Viharsarok Népe, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-153. szám)
1954-05-06 / 106. szám
4 1/iUauauUc Vlipt JÓKAI MÓR (182S-1904) Ha Jókai könyvet veszek ke j szembe, gyakran elém tódulnak ; gyermekkori emlékek: alig 17 i éves voltam, mikor már messze kerültem az apai háztól. Nem sok útravalót vihettem magam amal, — egy táskában elfért az egész. De »könyvtárt« azért vittem. Igaz, néhány kopott kötet volt mindössze ... csoda ? Zsellér-apámnak nem a könyv < 1 volt a legfőbb gondja. Emlékszem, egyszer, egyik derűsebb j órájában mégis »engedett« a messzi tanyára betoppant ügyi nőknek: vett egy Petőfi kötetet és néhány Jókait. »Most mán j olvashat a gyerek« — nevetett anyámra (én még éppen a betűvetésnél tartottam akkor), s bizony utána esténként az ő kérges keze is sokszor emelte le a Szekrény tetejéről a kedves könyveket. Hány egyszerű ház küszöbét léptem át azóta, hány helyen láttam ugyanúgy a szekrény tetején, vagy a vitrin üvege mögött a háromszor, négyszer is olvasott, apáról-fiúra hagyott Jókai köteteket. A nehéz évek messze szálltak. Hajdani »könyvtáram« magja is szép fává terebélyesedett, de csendes estéken ma is szeretettel forgatom azokat a régi, kopott Jókai könyveket, s örömmel teszem majd melléjük a megjelenő új kiadásokat. Nem kétséges, hogy sokszázezren vagyunk így vele , hiszen a nagy elbeszélő nemcsak apáink és nagyapáink életében talált utat a magyar nép szívéhez, művei sokat mondanak nekünk ma is, fél évszázaddal az 1904 május 5-én bekövetkezett halála után. Népszerűségéről beszélnek könyvtárosaink is. Értekezletükön elmondották, milyen sokan keresik műveit. Az egyik kisebb könyvtárban például 150 Jókai kötet van. Állandóan olvassák valamennyit. Regényeinek gazdagságával, változatosságával, kort és jellemet bemutattó erejével, pompás stílusával, közérthető előadásmódjával már korában népünk széles tömegeit szoktatta hozzá a rendszeres olvasáshoz, azóta is az olvasók millióit neveli. Megbecsülése körül mégis sok hiba volt eddig. Kortársai közül Gyulai is, Péterfi is szemére vetették: túlságosan átengedi magát gazdag fantáziájának, alakjai nem hús-vér emberek. »nagy mesélő« — mondottak sokan a múltban — túlságosan eszményít, hősei angyalok vagy ördögök! A felszabadulás után pedig olyan hangokat hallottunk, mint a kiegyező, a Habsburg-ház írója, stb., stb. Az ilyen ítéleteket kellő értékűre szállítja az a legújabb tudományos kutatómunka, amely hivatott Jókai egész életművét értékelni, s amelynek eredménye csak az lehet, hogy teljes gazdagságában tárul népünk elé e történelmünk különösen zajló és nehéz korszakában élt író alkotómunkája — erényeivel, hibáival együtt. Nézzük meg kissé közelebbről, mik adtak alapot a fenti véleményeknek? Itt van például az egyik: »Nagy mesélő«. Igaz-e, hogy a száz kötetet, számtalan elbeszélést, újságcikket, stb. írt Jókai valamiféle elefántcsonttoronyban gondolt ki történeteket és csak dús fantáziája mozgatta alakjait. E rövid megemlékezés keretében még erre az egy kérdésre sem lehet alaposabb választ adni. De látnunk k 1l: könyveiből az akkori élet olyan ismerete tárul elénk — a régi magyar élet egész enciklopédiája, amely szinte egyedülálló korának irodalmában. Néprajzkutatóink is nemrég döbbentek rá arra, hogy írnapi szinte nélkülözhetetlenek a régi népszokások, szóhasználatok, a