Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-08-19 / 66. szám

66. PESTEN» 1843. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti­ Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szomba­ton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem­-rendes levelezők keretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket.viliACI SZOMBAT, aumistus 19. _ Előfizethetni helyben — Emich Gusztáv ur könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szög­letén) félévre postán 6, különben 5 ezüstforinttal az országban minden *— azon kívül csak az?. kir. fő­postahivatalnál Bécsben. Minden közlés­t a Világ szerkesztő-hivatalának czím alatt kéretik beküldetni. Tartalom. Ellenállás és hatalomkar. Fővárosi hírek. Kinevezés. Ország­gyűlési tudósítások. (Pótlékul az aug. 12-ei, vagyis XXVII. országos üléshez. A tiszáninneni kerületből egy megyei követ beszéde Hor­vátország municipalis jogai felől, ’sat.) Aug. Jókai kerületi ülés. — Szenetek, törvényezikkek ’s javaslatok a görög nem egyes, ’s az unitaria vallás dolgában. — Pozsonyi hírek. — Vidéki vegyes köz­lések: Borsod, Pozsony, Veszprém megyék közgyűlésiről. Nagybritannia.­­Izlandi egyház-ügy és adatok hozzá. — Szóvita Espartero fölött a felsőházban. Walesi csendzavarás a ha­szonbéri kellemetlen viszonyok miatt. — O’ Connell újabban mondott beszédének érdekes­ helyei ’s M. Hale érsek nyilatkozata Párbaj elleni egyesület. Bankkezelők Ausztráliában.) —Spanyolország (Sevilla kitüntetése. Amettler tábornok Saragossába költözik. — Madridban szállongó hír­es Narvaez jelentésének záradéka. A mér­­séklek előlépése a spanyol táborban. .Minisztérium pénzszüksége. A dologházi tanításra­ vonatkozó néhány szó. . Hírlapi kalászok. Tárcza. Pesti szépmírkiállitás ШЗЬап. Hazai biblio­­graphia (Büntetésjogi elméletek, irta Csacska Imre.)­­Miszlay K. és „Nincs arany-ere."—Egyveleg. Hivatalos és magán hirdetések. — Gabonaár. Pénzkelet. Dunavízállás. — "■■■■ч.ШиШПР Ц' j mi ----_ Pest, augustus 19. 1843. Ellenállás és h­atalomkftr. Van egy növény a magyar polgári jog szövevé­nyes mezején , mellyet az erő korszaka termett, a törvény-zavar fentartott, ’s ma is a jobb institutiók hiánya szükségessé tesz ! — "S ez az ítélet végre­hajtását akadályozó ellenállás vagy­is oppositio. A jog­fogalom kifejtése, a törvénykezési rendszer tö­kéletesítése, jótékony gyümölcse a szelidebb száza­doknak ! mikint növekedett népeknél az értelmesség, ezzel a jog tisztább érzete, akint irtattak ki a magyar ellenálláshoz hasonló intézmények törvénykönyveik­ből. — Akarják hinni, hogy a magyarban is meg­érett már a szelidebb jogérzet, ’s igy az akarat is minden aljas jogi institutió eltörlésére, melly művel­tebb állapotához illessen. "S igy igen korszerűnek tartjuk, honfiaink ébredő figyelmét úgynevezett op­­positionalis és brachialis intézvényeinkre fordítani! Kik bölcseségek gyöngyeit és intézvényeink gúnyaiból képzelik leginkább felcsilámlani,­­s az avas obscuritások bélyegét nyomni mindenre, mi inyök­­nek fanyar, azok az ellenállást is, jelenkorunkból ítélve, botránynak szeretik mondani. — JDe a kíméletes és részrehajlatlan honfi visszamegy eredetére 's áthelyezi keletkezése idejébe magát; azaz minden jog­intézvényt annak történeteiből fejteget,­­s igy e tárgynál is an­nak eredetére szükség visszamenni! Az ellenállás eszméje, úgy látszik, hazánkban a joggal egykorú, mellyet bár írott törvény zsen­géjében nem is, de szokás érvényesített. A magyar nemes, ki még királyainak is ellenállhatott a hűség­­telenség bűne nélkül, ha hogy az ország sarkalatos törvényeit általhágta volna, Sik András aranybullájá­nak értelménél, miglen azt az 1687 : 4. és 1715: 2. t.tjcz. el nem törlötte, igen természetesnek találta a birói ellenállási jogot, midőn az ítéletet igazságta­lannak hitte, ’s innét magyarázható, hogy rég Wer­­bőczy előtt az oppositio törvényes orvoslatnak 's módnak tekintetett.