Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

Vegyszerrel kezelt növényeket vizsgál Kővári András és Stibinger Istvánná. (Melegház a magasban címmel képriportunk a 3. oldalon) A nyertes: a választó Jubileumi vetélkedő a megyei tanácson Izgalom négy órán át Kitüntetés és pénzjutalom a legjobbaknak A tanácsok megalakulásá­nak 20. évfordulója tisztele­tére rendezték meg a jubile­umi államigazgatási vetél­kedőt, melyet a Közalkalma­zottak Szakszervezete Köz­ponti Bizottsága kezdeménye­zésére a megyei tanács és a szakszervezet megyei bizott­sága közösen hirdetett meg. Az elődöntők után tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében került sor a döntőre, amelyen húszan vettek részt. A döntőn megjelent dr. Bodogán János, a megyei ta­nács vb elnöke, Szabó Béla, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Erős Gyula, a Közalkalmazottak Szak­­szervezete megyei bizottságá­nak titkára, dr. Lóczi László, a tanácsakadémia igazgató­ja, a járások és a városok számos párt- és tanácsi ve­zetője, a megyei tanács ve­zető munkatársai. Több, mint százan izgulták végig a négyórás, igen színvonalas megyei döntőt. Dr. Hardy Zoltán, a me­gyei tanács vb titkára, a zsűri elnöke — dr. Erős Gyula megnyitója után —is­mertette a feltételeket és az igen értékes díjakat, majd megkezdődött a vetélkedő. Három fordulóban, kieséses rendszerben bonyolították le a versenyt. Az utolsó fordulóban már ■csak öten maradtak „állva”: három nő és két férfi ver­senyző. A tanácsi dolgozók­nak a mindennapos munká­jukkal kapcsolatos, a válasz­tópolgárok ügyintézését szol­gáló, a tanácsi munka szín­vonalának emelését elősegítő kérdésekre kellett válaszol­ni­uk. Pintér Tibor, a vetélkedő aaaesteje „ közönségét­­ (zömmel a megyei tanács ap­parátusának dolgozóit) be­kapcsolta a versenybe. A helyes válaszokat értékes könyvekkel jutalmazta a zsűri, így aztán nagyon iz­galmas és hangulatos vetél­kedőnek lehettünk tanúi teg­nap délelőtt. A döntőn — igen szoros versenyben — Domonkos Aladárné, a Balatonszepezdi Községi Tanács VB titkára szerezte meg az elsőséget. Jutalma: „Veszprém megyé­ért” kitüntetés aranyfokoza­ta és 4 ezer forintos takarék­­betétkönyv. A további sor­rend: Oláh Teréz (Tüskevár) Barcza Jenő (Kerta), Lóki Géza (Karmacs), Koch Nán­­dorné (Kúp). A helyezettek ugyancsak a „Veszprém me­gyéért” kitüntetést kapták, ezer—háromezer forint pénz­jutalommal. Ezenkívül a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei bizottsága könyvvásárlási utalványok­kal jutalmazta a legjobbakat. Mégis az igazi nyertes a választópolgár, a tanácsok ügyfele lett, aki a jövőben gyorsabban, kisebb utánjá­rással intézheti el mindenna­pos dolgait. Ezzel kapcsolat­ban dr. Hardy Zoltán el­mondotta, hogy a jubileumi, vetélkedő — melybe többszáz tanácsi dolgozó kapcsolódott be lelkesen ezekben a hóna­pokban — egyben felkészülés is volt az új, a nagyobb ön­állósággal járó államigazga­tási feladatokra. A vetélkedő bizonyítja, hogy a tanácsi apparátus dolgozói ismere­tekben, felkészültségben to­vább gyarapították tudásu­kat. Most következik, hogy ezt megfelelően kamatoztas­sák is mindennapos tevé­keny­ségükban. Dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vb titkára átnyújtja a kitüntetést és a jutalmat Domonkos Aladárnénak. (Fotó: Vida A. Zoltán) Az összefogás nem cél, hanem eszköz A pápai járás pártértekezlete Vasárnap rendezték meg a pápai járás pártértekezletét a pápai pártszékházban. Reg­gel 9 órakor 153 küldött je­­­lenlétében Gyimóthi Dénes, a pápai járási pártbizottság első titkára nyitotta meg a tanácskozást; a küldöttek megválasztották az értekez­let­ elnökét, dr. Kovács Sán­dor, a Pápai Járási Tanács VB elnöke személyében, s megválasztották a munkabi­zottságokat is. A megyei pártvezetést Jó­­zsa János, a megyei pártbi­zottság titkára, Szász And­rás és Geier Béla osztályve­zetők képviselték. Az írásban előre kiadott beszámoló — a járás jellegé­nek megfelelően­­ — legna­gyobb súllyal a mezőgazda­sággal foglalkozik. A csak­nem 140 ezer katasztrális holdon gazdálkodó 40 terme­lőszövetkezet és a Pápai Ál­lami Gazdaság a megye szempontjából is rendkívül jelentős mezőgazdasági ter­melést képvisel. Éppen ezért örvendetes — s ezt a beszá­moló is kiemeli — hogy a tsz-ek tiszta vagyona az utóbbi öt esztendőben meg­kétszereződött, forgó vagyo­na pedig megháromszorozó­dott. Jelentős beruházások valósultak meg és sok épít­kezés folyik most is. Csak­nem befejeződött a járás egész területén a vízrende­zés, hívta fel a figyelmet. Politi­kai és gazdasági probléma egyszersmind a nagy diffe­renciálódás a járás termelő­szövetkezetei közt termelési értékben és jövedelemben egyaránt. Ez az említett ne­hézségek ellenére sem politi­kailag, sem közgazdaságilag nem indokolt. A megyei párt-végrehajtó bizottság kö­zelmúltbeli vizsgálódása sze­rint­ ebben a szubjektív té­nyezőknek is nagy szerepük van. Ezeket mindenütt meg kell szüntetni, ehhez a járás kommunistái elég erősek — mondotta Józsa János. Egy­szersmind ez a következő időszak leglényegesebb ten­nivalója is. A továbbhaladás, a mezőgazdaság fejlődésének kulcskérdése — fejtette ki a továbbiakban — az összefo­gás különböző termelő egy­ségek között. Ez nem óhaj, hanem szigorúan közgazda­­sági szükségszerűség, s ör­vendetes, hogy a járásban dicséretesen elől is járnak ebben, több nagyszabású ter­melő egység épül társulásos alapon. A Központi Bizott­ság határozatai szerint is gyorsítani kell ezt a folya­matot éppen­­az anyagi erők és a technika koncentráció­ja érdekében. Felhívta a fi­gyelmet ar­ra, hogy ez nem cél, hanem eszköz a terme­lés fejlesztése érdekében. Vé­gül a megyei pártbizottság és vb nevében további sikere­ket kívánt a tanácskozók­nak. Mérleghiány nélkül Nyomatékosan hangsú­lyozza a beszámoló: „Az el­következő időkben a kom­munisták, a pártszervezetek és pártszervek központi fel­adatát— gazdaságpolitikai vonatkozásban — a mezőgaz­dasági termelés korszerűsí­tésére, a termelékenység eme­lésére, a költségek csökken­tésére, a hozamok, az árbe­vétel és a nyereséghányad növelésére irányuló politikai szervező munka kell hogy képezze.” A beszámoló ez­után — szembetűnően ala­pos felmérések alapján — részletesen elemzi a járás politikai, ideológiai és tár­sadalmi helyzetét, s ezeken belül számos eredményre és hiányosságra hívja fel a fi­gyelmet. A pártértekezleten­­a meg­nyitó után Gyimóthi Dénes szóbeli kiegészítő referátu­mot is tartott. Tájékoztatta a küldötteket az őszi mező­gazdasági munkákról a leg­frissebb információk alapján, majd a szocialista munka­verseny kialakult helyzeté­ről beszélt. Részletesen fog­­­­lalkozott a falusi alapszer­­­­vezetek pártépítési gondjai­­i­val, majd ismertette és össze­­s­gezte a vezetőségválasztó­­ taggyűléseken elhangzott ál­lásfoglalásokat a kongresz­­szusi irányelvekkel, illetve a Szervezeti Szabályzat módo­­s­­ítási tervezetével kapcsolat­ban. A referátumot követő vi­­i­­ában — ugyancsak a járási­­ sajátosságnak megfelelően — a legtöbb szó a falu társada­lompolitikai folyamatairól,­­ ennek változásairól és a me­­­­zőgazdasági­­ gazdaságpoliti­káról esett. Ennek kapcsán többen hangsúlyozták a hús­­program fontosságát, jelezve, hogy a sertéstenyésztés fej­­­­lődik a járásban, de a szarvasmarha-tenyésztés minden erő és eszköz terv­szerű koncentrációját igényli továbbra is. A nemzeti bank­fiók küldötte elmondta, hogy­­ ma már mérleghiányos tsz-­­ ről szinte nem lehet beszélni,­­ fizetésképtelen pedig egyál­­­­talán nincsen, örvendetesnek­­ tartotta, hogy a részesedése­ , kép felül a járás parasztsá­­­­gának csak a háztájiból 102 millió forintnyi bevétele volt a múlt évben. Bírálta vi­szont a termelőszövetkezetek mintegy, negyed részének fi­zetési morálját. A párt vezető szerepének érvényesüléséről is beszél­tek a küldöttek. A vitázók véleménye szerint még min­­­­dig kísért néhol az a téves j­ténet, hogy a faluban a­­­dóságvezetés