Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)
1871-05-04 / 18. szám
18. szám. i-I-a -V — Szerkesztési Irod»: Kerepsei ét » „Bazár" cziműpületben földszint 10 szám u. Előfizetési dij: Hizlo/.hordással vagy postai küldéssel egész évre 8 frt. félévre 4 „ KÖZPONTI vasúti és közlekedési közlöny, Egyszermimt kereskedelmi, ipar- és biztositásügyi lap. Megjelenik minden csütörtökön. Tartalom. Külkereskedésünk 1870-ben. — A fiumei kikötő kiépítéséről s e ezélra 1871-re megajánlott póthitelről szóló törvényjavaslat. — Az észak német üzletrendszabály összehasonlítva a nálunk érvényben levővel. —Építkezési munkálatok a megkezdett magyarországi pályákon márczius végével. — Közlekedési eszközök az osztrák pályákon. — Vasúti hirek. — Személyi hirek. — Hajózási hirek. A magy. ált. hitelbank közgyűlése. — Postaügy. —• Hivatalos. — Tőzsde. — Hirdetések. Külkereskedésünk 1870-ben. , Az 1870-iki év kedvező jövővel kecsegtető reményeket nyújtott; a kereskedés s az üzlet a lefolyt válság alól lassan kint megszilárdulni kívánkozott, és e kívánalomra minden oldalról kellő támogatás is kínálkozott. Az aratási kilátások, ha nem is nyújtottak vérmes reményeket, és ha nem is kecsegtettek rendkívül bőtermésű évvel, mégis jó aratásról biztosítottak; és a külföldről érkezett hírek, melyek a termésre Német- és Francziaország több vidékein épen nem voltak kecsegtetők, nagy gabnakivitelt látszottak biztosítani. Összes közgazdasági, és különösen üzleti életünk a gabnakivitelre, mint egyik lényeges alapfeltételre tekint. Ha a kilátások itt kedvezőek, maga az összes üzlet is kedvező szint tüntet elő. Ez volt körülbelül az év első felének kilátása és egyszersmind üzletünk és kereskedelmi életünk jellege, külkereskedésünk ennélfogva az év első felében kedvező volt. Egészen máskép fejlődött a viszony az év második felében. A német-franczia háború nemcsak mint háború átalában kedvezőtlen viszonyokat létesített, hanem és különösen reánk nézve oly kellemetlen helyzetet létesített, mely a legroszabb termésű években sem volt tapasztalható. A gabnakereskedés ép kifejlődni kezdődött. Már az időre való szállítás egyes szerződéseket létesített, melyekből a későbbi üzletek nagyságát megbírálni lehetett, — ekkor mintha összes forgalmunk és üzletünk teljesen megsemmisíttetnék a forgalmi eszközöknek más czélra lett alkalmaztatása folytán, főkép a német és sweiezi vasutaknak hadi szállításokra lett alkalmaztatása mellett összes gabnaszállitásunk s vele az egész üzlet teljesen pangásnak indult. Az év második felének ezen visszás helyzete az öszszes kereskedési mozgalmat az 1870-ks évre kedvezőtlenné változtatta. De beszéljenek a számok. A osztrák magyar vámterület áruforgalma: összesen 1869 ben tett 837,645,111, míg 1870-ben csak 800,034,271 ftot, tehát az 1870-ks évben az összes áruforgalom értéke 37,610.840 fttal kisebbedett, és e kisebbedés kizárólag a kiviteli kereskedés tetemes hanyatlásának tulajdonítható. Ugyanis bevizetett 1869-ben 408,760.755 forint értékű áru és 1870 évben 411,260.957 ft, vagyis a bevitel 2,500.202 fttal nagyobbodott. Ellenkezőleg a kivitelnél az áruk értéke 1869 ben tett 428,884.356 ftot míg vagyis a kivitel a kiviteli forgalom 1870 ben csak 388,773.314 ftot 40,111.042 fttal keresbedett vagyis 10.3 °0-kal csökkent. Ha a bevitelt és a kivitelt egymással összehasonlítjuk, 1870-ben 22,487.643 fttal több a bevitel, mint a kivitel, holott 1869-ben 20,123.601 fttal nagyobb volt a kivitel, vagyis tökéletes ellenkező kereskedelmi mérleget nyerünk a két év kereskedelmi viszonyainak egybehasonlításából. Ezen eredmények tehát épen nem kedvezőek. Nem kedvezőek a bevitel eredményei, mert habár igaz, hogy a bevitel 2,5 millióval nagyobbodott az előbbi év beviteléhez képest, ez magában véve talán előnyösnek látszhatik, mert a bevitel nagyobbodása a belföldi gazdasági viszonyok élénkülésére nyújthatna kilátást; pedig ellenkezőleg a bevitelnél csak maga a kincstár által eszközölt dohánybevitel az előbbi évhez képest 40 millió fttal nagyobodott s igy a bevitelnél átalában mutatkozott nagyobbodás korántsem esik az átalános forgalom és az átalános közgazdasági viszonyok előnyére. Tehát már magánál a bevitelnél is a háború káros hatása elég nyilván mutatkozik. Még kedvezőtlenebbek az eredmények a kivitelnél. Vannak egyes czikkek, melyeknél az előbbi évekhez képest a kivitel tetemesen növekedett, így a cukor, cukorliszt és a szörp kivitele 10,9 millióval emelkedett, — a vizi és szárazföldi járművek kivitele 1.8 millió fttal nagyobbodott, — a bőráruk értéke 1.8 millió fttal nagyobb kivitelt mutat és a zsiradékok 1.8 millió fttal több. — És átalában 40 millió forinttal keresbedett. E kisebbedés épen legnevezetesebb kiviteli áruinknál jelenkezik. Jelesen kisebbedett a kivitel: — a buza, rozs, kukoricza, liszt, ökrök, juhok és sertéseknél, — lovaknál, bornál, nyers gyapjúnál, nem szőtt selyemhulladékoknál, gyapot, — gyapjú- és üvegáruknál s végre a finom és a közönséges rövid áruknál. A vámjövedelem az átalános osztrák magyar vámterületen következő eredményeket mutat: — Összesen bevézetett 1869-ben 20,432.917 forint, 1870-ben pedig 20,319.177 ft. vagyis 113.740 fttal kevesebb mint 1869-ben. És pedig a beviteli kereskedésnél a vámjövedelem volt 1869 ben 20,304.518 ft. és 1870-ben 20.173.893 ft vagyis 130.625 fttal kevesebb. A beviteli vám kisebbülése különösen az ökrök, sertések, vegyi segédanyagok, vasélgyártmányok, középfinom gyapot áruk és legközönségesebb lenáruk bevitelének kisebbültéből magyarázható. A kivitelnél a vámbevétel tett 1869-ben 128,399 fttal többet. E vámtöbblet a rongyok kivitelének nagyobbodásából származik, mégis a kivitel Kiadóhivatal: Eckstein Adolf irodájában, Kerepesi út ,Bazár" czimű épületben földszint 10. sz. s. Pest, 1871. május 4. Második évfolyam.