korabeli öltözködés alapos megismeréséhez. Nyitott szemmel járt az országban, ismerte a nép minden rétegét, a mesteremberek nyelvét éppúgy, mint a képviselőtársai által mondott anekdotákat, vagy a régi népmeséket. így teremthette meg a népies magyar prózát, a magyar epika sajátos formáját. Regényeit az anekdoták érdekes alakjai népesítik be. Korának legégetőbb kérdéseit veszi tollára, önálló magyar hadsereget, fejlett nemzeti ipart sürget és művelt emberekért harcol. Nagy kíváncsiság él benne a természettudomány iránt és első íróink közé tartozik, akit a technika vívmányai lelkesítenek, első, aki a bányákról ír. Sok olyan vonást találhatunk tehát nála, amelyek nem »Nagy mesélő« -nek, hanem realista írónak mutatják. De emellett megfér nála romantika is. Hősei nagy eszmék hordozói. Az élet hősei a halállal, a pusztulással szemben. Megteremtésüknél, a Habsburg-elnyomás legsötétebb éveiben, a nemzeti erő ébrentartása érdekében az illúzióktól sem irtózott. Egy szorongó korban — a Bach-korszakban éppúgy, mint a kiegyezés után — dús fantáziájával festett ábrándokat a remény, nemzeti lét jövőjébe vetett biadalom fenntartásáért. A realizmus nagy írója mellett láthatjuk tehát az ábrándozót, aki gyakran engedi át magát illúzióknak. Műveiben a realista elemek — sokszor a jellemrajz kritikai realista módszerei — egybefonódnak a romantika, — de nem a múltba menekülő ábrándozás — eleven szálaival. S vajon mi húzódik meg egy másik megállapítás, mondjuk a »Habsburg-ház írója« mögött? Petőfi barátja, a márciusi fiatalok lelkes szószólója, aki első vo Hídban küzdött a szabad sajtó megteremtéséért, aki a szabadságharc kezdetén Kossuth áldozatos híve és támogatója — lehetett-e Habsburgok szekértolója. Amikor e kérdésre választ keresünk, nem szabad szemünk elől téveszteni: a kort, amelyben élt, a harc, amelybe fiatalos hévvel vetette magát — igen bonyolult s számára nehéz kötelékkel terhes. Jókai a feudális Magyarország szülötte. Apja a becsületes értelmiségi köznemes, anyja kardos nagyasszony. Komárom, gyermekkorának színhelye, gazdagodó kereskedőváros. A magyar kapitalizmus egyik kibontakozó állomása. Petőfi döntő hatása mellett a környezet is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatal Jókai, mint az ország polgári fejlődésének híve, lépett a küzdőtérre, aki már első írásaiban síkraszállt a Habsburgoktól való elszakadás mellett. Írásban és szóban harcol a szabadságharc ügyéért és lelkesedése még akkor sem csökken, amikor Pestről menekülni kényszerül a kormány. írásaiban megrázó képet fest a menekülőkről, további harcra buzdít — de Debrecenben már meginog: nem tudja véglegesen kitépni magát osztályának hatása alól. A hosszú menekülés után reménytelen, úgy érzi, hogy a haza veszve van, s a teljes pusztulástól csak a harc beszüntetése, s a tárgyalások menthetik meg, így 1849 első két hónapjában a békepárt soraiban találjuk (ez a párt egyezkedni akart Béccsel). De pálfordulása csak 1849 március 4-ig tart. Ekkor meggyőződött arról, hogy a császárral nem egyezkedhet a magyar: a bécsi udvar osztrák tartománnyá akarja zülleszteni hazánkat, teljes jogfosztottá szeretné tenni a szabadságáért felkelt magyar népet. Harcot hirdet hát ismét. S kéthónapi megingás után a nemesi értelmiség élén most már végig kitart Kossuth mellett. A