­­ De ezt az idők viszonyai ak­kor igen czélszerűvé tették. Írott, törvénykönyv hiá­nyában a változó és minden részre könnyen magya­rázható szokás lett a bírák zsinórmértéke ,s igy nem egyszer történt, hogy ugyanazon egyén két jog kér­désben ellenkező ítéletet nyert. Itt világos a bíró hi­bája ,s illy esetben az ellenállás alkalmat nyújtott a felsőbb bírónak vagy magának a királynak jobbítni a bíró tévedését a végrehajtás vagy­is a károsítás előtt. Hazánkban , úgy mint más népeknél, rendszeres törvénykönyv nem létében, csak hasonló intézmények­­kel lehetett némileg orvosolni a bajt, miglen a ké­sőbb kor kedvezőbb körülmények kapcsolatában sze­rencsésen kiirthatta. Mi szomorú képe volt törvény­székeinknek még Werbőczy éltében is, eléggé kitű­nik Ulászlónak megerősítő leveléből, hol többi közt igy szól: „quandoque hi, qui plus viribus, potentiae, quam legibus et justitiae fiderent, tribunal judicum magno associarum agmine aggressi, quod ratione et legibus nequirent, clamore, et multitidine obtinere contenderent. Et qui jure inferiores essent, vincere tam­en non jure, sed tumultu ac multitudine interen­­tur.“ — Oly erőszakot csak ellenállással volt képes az ókor visszaverni, ’s a helyett, hogy ezt eltöröl­hette volna , a törvényesített ellenállással hitte or­vosolhatónak. — A már Werbőczy Hármaskönyve előtt divatozott ellenállási jog újabb erősítést és bizonyo­sabb meghatározást nyert a 2. R. 74. ez. 's az ezt követő törvényekben. —De még más nyomosabb okok is igazolák a fenemlitett jogot, 1723kal ugyan tör­­kezéseinknek szebb nap viradt,’s az eddigi igen érez­hetőkké lett zavarok megszüntetésére a birói hatás­kör czélszerűbben rendelteték el, ’s maga a törvény­kezési rendszer nevezetesen javíttatott meg. A feljebb— vitel-jog alsóbb bíróságoktól a legfelsőbbig megen­gedtetett, azonban még ezután 's máig is olly ítélő—­szék nem állíttatott, mellynek mint­ gyakorlatunkból kiderül ’s ki az igazságból is, szükségét fájdalmasan kénytelenitetünk nélkülözni, t. i. melly az eljárásbeli hibák, a meg nem tartott törvényes formák fölött ítélne­ a törvénytelen bíróság ítéletét megsemmisíte­né, mielőtt az végrehajtatnék. Az illy törvényszék hiányában nem egyszer történt meg , hogy ollyak ellen is elhatároztatott a végrehajtás, kik perbe idézve nem voltak, vagy olly javak ellen, mellyek kereset tárgyai nem lehettek; sőt mint számos törvényczik­­keink mutatják, nem is illető bírák bíráskodtak, ’s törvényellenes itéleteket a feljebbvitel megtagadásá­val,és előleges bejelentet­e nélkül végrehajtani akar­ták. Az ekként elkövetett törvényelleniségek orvos­lására az ellenállás igen czélszerűnek találtatott, mert az igazságtalanul hozott ítélet birtokától fosztván meg az ártatlant, talán egyszersmind a további ke­reset módjától is megfosztaná. De hála szelidebb századunk szellemének, az erőszak- és törvény zavarában halászó ököljog napja lejárt,’s a mai műveltkor jogérzetében tápnedvre nem talál. Ma már tovább tűrni az illy ellenállási jogot — annyi, mint a bírói tekintetet