költségnövekedéssel járt volna, amely az elkövetkező éveikben nem indokolt, nem célravezető. Beható elemzés alá vontuk a rokkantsági nyugdíjmegállapítás feltételeit. Közismert, hogy az elmúlt 10 évben a rokkantsági nyugdíjasok száma az aktív keresőkhez viszonyítva megduplázódott. Ez nem minden esetiben indokolt. Egy részük rendszeresen dolgozik, „önrehabilitációt” hajt végre. A kialakult kedvezőtlen helyzet sok tényezővel függ össze,többek között a foglalkozási rehabilitáció alacsony színvonalával, az ezzel összefüggő szervezet hiányával. Akkor lehet majd a rokkantsági nyugdíjazásoknál a korábbiakhoz képest más eljárást követni, ha mód nyílik a szervezett foglalkozási rehabilitációra. A kis összegű nyugdíjakról A VI. ötéves terv időszakában népgazdaságunk fejlődésének üteme a korábbiaknál visszafogottabb lesz. Jelenleg még egyértelműen nem ítélhető meg, hogy a kibontakozó kedvező tendenciák milyen mértékben erősödnek fel és ezzel összefüggésben a szociálpolitikai célokra fordítható erőforrások növelhetők-e. A tervről szóló 1980. III. Törvény ezzel kapcsolatiban a következőket tartalmazza: „A pénzsbeni társadalmi juttatások összegét oly módon kell növelnünk, hogy növekedjen a legalacsonyabb és megmaradjon a jelenlegi átlag alatti nyugdíjaknak ... a reálértéke”. A tervidőszak folyamán tehát minden bizonnyal sor kerül a nyugdíjasok jelentős részét érintő központi intézkedésre, ennek időpontját, körét, mértékét azonban ma még nem tudhantjuk. Sok nyugdíjast foglalkoztat az árak növekedése. A fogyasztói árak évi 4—5%-os növekedésével a következő években is számolnunk kell. A nyugdíjasok egy része azt kérdezi, hogy ilyen mértékű fogyasztói áremelés mellett ml a nyugdíj, miért csak 2%-kal nő? Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők viszont azt vetik fel, hogy miért adnak 2%-os növekedést mindenkinek, miért nem csak az alacsony vagy az átlagos nyugdíjjal rendelkezőknek? Ezek nehéz kérdések. A nyugdíjak között nominál értékben számítvatalán indokolatlanul nagy ma a különbség. Ha az alacsony nyugdíjak 5—6 százalékkal, a magas nyugdíjak évi 2 százalékkal növekednek, ez reálértékben számítva mérsékeli a nyugdíjak közötti különbözetet. A nyugdíjhoz meg nem érdemelt módon nem lehet hozzájutni. Valamennyi nyugdíj törvényes, munka van mögötte. Akinek magasabb a nyugdíja, az felelősségteljesebb munkakörttöltött ide. Az ilyen embereket is érintik a fogyasztói áremelések és az évi 2%-os növekedés nélkül rohamosan csökkenne az életszínvonaluk. Sok vita kísérte és kíséri azóta is a 10 évvel ezelőtt bevezetett nyugdíjautomatizmus rendszerét, a százalékos, vagy abszolút forintban történő nyugdíjemeléseket. Jelenleg a növekedés 2%, de legalább 70 aPt. A SZOT legutóbbi kongresszusán elfogadott határozat utal a szociálpolitikai koncepció kidolgozására és annak népi vitájára. Az általam érintett kérdések nem dönthetők el társadalmi és gazdasági adottságainktól függetlenül, de a széles körű vita minden bizonnyal új szempontokat hoz felszínre, megkönnyíti a vezető szervek döntését. Ez annál is inkább valószínű, mert a felsorolt témák nem csak a nyugdíjasokat, hanem az egész népüinket érintik. Dr. Rózsa József MüM Szociálpolitikai Főosztály vezetője HMK ■ha BHk. MHt. arfc tt pHP j|W ■I K II Jm B0 I 9 menyeik világviszonylatban is problémákat okoznak. Nem véletlen, hogy a szombathelyi módszerre — amely egyébként az Egészségügyi Mimiszitérium rendelkezésén alapul — az Egyesült Államokban is felfigyeltek, s követendő példaként egy nemrég megjelent orvosi könyvben ismertették. Fél évszázaddal ezelőtt Magyarország a „szapora csecsemőhalál” országa volt: száz újszülöttből tizenhárom csupán néhány órát, napot, vagy hónapot élt meg. Az orvostudomány előrehaladásának, a szocialista egészségügynek köszönhetően ez az arány 1960-ban 40,1 ezrelékre csökkent, jelenleg pedig ennek alig a fele: országosan 24, Vas megyében 18,1 ezrelék. Megyénkben 10 év alatt harmadával csökkent a születés körüli, illetve a csecsemőhalálozás aránya. Az országosnál alacsonyabb a halva születések aránya