Napló, 2004. május (Veszprém, 60. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-22 / 119. szám

T­üskeváriak a legjobbak Nemcsak jól dolgoztak, ha­nem minden feladatot megol­dottak az elsőtől az utolsóig. Az óvodások közül a pétfürdői „Nitrogénes” óvoda Méhecske csoportja remekelt. A balaton­kenesei Töreky családról pedig olvashattatok az állatkerti bulit követő hétfőn megjelent Napló­ban is. Jól teljesítettek: Szimato­ló Sünök, Várpalota, Bán Ala­dár iskola, Csontváry iskola, Zalahaláp, 4. a osztály Veszp­rém, Deák iskola és a dudari óvodások. Az állatkert ajándékaként - köszönet Sigmond István igaz­gató úrnak - minden résztvevő ingyen látogathatta az állatker­tet, és a Bárdossyné Stolár Klá­ra által összeállított feladatso­rok nemcsak érdekesek, haszno­sak voltak, hanem ajándékot is kapott mindenki. Terveink sze­rint októberben ismét meghir­detjük a vetélkedőt, melynek zá­róprogramja az állatkert hagyo­mányos madarak és fák napja rendezvényéhez kapcsolódik. Reméljük, jövőre még többen bekapcsolódnak a feladatmeg­oldásokba! Élményekben gaz­dag, szép nyarat kívánunk! A tüskevári iskola Fürkész és Mókus csapata. Felkészítőik Horváthné Németh Ilona és Fazekas Hajnalka 10 NAPLÓ Kedves olvasóink, sziasztok, ide süssetek! Várjuk írásaitokat, rajzaitokat, fényképeiteket, sa­ját készítésű rejtvényeiteket erre az oldalra. Cí­münk: Napló-szerkesztőség, Szia magazin, 8201 Veszprém, Szófia u. 2/A. Pf. 161. Az oldalt összeállí­totta: Szelestey Zsuzsanna Állatkerti séta Köszönjük a lehetőséget a Szia Magazinnak, a Csalán Egyesületnek, az állatkert igaz­gatójának, mivel 2004. május 9- én sok kisgyermeknek nyújtot­tak kellemes kikapcsolódást és tapasztalatszerzési lehetőséget. Az állatkertben lévő élőlények megfigyelése sokféle ismeret­hez, különleges élményhez jut­tatta a gyermekeket. A pétfürdői „Nitrogénes” Napközi Otthonos Óvoda Méhecske csoportjából szülői kísérettel részt vettek az állatkertben szervezett ered­ményhirdetésen és a madarak, fák napi programon: Imrefi Erik, Kiss Roland, Havas Kitti, Sárik Alexandra, Kárpáti Ta­más, Kiss Viktor. Az ő nevükben köszönjük a lehetőséget. Tóthné Vad Edit és Reitner Lászlóné óvodapedagógusok A szép rajzot Havas Kitti nagycsoportos kislány készítette az ál­latkerti kirándulásról Az aranytulipán Nagyon szép rajzokat kaptam - szokás szerint - a bakonyszent­­királyi óvoda Delfin csoportjából. Szepesvári Máté, Zsargó Máté, Mitró Margaréta, Link Richárd és Szen­t Szabina mun­kái közül ez utóbbi kislány Az aranytulipán című meséhez ké­szített munkáját láthatjátok HÉTVÉGE Fogójátékok Kockatorony LÁNCFOGÓ Akit a fogó utolér, annak megfogja a kezét és együtt fut­nak tovább. Ha együtt egy harmadik gye­reket is sikerül megfogniuk, akkor az is csatlakozik a lánc­hoz. Amíg a fogóláncot öt vagy annál kevesebb gyerek alkotja, addig bármelyikük megfoghat egy-egy újabb játékost. Ha ennél hosszabb a sor, ak­kor már nem megfogással, ha­nem bekerítéssel lehet újabb láncszemeket szerezni. Az győz, akit utoljára fognak meg. SÓBÁLVÁNYFOGÓ Akit a fogó megfogott vagy megérintett, annak sóbálvánnyá merevedve ott kell maradnia, ahol elfogták, így egyre kevesebb lesz a fu­tók száma és egyre több a sóbál­ványoké, akik nehezítik társaik futását. Köztük igyekeznek a többiek egérutat nyerni. A játék addig tart, amíg min­denkit meg nem fogtak. Az utolsóként megfogott gyerek lesz a győztes, és a kö­vetkező fordulóban ő lesz a kez­dő fogó. Ha sok a játékosok száma, öt megfogott játékos után más le­gyen a fogó. A torony négy dobókockából áll. Melyik oldala nem látsza­na a kockáknak akkor sem, ha körbesétálnád a tornyot? Se­gítségül annyit: a dobókockán az egymással szemben elhe­lyezkedő oldalakon lévő pöt­työk összege mindig hét 