s az igazságot épen a legfontosb és sikert szerző pontnál meghiusítani.Min­­den ellenállás a­ birói eljárásban bűn, a törvényen, a törvény­tmondó bírón,­­s magán a polgári társaságon elkövetett tiszteletsértési bűn. — Hitelünk gyöngitésé­­nek ez is egyik oka. Az igazat kereső, ki p. o. pénzt kölcsönözött, eléggé bántódik ama lassú lejá­raton, mellyel a magyar törvénykezés jár, ’s végre hosszas sürgetés ’s költséges perlekedés után ítéletet nyer, ’s hálákat ad az égnek, ha igaz követelé­seit meg is megnyerte. De mennyire megütközik, mi­dőn törvényes reményeit épen a végrehajtás perczei­­ben egy palcza emelésével elenyészni látja. Ő nem foghatja fel, mint egyeztethető ez meg akár az igaz­ság, akár a törvény tiszteletével, ’s elijed illy erő­szakoskodástól ’s el a hontól, melly rá a jogosság bélyegét nyomja! — Igaz, az ok nélküli ellenállás bünhödést von maga után, de ez ismét messzire el­üti a talán nyomorral küzdő hitelezőt,­s újabb bizony­talanság kínjai gyötrik, mellyeket ki nem pótol az ellenállási birság ! — Van azonban még az ellenállási jog eredményiben több nyomós ok annak eltörlésére! Ki az igazságos és hiány nélküli ítéletnek ellen­áll, azt hatalomkar kényszeríti elégtételre. A ns me­gyéhez folyamodik a győztes, ’s kéri a hatalomkar megadást, ’s midőn e térre jutott a perlekedő, azt hiszi , hogy itt már a sok jog- tekervényességek el­metszetnek ; pedig sehol nem hiusíttatnak meg olly hamar várakozásai, mint épen itt. Már maga a köz­gyűlés távol van, de csakugyan felviradt az annyira óhajtott gyűlés reggele, bemegyen vártanyárván kérése felvételét, de politikai tanok feletti vitatkozásokba bo­csátkoznak ,s ezek hosszú folyama napokat emészt föl, miglen a gyűlés végefelé siet ’s a már előbb bejegy­zettek , vagy pártoltabb egyének ügyei jőnek sző­nyegre, ’s igy a gyűlés végével ismét búsabban tér honába, a jövő közgyűlésre utasittatván igazságos ké­rése! Elérkezik végre az annyiszor várt óra; a kérés felvétetik, ’s itt a politikai pártok szinvegyületében merülvén fel, könnyen megtagadtatik. Ekkor felsőbb helyre folyamodik a szerencsétlen, ’s mig ott meg­­vizsgáltatik a megyétől a per ’s felvilágosítás kíván­tatik , addig ismét telik az idő, 's a kiadott tőkéi­nek kamataiból, de mellyeket adósa pör alatt nem fizet, élni kényszeritett hitelező küzd keservesen a nyomor ’s ínséggel. — Hát ha fölveszszük politikai­lag következményeit, még inkább átlátandjuk, men­nyire kívánatos itt a czélszerű intézkedés! — Bizo­­ N A VILÁG TÁRCZÁJA. I Pesti szépm­ű­kiállitás l943ban. (Vége.) Az aquarell-festvények közt legfőbb figyelmet érde­melnek Raab György 138’s 139 számú művei, amaz arczkép, imez tanulmányfő. S különösen ez utóbbi olly gyönyörű munka,hogy azt a vizfestvények nemében mind erő mind szinszépség tekintetében remeknek mondhatni.A később érkezett olajfestvények közt még megem­­litendők: 154. End­er Eduard: Lovag-család, mi ugyan a bécsi kiállítás gyöngébbjei közt állt, de mégis művé­szi avatottságot, noha kevesebb lelkességet tanusit.—­­­161 Hans­eh Antal: Erdei malom. 