szabadságharc bukása után bujdosik, majd a nemzet legsötétebb óráiban tollat ragad, hogy Arany balladáival, Tompa allegóriáival együtt az ő regényei is bátorítsák, ébrentartsák a nemzeti ellenállást, erőt öntsenek a csüggedőkbe. Ezt az eszmei célt szolgálja úgyszólván minden írásával, de ezentúl is kiütközik osztályának hatása: az 50-es években például még a főnemességben akarja megtalálni a bécsi elnyomás elleni harc folytatóit (Kárpáthy Zoltán). Később azonban ezt a tévedését is belátja. Kiábrándul a nagybirtokosokból, s a Szegény gazdagokban lerántja a leplet az arisztokrácia romlottságáról, jelezve, megszűntek a főnemességgel szemben táplált illúziói. Közben mint író, újságíró — a sajátos magyar publicisztika megteremtője, aki hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar újságírás fejlesztése terén is —, mint egyre nevesebb politikus is, állhatatosan ápolta negyvennyolc emlékeit. Hosszú időn át élesen ellenzi a kiegyezésnek még a gondolatát is. Nem gondolt a kiegyezésre 1862-ben sem, amikor az Uj földesúr című regényét megírta (ezt a regényt sokan úgy emlegetik, mint a kiegyezés előkészítését, pedig a cél itt is azonos a korábbival: segíteni csüggedőknek, úgy gondolta, a a jobb érzésűért odaát is majd csak belátják, hogy nekünk van igazunk és ezzel olyan illúziót ültetett el a szorongó szívekbe, amely szintén hozzájárulhatott a remény fenntartásához. Aztán jött a kiegyezés és a kiegyezés utáni évek, Jókai alkotó erejének fénykora. Ezekben az években jelent meg: a Kőszívű ember fiai, A rab Ráby, Mégis mozog a föld és Az aranyember — hogy csak a legjobbakat említsük. Ezek a magyar irodalom egyik legnagyobb elbeszélőjévé teszik írójukat. Mi az oka ennek a 11 éven át tartó virágkornak? Jókai félreértette a kiegyezést. Úgy gondolta, visszaszereztünk valamit 48-ból, ha tovább harcolunk minden erővel, mindent visszaszerezhetünk. Alkotóerejének teljességét adta ezekben az években. A hetvenes években azonban rádöbbent arra, nincs mit keresni, nem lehet tovább szélesíteni hatvanhetet. Keserűen nyugodott bele a helyzetbe, amíg Jókai a politikus ezután végleg utat tévesztett, az író megmaradt nemzeti önállóság harcosának, a a polgári haladás hívének; regényei nem váltak a Habsburgház elnyomó politikájának támogatójává. A század végén már nehezen találja helyét. Mint politikus visszavonult s a jövőbe tekintő író háborútól retteg — a közelgő vihar morajától félti hazáját. Békepublicisztikába kezd: írásai az emberiséget, hazáját féltő ember faj kiáltásai (melyek méltók arra, hogy a mi békemozgalmuink felhasználja őket.) Ötven év — rövid perc egy nemzet életében. Halála óta mégis évszázados bajokat orvosoltunk e hazában. Olyan utat tettünk meg, amelyet — talán nem túlzás — Jókai dús fantáziája sem tudott volna elképzelni. Műveire most mégis úgy tekintünk, mint nekünk is szóló üzenetekre, melyek az elért eredményeink megbecsülésére, hazaszeretetre, nyelvünk ápolására tanítanak, s amelyeket ezen a napon tavaszi virágokkal övezve büszkén emlékezünk egy hősi kor nagy alkotójára. Lovászi Ferenc. Dél-Korea részt vesz a labdarúgó világbajnoki döntő küzdelmekben A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség főzésre kerülő labdarúgó világbajnokság titkársága kijelentette, hogy megkapta ankiaki a hírnek a megerősítését, amely