Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-30 / 89. szám
z 1915. március 30. vAG hatalmát hozták, fegyverek, amelyekkel eddig ebben az országban alig harcoltak s egyszerre félelmetes erejűvé lettek. Az igazság, a jog, az emberi szeretet és méltóság fegyverei voltak. Ma más fegyverek szólnak bele országok titán küzdelmébe. Embermilliók szenvedését, pusztulását siratjuk. Csak egy futó, elkapott pillantással tekintettünk végig a hosszú uton, amelyet a Világ öt esztendeje megtett. Boldog öntudattal látjuk hogy híveink és barátaink tábora mindig velünk volt minden, nehéz munkánkban és küzdelmünkben. Ez a bizalom és a magunk céljában való megrendíthetlen hit fog vezetni ezentúl is. Ha van valami kérni valónk, az egy, hogy ez a tábor megnövekedjék, mert ez lesz az erőnk és a segítésünk. Ha van valami köszönni valónk, híveinké ez a köszönet az erőnkért és segítségünkért. Hosszú és nagy út áll előttünk, ezt az utat az emberi jogokért, a munka becsületéért, az elnyomottak szabadságáért együtt kell megtennünk. Budapest, március 29. A képviselőház összehívása. Politikai körökben úgy hírlik, hogy a képviselőház elnöksége áprililis 15-ére hívja össze a Ház tagjait. A képviselőház első teendője az, hogy gondoskodjék az államháztartás folytonosságáról. .Június 30-án véget ér a költségvetési év, az ex-lexet költségvetéssel vagy indemnitással el kell kerülni. Hogy a kormánymelyik módot választja, azt csak az ellenzéki pártvezéreikkel való tanácskozás után fogja eldönteni. A parlament elé viszi a kormány a mandátumok meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot is. A mandátumok meghosszabbításának határidejét valószínűleg nem fogják naptár szerint megállapítani. Az új választások a háború utánlesznek, mégpedig lehetőleg olyan időpontban, amikor a leszerelés bonyodalmai már elsimultak. Ezenkívül több, a háborúval összefüggő javaslat is kerül a képviselőház elé, feloszlott a hegyen. Vicceltek, tréfákat rögtönöztek, ittak és flörtöltek. A szanaszét nyüzsgő sokaságban még Vedrő Ferenc is megsemmisült. Csak a lányok tartották szemmel és gyanakodva figyelték, amint Nagy Klárival évődött. A leány veszedelmesnek látszott, mert nagyon csinos és nagyon temperamentumos volt és ez sokat enyhített a súlyos körülményen, hogy az özvegy jegyzőbe az anyja. Az ember ilyen leánynak a praktikáit sohase tudhatja! S' Klárika észre is vette a dolgot. Egyszer csak durcásan fordított hátat a mulató társaságnak s intett Vedrőnek. — Eli, jöjjön, Feri Hagyjuk itt őket. Unalmasok, mert ostobák. És főképp ízléstelenek. Jöjjön. — Hová? — Akárhová. Csak ne lássam. Eleinte hallgatagon bujkáltak a hórihorgas szőlőkarók és gerezdek között. Néha egyegy szőllőszemet csíptek. De mihamar a domb aljára értek, ahová a szüret zsongásából már semmi sem hallatszott. Az öreg berkenyefa tövében patak csacsogott és őszi virágok bágyadtan mosolyogtak a napsütésben. Klárika megállóit és fehér kis kezével az alant kékelte széles és nyílt völgyre mutatott. — Nézze, Feri, milyen szép, pedig milyen szomorú ez az őszi hervadás! A nagy bucsuzás az élet teremtő szépségedtől. Itt kell hagyni mindent. Ez a nap tragikuma. Életre hívja és megérleli a virágot, a gyümölcsöt; végignézi, amint a semmiből kibontakozik s a szeme láttára semmivé lesz. Akárcsak a mi életünk, a mindenségé éppolyan. Vájjon érdemes-e elkezdeni? Szép, okos szemével méltán bámult a nagy perspektívába, mintha a fiú ott se volna. S Vedrő meghökkent. — Ugyan