helyett akar dolgozni a pártszervezet, az­az: határozataival operatív módon igyekszik beavatkozni a termelésbe, ahelyett, hogy a gazdaságpolitikai célokra figyelne. Szó esett a megala­kult 38 nőbizottság működé­séről is; ezeknek egyre in­kább részt kell vállalniuk a nők társadalmi és egyéni problémái megoldásában. Túlzott differenciálódás A küldöttek a vitában be­széltek a párttagság aktivi­tásáról, az ifjúság helyzeté­ről és szerepéről, a művelő­déspolitika részproblémáiról, a szocialista brigádok mun­kájának elismeréséről. A vita végefelé­­szót kért Józsa János elvtárs. Méltat­ta a járási pártbizottság négyesztendős tevékenységét, hangsúlyozva, hogy a IX. kongresszus határozatai je­gyében dolgozott. Elismerő­en szólt a vita színvonaláról, s arról, hogy a vitázók jól ismerték fel a járás pártpo­litikai munkájának fő irá­nyát, "a mezőgazdaság fej­lesztését, a falu szocialista átalakításának megszilárdí­tását. A továbbiakban a többi között egy alapvető gondra Az új vb - vita végén Gyimóthi Dénes foglalta össze a párt­értekezlet leglényegesebb ál­lásfoglalásait és javaslatait, majd a 153 küldött 43 tagú járási pártbizottságot és 22 megyei küldöttet választott. Az új pártbizottság első tit­kárául Gyimóthi Dénest, tit­kárául Telekesi Miklóst, a végrehajtó bizottság tagjaiul pedig Dreiszinger Józsefet, Farkas Lajost, Horváth Kál­mánt, dr. Kovács Sándort, Muth Józsefet, Németh Er­vint, Vági Tibort, Vilics An­talt és Virág Józsefnét vá­lasztotta. Mezőgazdaság a képzőművészetben Kiállítás nyílt a Balatoni Múzeumban Csaknem ezer műtárgy ér­kezett a Magyar Mezőgazda­­sági Múzeumba arra a pályá­zatra, amelyet a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium történelmi évfor­dulóink tiszteletére hirdetett meg. Ebből mintegy kétszáz­ötven festményt, grafikát, szobrot, kisplasztikát, gobe­lint érdemesítettek kiállításra a szervezők. A „Mezőgazdaság a képző­művészetben” című kiállítást — Pogány Ö. Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatójának rendezésében — Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban — vasárnap dél­előtt nyitotta meg dr. Belák Sándor országgyűlési képvi­selő, akadémiai levelező tag, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora. Ünnepi be­szédében hangsúlyozta, hogy Keszthely egyre több orszá­gos kulturális rendezvénybe kapcsolódik be. A város a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeummal közösen készül a Georgikon major-múzeum létrehozására. Az eseményen részt vettek­ az egyetem professzorai és oktatói, Vlacskó Lajos, a me­zőgazdasági múzeum főigaz­gatója, Kemendy Géza, a vá­rosi tanács vb elnökhelyette­se, a mintegy háromszázöt­ven főnyi érdeklődőt Sági Károly, a Balatoni Múzeum igazgatója köszöntötte. A mezőgazdasági múzeum munkatársai pszichológiai ku­tatásokat és közvélemény ku­tatást végeznek a november 9-ig nyitvatartó kiállításon. Kikérik a látogatók vélemé­nyét a további hasonló pá­lyázatokról is. Iparvágány Veszprém-külsőtől a Bakony Művekig Harmincnégy intézmény —­ a MÁV, különféle vállalatok, állami és társadalmi szervek — képviselői tanácskoztak tegnap a Veszprém-külsőtől a Bakony Művekig húzódó új iparvágányról. Az iparvá­gányt a Veszprém-külső állo­más bővítésének keretében a negyedik ötéves tervben épí­tik. Határidejét eredetileg 1973-ra tűzték ki, de mivel számos tényező sürgeti, ko­rábbra hozták; 1971 augusz­tusára készen kell lennie. A tegnapi tanácskozás résztve­vői közigazgatási bejárás ke­retében tűzték ki az iparvá­gány helyét. A Bakony-Vegyész TC NB. I.-es bajnok női kézilabda csapata. Álló sor: Tóth Miklós edző. Heri­né Horváth­ Rozália, Kis J.-né Czege Júlia, Tóth-Harsányi Katalin, Tóth- Harsány­ Borbála, Pécsvári Judit, Tarkó Anna, Kittenné Lengyel Erzsébet, Virág Ferenc intéző. — Guggolnak: Rába Ilona, Gombos Éva, Czvetkóné Szűcs Jutka, Zsebéné Koz­ma Rozália, Tűzkő Júlia, Fazekas Gizella, Simon Mária Kis Dezsőné Till Katalin.­­*’«!•: Vida A. Zolén)

Next