szerint Dél-Korea válogatott labdarúgócsapata részt vesz a Svájcban megrende- Az OTSB május 10-én hozza nyilvánosságra, hogy milyen formában kerül sor a május 23-i magyar-angol válogatott labdarugó mérkőzés jegyeinek szétosztására és hogy hol lehet azokat átvenni. A jegyek most készülnek a nyomdában és abból eddig még egy sem került forgalomba, döntő küzdelmeiben. A hír azért is érdekes, mivel a délkoreai együttes lesz iá magyar válogatott első ellenfele — június 17-én Zürichben* a világbajnoki küzdelmek során. A megyei labdarúgóbajnofeág eredmi*- nyel: Kulicsi-csoport: Bcs, Építők II,—Ezek I í. A több rutinos játékost szerepeltető Építők győzelme ilyen arányban is megérdemelt. Szeghalmi Traktor—Bős, Petőfi 2:1. Jó mérkőzésen, a lelkesebb hazai csapat győzött. Gyulavári—Békés 5:2. A jó formában lévő gyulavári csapat újabb győzelmével továbbra is megőrizte első helyét. Orosházi Építők—B. Lokomotív 4:1. A lelkes hazai csapat meglepő, jó játékkal biztosan győzött a szétesően játszó csabaiak ellen. Mezőberényi V. Meteor—Gyulai Építők II. 3:1. Jó iramú mérkőzésen a helyi csapat megérdemelten győzött. Sarkadi Kinizsi—Endrőd 4:1. Csapkodó játékban győzött a gólképesebb csatársorral rendelkező Kinizsi, Ságvári-csoport: Medgyesegyházi Traktor — Békésszetandrás 2:0. A helyzeteket jobban kihasználó hazai csapat győzött. Mezőkovácsházi Petőfi—Battonyai Traktor 1:0. Jó iramú mérkőzésen, nehezem győzött a hazai csapat a telkes Battonya ellen. Bős, Agyagipar—Csorvás 4it. A jobban játszó csabai csapat győzelme reális. Tótkomlós—Orosházi Kinizsi II. 5:1. A második félidőben különösen jól játszó tótkomlósi csapat nagy gólarányú győzelme meglepetés. Az orosházi tartalékok gyengén játszottak. Kunágota—Végegyháza 2:0. Élénkiramú mérkőzésen, a helyzeteit jobban kihasználó hazai csapat győzött. Bes. Dózsa—Mezőhegyes 3:3. A mérkőzés folyamán Mezőhegyes vezetett, a Dózsa pedig egyenlített. A megyei bajnokság állása: Ságvári-csoport: 1. Mezőkovácsháza 8 7 1 24 : 3 15 2. Mezőhegyes 8 5 2 1 17: 8 12 3. B. Dózsa 8 12 2 15:19 10 4. B. Agyagipar 8 5 - 3 20:14 10 5. Szarvas 7 4 1 2 21:11 9 6. Tótkomlós 8 3 2 3 16:11 8 7. B. Vasas 8 4 - 4 20:24 8 8. Végegyháza 8 3 14 16:11 7 9. Medgyesegyháza 8 3 14 15:18 7 10. Esztandráa 8 3 14 10:18 7 11. ICunágota 8 3-5 17:21 6 12. Csorvás 7 2 1 4 8:19 5 13. Battonya 8 1-7 11:25 2 11. 0. Kinizsi SI. 6 1-5 5:17 2 Kalicsi-csoporti • 1. Gyulavári 8 6 1 1 18: 8 13 , 2. Mezőberény 8 4 3 1 14: 7 11 , 3. Sarkad 6 4 2 - 13: 5 IC • 4. O. Építők 8 4 1 3 21:10 í -3. B. Lokomotív 7 112 13:10 S . 6. Gyulai Építők 1I. 6 4-2 18: 7 1 7. Gyomai Traktor 7 3 2 2 9:7 1 8. Szeghalom 8 3 1 4 9:15 - 9. B. Petőfi 7 2 14 13:13 -10. B. Építők II. 7 2 14 14 19 l .11. Elek 8 2 1 3 12:23 1 ’12. Endrőd 7 1 1 5 7:22 1 ■ 13. Békés 7 1 6 13 29 1 14. 0. Dózsa törölve. Rádió Május 5„ szordít Kossuth Rádió 8.30 Lakatos Vince és zenekara játszik. Utassy Margit énekel. 9.00 Mi történt a nagyvilágban? 9.05 Szórakoztató zene. 9.20 A Gyermekrádió műsora. 12.15 Hangos Újság. 12.45 Részletek Jacobi <■ Leányvásár» című operettjéből. 13.20 Külföldi fúvószene. 14.25 Úttörő-híradó. 14.50 Népi zene — népi kórusok. 15.10 Az épülő kommunizmus nagy országában. A Moszkvai Rádió összeállítása. 15.40 Könnyűzene. 