Klári! Hogy gondolhat ilyet! Török repülőgépek megállapották, hogy az a partraszállítandó katonaság, amelyről bizonyos rémítő célzattal, nagy garral hirdették, hogy GO—70.000 ember, mindössze 17.000 főből áll. Ezek Tenedosban állomásoznak. Marchese, tengernagy a Corriere d Italia egyik munkatársával folytatott beszélgetésben így nyilatkozott: :t. Fiatal leány, aki olyan szép,, mint maga . . . — Igen. Látjuk, mivé lesz a szépség. Nézzen a völgybe. — Mit nézzek? A virág virágzik. S a világrend kímélettel tartozik minden szépségnek. A leány szépségének pedig, a magáénak Klárika, boldogsággal. — Tartozik? —, kérdezte a leány gúnyosan, — hát magának várjon miivel tartozik a nagy adósságcsináló? És a szeme szögletéből különös tekintetet vetett a fiúra. Végtelenül bájos volt. Arcán, szémén a melankólia, a gúny és valami kedves, szelíd kacérság olvadt össze. S Vedrő hirtelen ötlettel felelt. — Nekem? Magával tartozik nekem, Klári. Magával. — Velem?— csodálkozott a leány és mintha nem értené, Vedrőre nézett. Hosszasan, kissé vizsgálódva és tűnődve. Különben, — és ekkor oldalt fordította szép szőke fejét, mind egyformák! Mind. Játszanak. Velünk is, az élettel is. Legjobb, ha észre se vesszük... A közelben kivágott öreg fának a csonkja állott. Arra ült, és lebámult a völgybe, szótlanul, mintha megbánta volna, hogy méla hangulatából s zavartatni engedte magát! Vedi-ő csak nézte ... nézte . . . És minél tovább nézte, annál kevésbé tudott betelni a nézésével. Talán életében legelőször gondolkozott komolyan. Az életről, amelyet eleddig csakugyan komédiának tartott, amit mindenkinek el kell játszania. Ez, ez az egy dolog, ez a leány nem látszott komédiának. Ez a bájos és okos leány, aki oly kedvesen és keserűen beszél. Akinek a szeméből édes álom világ ezer titka, rejtelme sugárzik. Milyen gyönyörűség lehet abba a világba bepillantani! gondolta Vedrő Ferenc. Hát még egyesülni vele! Az érzések és gondolatok tiszta harmóniájával! • — Klárika! . . . Halkan, sóhajtva lehelte a leány felé a nevét. Odament hozzá. A hajából, a fehér nyakából illatok szállottak föl. Ellenállhatatlan vágy fogta el, hogy végigsimogassa a leány szőke hajhullámait. A kezén az ereket forró vér öntötte el, mikor odaért a selyemlágy hajkoronához. Klárika . . . ismételte . . . A leány félretolta a fia kezét. — Ne bántson . . . Hagyjon . . . Tündérálom nem koldusoknak való . . . — Ne beszéljen . . . Klárika. Édes . . . — Mit akar? Hagyjon . . . Már csak egyes szavakat mondott, gyönge tiltakozásul, amiben okvetetlen több volt a bátorítás, noha ezt egyikük sem tudta. A fiú keze, ajka, szeme, lázas izgalomban égett. És szerelmes fölindulása magatudatlan ösztönével tapadt a leány bajához, bús tekintetű, szelid szeméhez , piros ajakéhoz . . . És------és a többi az őszi verőfénynyel, a hervadás szomorú, lankadó illatával elárasztott levegőben volt. A csönd. Az elhagyatottság. Az ifjúság életvágya. A csók. A szerelem. III. Népszerűségének varázsa egyszerre úgy elolvadt, mint a késői zúzmara a fáról, mikor a tavaszi nap megsüti. Mindent könnyebben megbocsátottak volna neki, mint azt, hogy a falusi jegyző árváját veszi el. Hivatalos aktái szigorú cenzúra alá kerültek. Olykor visszadobattak, nem jó, csinálja újra, másképpen. A leányok, akik azelőtt tenniszezni hívták, tüntetően elkerülték, vagy köszöntésére könnyed, mérsékelt, hideg, sőt gőgös fejbiccentéssel feleltek. A bizalmas Feri meghalt a társaságra nézve. A Dardanellák