is, mindössze 7 ezrelék. Illés profeszszort nem vidítja fel, ha a klinika előtt gyermekükért, feleségükért sóványó apákat lát. De ilyenkor mindig azokra az ezrelékekre gondol, amelyek mögött megmentett anyák és csecsemők élete van. A Vas megyei újszülöttek jelentős hányada — évente 2200—2500 — ugyanis a szombathelyi klinikán látja meg a napvilágot, s a szülészeti-nőgyógyászati osztály tevékenysége az egész megye egészségügyét befolyásolja. A csecsemőhalálozás, pontosabban a születés körüli halálozás arányáiban döntő szerepe van a koraszülési gyakoriságinak. Az egészségügynek ugyanis egyik legnagyobb gondja, hogy az élve születettek több mint tíz százaléka az átlagosnál és a kívánatosnál hamarabb, kisebb súllyal és fejletlenebbül jön a világra. Haladóságuk az odaadó gondoskodás ellenére is sokkal nagyobb az átlagosnál. A koraszülések aránya ma országosan 11, Vasban 8 százalék. A koraszülöttek halálozási aránya országosan 20, Vas megyében 16 százalék. Mivel magyarázhatók az országosnál kedvezőbb, de megnyugvásra okot egyáltalán nem adó Vas megyei eredmények? A professzor ennek elsődleges okát a megváltozott népesedéspolitikáiban látja. Az országos fejlesztésekkel összhangban megyénkben is jelentősen előbbre lépett a két érdekelt szakma, a szülészet-nőgyógyátzat, valamint a csecsemő- és gyermekgyógyászat. A korasztülés, s ezen belül a csecsemőhalálozás befolyásolása a szülésznőgyógyász feladata, de a megszületett életben tartásamárkettős, szülész-gyermekgyógyászi tennivaló. Szombathely egyike annak a 7 központnak, ahol intenzív koraszülött osztályt létesítettek — a gyermekgyógyászati osztály keretében — a súlyos, veleszületett légzés zavaraik világszínvonalú ellátására. A szülészeti-nőgyógyászati osztály részeként működik a Vörös Hadsereg úti 34 ágyas terhespathológia. A koraszülések 65—70 százaléka a szombathelyi központban történik. A Markusovszky Kórház regionális feladatokat is ellát, így a fentiekben Zala, Veszprém és Somogy megyék is érdekeltek, bár ezekből a megyékből kisebb számban veszik igénybe a lehetőséget, mint Vasiból. A technikai feltételek változása mellett rendkívül fontosak a személyi feltételek. Illés professzor 5 promtban foglalja össze a követelményeket: szervezettség, fegyelem, alapos szakmai felkészültség, lelkiismeretesség, pontosság. Ezeket vallja az orvos ötparancsolatának. S természetesen a beteggel, szülőanyával, hozzátartozókkal szembeni etikus magatartást. S mindebben példaképének a pécsi Lajos professzort tekinti, aki szemléletének kialakításában a legnagyobb hatással volt rá. Az ebédidő lassan lejár, rövidre kell fogni abeszélgetést. Sok mindenről kellene még szót ejeteni, hisz a szülészet-nőgyógyászati osztály tevékenysége igen sokrétű, szerteágazó. Szólni kellene arról, hogy Szombathelyen és a megyében jól szervezett a szülész-nőgyógyászati szakorvosi ellátás, a terhesgondozás, a család és nővédelmi tanácsadás, az andrológiára (a férfiak vizsgálatára is kiterjedő) meddőségvizsgálat, a genetikai tanácsadás, a gyermek-nőgyógyászat s ezekben az Illés professzor által vezetett osztály kivétel nélkül érdekelt. Bővebben kellene szólni az osztályon folyó tudományos és oktató munkáról, arról, hogy Illés professzort bízták meg annak a Vas, Heves és Nógrád megyére kiterjedő, négy évig tartó tudományos kutatásnak a vezetésével, amely a koraszülések arányának a csökkentését célozza. Témát adna a további beszélgetésre, hogy 1980-ban kétszer annyi korai és eredményesen gyógyítható méhnyakrákat szűrtek ki a megyében, mint egy évvel ezelőtt, s 1985-re a megyében minden 18—70 év közötti nőt kétévenként szűrővizsgálatnak vetnek alá. S ha ezt elérik, a méhnyakrákot kiktatják a halálos végű betegségek közül A további beszélgetésnek azonban határt szab a professzor sokrétű elfoglaltsága. Ezek közül első helyen osztályvezető főorvosi, megyei szakfőorvosi tennivalóit, megyei pártbizottsági, kórház pártvezetőségi tagságát említhetjük. Tagja hét országos hatáskörű (akadémiai, minisztériumi), tudományos és szakmai bizottságnak, a veszprémi és a pécsi