2004. május 22., SZOMBAT Máté mesés rajza Kisfiúnk a Napló gyerekek­nek szóló oldalát nézegetve arra kért, hogy az ő rajzát és fotóját is küldjem be önökhöz. Nagyon szeretné, ha láthatná az újság lapjain saját készítésű munkáját. A képet A szeszélyes cica című mese alapján készítette. Kisfiúnk, Bruckner Máté Bo­­tond január 13-án töltötte 6. élet­évét, Tapolcán a Szivárvány óvoda Hétszínvirág nevű cso­portjába jár. Ő és két húga is na­gyon szeret rajzolni. Bruckner Zsuzsanna, az édesanya (Örülünk, amikor nemcsak a rajzot, hanem az alkotójának fényképét is közreadhatjuk.) A mi képtárunk A rajzot Pálinkás Dániel, a csetényi óvoda Micimackó csoport­jának nagycsoportosa készítette Folytattuk a többéves hagyományt A tapolcai Batsányi János Általános Iskola 8. a osztályá­ban szép hagyományt folytat­tunk azzal, hogy a felső tagoza­tos évek során eddig minden év­ben részt vettünk egy budapesti, színházlátogatással egybekötött kiránduláson, így volt ez idén is immár negyedik alkalommal. Fő programunk Erkel Ferenc Bánk bán című operájának meg­tekintése volt az Erkel Színház­ban. Eddig láttunk daljátékot, balettot, vígoperát és most a sort legszebb nemzeti operánk meg­tekintésével folytattuk. A Déli pályaudvarra érkezve metróval utaztunk a Keleti pá­lyaudvarig, majd onnét gyalog mentünk a Fiumei úti sírkertbe, ahol tisztelegtünk híres embe­rek, Arany János, Vörösmarty Mihály, Károlyi Mihály sírjá­nál. Megnéztük a Kossuth-, majd a Deák-mauzóleumot. (Osztályunkból többen is lelke­sen készültek a Deák-vetélke­dőkre, ahol városi, illetve me­gyei 2. helyezést sikerült elérni­ük két csapattal is, így nagyon aktuális volt a 100. évforduló al­kalmából való megemlékezé­sünk.) Erkel Ferenc sírjánál is megálltunk, hisz az ő operáját kívántuk megnézni. Útközben több nevet is említettek osztály­társaim, akik ismertek voltak számunkra történelemből, iro­dalomból. A sírkertet elhagyva indultunk a színházba. Már a nyitány zenéje is isme­rősen csengett, majd Petur bor­dalát nagy taps köszöntötte, ha­sonlóan, amikor Bánk bán el­énekelte a Hazám, hazám kez­detű áriát. Az opera történetét ismertük, de így is meghatód­tunk Melinda és Bánk bán tragé­diáján. Mindannyiunk nagy fe­gyelemmel hallgatta és nézte végig a visegrádi palotában és a Tisza partján játszódó törté­netet. Szűnni nem akaró tapssal ju­talmazta a közönség Molnár András (Bánk bán), Melis György (Tiborc) és Ardó Mária (Melinda) alakítását. A szünetekben megnéztük a színház épületét és a zenekari árkot a hangszerekkel és azok rendjével. A színházlátogatás után in­dultunk a Magyar Nemzeti Mú­zeumhoz. Itt egy rövid ismerte­tést hallgattunk meg az épület­ről és az azt körülvevő aktuális kiállításokról, régészeti gyűjte­ményről és Magyarország törté­netéről a XVIII. századtól 1990- ig. Történelem iránti szeretetün­­ket is jelzi, hogy nagy lelkese­déssel néztük a kiállított tárgya­kat. Itt derült ki, hogy Mayer Ist­ván nevű osztálytársunk milyen nagy fegyverszakértő. A múze­um után a Szent István-baziliká­hoz, Budapest legnagyobb egy­házi épületéhez mentünk, mely­nek restaurálását nemrégen fe­jezték be, így teljes szépségében csodálhattuk a templomot és az oltár csodálatos fehér carrarai márvány Szent István-szobrát. Itt őrzik külön kápolnában Szent István bebalzsamozott jobb ke­zét is, a Szent Jobbot. Szinte hihetetlen volt, hogy egy nap alatt mennyi mindent láttunk. A kiránduláson velünk utazó amerikai angol vendégta­nárunk, Thomas Carr is gratu­lált osztályfőnökünknek, Far­­kasné Horváth Erzsébetnek a szervezéshez és a látottakhoz. A kiránduló tanulók nevé­ben: Horváth Miklós, a tapolcai Batsányi János iskola 8. a osztályos tanulója A tapolcai Batsányi iskola 8. a osztályos tanulói a Kossuth-mau­­zóleum előtt

Next