163. Barabás Miklós: Játszó-gyermek- Főleg színező ’s lelki elevenség­nél fogva sükerült szép gyermek-fej. — 171. Gärtner Eduard : Uszpenszky-templom Moszkvában. Jó építészeti darab­ — 172. Маг г Henrik: Vidék Passau-völgyben. Erőteljes ecset, és árnyéklati fokozatot tanusit. — 181 T h I é e Eduard : Mózes megtalálása. Sajátszerű, a ré­­giebbek modorára emlékeztető modorú mű; alapos rajz­at történeti felfogás bélyegzik. Szobrászművekből alig van mit megemlítni, hacsak néhány kezdői kísérletet, minő F а г a g ó n а к emlékpénz' mintázása ’s Clair féldomborművü Ambrosius-át ide nem sorozzuk. A toll­ rajzok közt talán Adler Móricz két philosophia, és Szabó János Miatyánki a legtöbb fi­gyelmet érdemel. V. Ezek rövid észrevételim az idén kiállított művekre nézve. Némelly rész képek ugyan kizárattak, de e te­kintetben a műbirák még szigorúbbak is lehettek volna. Nem kell illy ügyben a keletkezhető panaszokat figye­lemre venni; magánérdek, és ajánlgatások tekintetbe sem jöhetnek, hol művészi czél forog fenn; mert bizonyos hogy rész művek nem hogy nemesítnék a közönség mü­­szlését, sőt még rontják azt. Például Heldwein pesti pro­fessor Füredet ábrázoló két vizfestvénye, olly nyomor munka , hogy vásáron négy garasos képeket jobbakat ta­lálhatni. Ám lássa, ki a rajzolás tanára , annak önmagá­nak kellene megítélhetni , mi való műkiállitásba. — Egye­­dü­li gyámola az egyesület további fenállhatásának csak szoros műelv, ’s honérdeki elv felállítása lehet; amaz arra terjedjen, hogy a fölöttébb rósz müveket szigorún kizárja, ’s ne segítse még terjedni a rósz ízlést; imez abban álljon, hogy a magánérdeket honi czéloknak mindig férfiasan alá­rendelje. Ezért a letteriázási di­lit lassan kint korlátozni és alábbszállitni okvetlenül szükséges, hogy az egyesületnek ereje legyen magány-kijátszatási tárgyak sokasága helyett minél több é s jelesebb művet hazai czélokra megvásárlani. A múzeumba adandó képek megvásárlásán kivüig az egye­sület még más cselekvőségi, részint művészpártoló, részint jótékony kört is nyithatna magának fiatal tehetségek buz­dítása, utaztatás, oktatás, iskolai alapítás által. Lám Ti­kos mennyire fejtette ki tehetségeit néhány év óta, uta­zásai által. De, bár tehetséggel felruházott, minden egyén­nek nincs módjában úgy mint neki, saját költségén utazhatni. A­mi némellyeknek azon észrevételeit illeti, hogy az egyesület Anglia példáját kövesse díjtételekben, csak annyit jegyzek meg, hogy mit hatalmas kormány­­tehet, azt hiába várnék biztosítatlan jövendőjű egyesület csekély erejétől. Ezt­ meg kellett volna gondolni. Az idei műkiál­­lítás gyöngébbségére nézve is azt szeretik némellyek okul felhozni, hogy ez annak következménye, mivel kiállí­tás minden évben tartatik. Ez nem ok- Miért gyarapszik tehát a bécsi és trieszti ? noha ott is évenkint van ki­állítás. Más itt a bökkenő, mit bevezetésemben némileg érintettem.Némellyek mindent össze szeretnek zavarni; mi az iparról áll, nem áll a művészetre nézve; az ipar évről évre tökéletesíti ugyanazon tárgyakat; a művészet mindig újat teremthet. Iparunkra nézve csak hazánk fejleményeit akar­juk megismerni; művészet tekintetében nyitva áll az egész világ . Szintolly alaptalan a műkiállítás gyér látogatásá­ról lett állítás: a bemeneti és lajstromeladási jövedelem a tavak­hoz mérve épen nincs csökkenőben , sőt a körül­ményeket összevetve kedvezőbbnek mondható, Шу alapta­lan kürtölések a hitelrontás­ akaratnak viselik némi színét. Állításokat adatokra kell épitni , adatok nélkül üres be­széd. Ha egy­felől olly igen pártoljuk az ipart, mi egé­szen renden van , és e tekintetben némelly botlást vagy tulajdonképen nem is botlást, hanem tényen alapult dol­got felmelegítüni, akkor, mikor már épen nincs renden — úgy más felöl ne akarjuk porba tiporni a művészetet. Az ipar a hon jolete erejének kifejezése : a művészet a műveltség világa. - NfiV

Next