16.00 A debreceni funatikus. A Gyermekrádió műsora. A debreceni diákélet egy mulatságos történetét eleveníti meg Jókai Mór elbeszéléséből készült rádiójáték. Debrecen lakosságát állandó izgalomban tartja a kollégium tetején éjszakánként lepedőbe burkolt sétáló alak, a lunatikus. Hogyan jönnek rá végülis a titok nyitjára, ki a lunatikus? Kiderül majd a hangjátékból. 16.40 Kedves hallgatóink. Levelekre válaszolunk. 17.10 Szív küldi szívnek szívesen. 18.00 Ifjú figyelő. 18.30 Tánczene. 19.00 Bura Sándor és zenekara játszik. Vörös Sári énekel. 19.30 A virágzó mezőgazdaság útján. 20.10 Mejtuszi Az Ifjú Gárda. Opera négy felvonásban. 22.10 Tíz perc külpolitika. 22.20 Az operettközvetítés folytatása. 23.05 Bartók műveiből. Petőfi Rádió 6.50 Reggeli zene. 17.00 A Maszolaj Vállalatok Nagykanizsai Kultúrigazgatóságának énekkara énekel. 17.25 Híres népi zenekarok műsorából. 17.40 Két csacsi, Részletek Goda Gábor elbeszéléséből. 18.10 César Franckt Prelüd, korál és fuga. 18.30 Filmzene. 19.00 Erdőkön, mezőkön. 19.30 A Pénzügyőrzenekar műsorából. 19.40 Sporthíradó. 20.00 Tánczene. A Budapesti Szállítmányozási Vállalat lóápolókat, hajtókát alkalmaz. Jelentkezni lehet: Budapest, V., Marxtér 7. 67. Munkaügyi osztályon. VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Bíró József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin út 7., I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál 1934 május 5., szerda MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. Április 29—május 5: «Fekete ház,» TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. Május 2—5: «Leleményes asszonyok,* PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Május 4—5: «Kővirág,* BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Május 6—8: cEmberrablók,* PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyula. Apid Its 29—május 5. «Mexikói lány,» — Vásári hirdetmény. Gyula városban 1954. évben az országos vásár az alábbi napon lesz megtartva: Május 13-án szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh-, kecske-, baromfi- és gazdasági szerszámvásár, valamint kirakodóvásár. Vészmentes helyről, szabályszerű marhalevéllel az állatvásárra mindenféle állat felhajtható. A A kereskedők és iparosok iparigazolványukat, őstermelők pedig őstermelői igazolványukat magukkal hozni kötelesek, mert azok kívánatra felmutatandók. Gyula, 1954. április 28. Mázsáló és Helypénzszedő Vállalat, Gyula. Apróhirdetések írógép-, autóvillamosság, röntgenjavítás, motortekercselés, Farkas, Orosháza, Kossuth u. 42. Pék szakmunkásokat balatonparti üzemekhez azonnal felvesz a Balatonfüredi Sütőipari Vállalat. A Békéscsabai Belsped bognárt és asztalost felvesz. Acélpersely, ólombronzcsapágy-öntés, hengercsiszolás, hegesztés, gyújtómágnes, őrlőgép eladó, Osgyán mérnök, Békéscsaba, Telefon: 22—69. Gyakorlott gyors- és gépírónőt azonnali felvételre keresünk. Jelentkezni lehet szombaton délelőtt: Békés megyei KISZÖV Békéscsaba, Szabadság-tér 9 sz. alatt. Egy magasnyomású- és egy szőlőpermetezőgép (jó állapotban lévő) eladó, Békéscsaba, VI., Deák utca 19. Gyulán, a vásártéri cédulaháztól elveszett négy szál horganyozott colos cső (6 m. hosszú). Nyomravezető 300 forint jutalomban részesül. Eladó kóró, Békéscsaba, Bocskai u. 24. 6 darab berkshirei törzskönyvezett, 9 hetes malac tenyésztésre eladó, Kovács István, Mezőberény, Thököly u. 29.