akadémiai bizottságnak és számos más szervnek, egyesületnek, bizottságnak. De elsősorban egyszerű orvosnak vallja magát, s mindennél többet jelent számára egy egészséges gyermek születése, s egy szülőanya ,boldog mosolya. Reméljük, hogy a hatodik ötéves tervben felépülő új szülészeti-nőgyógyászati osztályon ebben az eddiginél is többször lesz majd része. Farkas Mihály 1981. február 1. Vasárnap Kalandozó szimfonikusok Bizonyos beállításban úgy tűnhet, hogy Luxemburg, Hollandia és Nyugatnémetország hangversenyközönsége alig várta, — s most örömmel fogadja — hogy Orff operáját, Offenbach operettjét és Burkhardt musicaljét a szombathelyi szimfonikusok kíséretével hallgathassa. Valójában, így olcsóbb számukra. Saját zenészeik sokkal drágábban vállalnák, mint a magyar „bérmunkások”. Nekik megéri. És nekünk? A közvetítő Interkoncert iroda busás hasznot húz a szombathelyi zenészek munkájából: jelentős nyugati valutához jut, s jelentős százalékos nyereséget emel le belőle a puszta engedélyezésért. A zenekar vezetői és utazó tagjai is bizonyára jól járnak, különben valószínűtlen, hogy vállalnák. De mi ennek az ára? Hiányzik a zenekar? Kétszeresen! A hangverseny élet — minthogy a szervezés is a zenekar monopóliuma — távollétükben megbénul. Az itthoni „pihenők” alatt adott hangversenyek értékét pedig kérdésessé teszi a kimerültség és rövid felkészülési idő. De még jobban hiányoznak a szimfonikus zenekarnak a Zeneiskolában és a Zeneművészeti Szakközépiskolában tanító zenetanár tagjai, akiket — a turné következtében — csaknem három hónapig hiányolnak a tanítványok a tanév derekán. S még csak nem is a magyar zene megismertetésének ügyéért járják Nyugat-Európát, csupán a haszonért! Miféle erkölcsiség igazolhatja ezt? A szocialista nem, másféle sem! Bizonyára jó, hogy van Szombathelyen függetlenített szimfonikus zenekar. De nem a mindentől függetlenített. Vissza lehet-e élni a valamikori tanítványoknak a tanítással; a néhány éve a zeneiskolából kinőtt zenekarnak az iskolával; a magyar állam által fenntartott intézmény — hivatásával? Lehet-e kufárkodásnak első helye a zene templomában? Úgy látszik, lehet. Mert „Pénz beszél — kutya ugat!” Én ez utóbbit teszem. Kutya kötelességem. Deáky István Vigyázat! Szabadár! A közelmúltban egy felháborodott vásárló rohant be a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségére. Előadta reklamációját, miszerint árdrágítást követett el a szombathelyi Csemege ABC. A bolgár importipár cigarettát ugyanis 10 forintért árulják itt, amíg másutt az ára három forinttal olcsóbb. A derék felügyelők (mi sem természetesebb) rögtön utánanéztek a dolognak, s aztán megállapították, hogy szó sincs itt felárról, sokkal inkább szabadárról. Itt ennyi l ott annyi. Egyre inkább tudomásul kell venni, hogy bővül az ide tartozó cikkek köre, s ebben sokféle ok játszik szerepet. Csak egyet mondunk. Változnak a beszerzési árkondíciók. Például ugyanazt a küllemű, márkájú, teljesítményű nyugatnémet fűnyíró gépiét szintén lehet kapni nálunk ezer forinttal olcsóbbért, és a drágábbért. Ez utóbbi a korábban behozott gépek ára, és az akkori dollár-árfolyamot tükrözi. Persze mit sem vigasztalta ez a tény azt a vásárlót, aki szó szerint alaposan ráfizetett erre a boltra, s majd szétvetette a méreg a fent említett felügyelőségen, előadva az ő megcsalatásának történetét. Segíteni nem tudtak rajta, csupán egy jótanácssal szolgálhattak, amire nem árt mindnyájunknak odafigyelni. Ezentúl alapos körültekintéssel vizsgálódjunk mielőtt a pénztárcánkhoz nyúlunk, mert utólag esetleg az idegcsillapító árát is belekalkulálhatjuk az összegbe. Vegyük tudomásul, hogy az árak dolgában sincs sematizmus többé. Minden másképp megy, mint tegnap. Itt ennyiért, ott annyiért. És még egyet: ha valaki hasonló árdifferenciákat fedez fel, gyanút fogva, okot nyomozva nem kell feltétlenül egy felsőbb fórumhoz, „hivatalos szervhez” rohanni mindjárt. Vannak a panasz orvoslásának is állomásai. Az első, mindjárt ott a helyszínen.(lakatos) VH SNIPE (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3