védelme A Dardanelláknál a helyzet nem változott. Az ellenséges flotta tegnap is általános támadást intézett a Dardanellák ellen, de eredményt nem tudott elérni. Tenedoszban már vannak a szárazföldi ostromra szánt csapatok, de ezek száma megközelítően sem elegendő ahhoz, hogy a török csapatokkal a harcot fölvegyék. Az ostromló flotta, hír szerint, új taktikával akar harcolni; a francia csatahajók nagy veszteségeit azzal magyarázzák, hogy az ostromnál ezeket tolják legmesszebbre előre. Harr a tengerszorosokért Az Agence Havas jelenti március 28-án. A szövetséges flotta ma általános támadást intézett a Dardanellák ellen. Délelőtt 10 4 órakor kezdte meg a tíz egységből álló hajóraj a tengerszoros erősségeinek és ütegeinek tüzelését. A török hanlkok és tábori ágyúk hevesen viszonozták a tüzelést. Déli 12 4 órakor négy angol páncéloscirkáló nem nagy távolságból kezdte bombázni az erősségeket, amit a törökök nagy erővel és intenzitással viszonoztak. A török gránátok több hajót találtak. Hogy az erősségekben esett-e kár, azt nem lehetett megállapítani. Genfből, jelentik: A szövetséges flottának a Dardanelláknál szenvedett kudarca tökéletes. A tengernagyi tanács abban állapodott meg, hogy a hadihajók ezentúl egyenként fogják megtámadni a Dardanellák erődeit és így fogják azokat elpusztítani. Még egynéhány új hadihajót várnak a Dardanellák elé s akkor állítólag újra megkezdik az akciót. Orosz részről azonban már kezdenek kételkedni az akciónak nemcsak a sikerében, de az őszinteségében is. Az ázsiai parton való partraszállás nem vezethetne eredményre. Ha a szövetségesek a szorosokat hatalmukba akarják keríteni, akkor a Gallipoli-félszigetet kell megszállaniuk és onnan erős hadsereggel Konstantinápoly felé vonulniuk. Egyedül a flottával nem érhetik el, amit akarnak, de még az emlegetett harmincezer főnyi gyarmati csapattal sem. Konstantinápolyi távirat szerint császári rendelet úgy intézkedik, hogy a Dardanelláknál és környékükön összevont török, haderőkegy hadsereget, mégpedig az 5. hadsereget alakítják. A parancsnokságot az első hadsereg volt főparancsnokára, Limannon Sanders parancsnokra bízzák. A Szuezi-csatornánál Hétfőn, március 22-én a kora reggeli órákban kezdődtek a Szuez-csatornamenti harcok El Kubir, a Szuezzal szemközti megerősített angol őrhely mellett. Egy török csapatrésznél sikerült meglepetésszerűen egészen El Kubirig előrenyomulni. Hosszabb ütközet fejlődött ki, amelynek lefolyásáról az angol jelentés csak annyit közöl, hogy a török csapatok nyolc mértföldnyire a csatornától keletre tábort ütöttek és ott magukat nagy gyorsasággal elsáncolták. Yonghusband tábornok vezetése alatt álló angol osztagok másnap megtámadták a török csapatokat, úgy látszik, hogy a Bér El Sába irányából a csatorna felé előrenyomult török felderítő osztagok sikerrel oldották meg feladatukat. Kedd Török sikerek a Kaukázusban A kaukázusi harctérről érkezett megrázható hírek szerint tegnapelőtt kozákok és gyalogos csapatok az Arak folyótól délre megtámadták a török csapatokat, de súlyos veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Artwin mellett is visszautasítottak a török csapatok orosz támadásokat. Oltytól északra az oroszok egy támadását a törökök feltartóztatták. Egy orosz léghajó a Passinger-síkságrra röpiratokat dobott, amelyeket állítólag kaukázusi muzulmánok írtak török nyelven. Asszerbejdzsánban teljes a nyugalom. Az oroszok Giroi környékén gyülekeztetik főerejüket. .