Világ, 1915. október (6. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-10 / 282. szám

8 '1016. október 10­ . VILÁG ................................ - I. . 11 n"­i .......... _ volt addig és sorsunkat a cár kezébe tettük le. ön­­is láthatta, hogy mit tett Oroszország. Ma már alig egynéhány híve van annak az eszmének, mely Oroszország és Bulgária barátságát a legtöbbre tartja. — Mit s­zól, kegyelmes uram, Slamholiski pa­­rasztpárti vezér nyilatkozatához, hogy a bolgár pa­raszt nem fog Oroszország ellen harcolni? — Nem is hiszem, hogy Slamholiski ezt mondta volna, mert ez a kijelentés nem felelt volna meg a néphangulatnak. Jól tudjuk, hogy Orosz­ország mindazt, amit Bulgária érdekében telt, sa­ját érdekében is tette. K­i is mit gondol, mi lesz Románia■ magatar­tása ebben a konfliktusban? _ Remélem, hogy kormányunk házunkat Ro­mániával szemben fedezte. Oly jó viszonyban min­­denesetre vagyunk is Romániával, mint eddig. Hogy­ha elég-e, ki tudja... Mi mindenesetre készen át­írunk. Egyet pozitíve tudok: hogy mi volna Romá­nia magatartása, ha Németország vereséget találna szenvedni, ami persze szinte hihetetlen. Emlékszem a velünk szemben tanúsított román magatartásra. Mikor eléggé lefogottaknak látszottunk ahhoz, hogy veszély nélkül elérhette, amit akart, akkor reánk támadt. Mindenesetre aggodalomra ad okot Romá­nia magatartása a keresztülutazott bolgár tartalé­kosokkal szemben. — És Görögország? A követ arckifejezése e kérdésre teljesen meg­változott s igy szólt: — Görögország?! Ha kívánja a háborút ve­lünk, nem baj. Ha kell, mi jobban kívánjuk a le­számolást Görögországgal, mint Szerbiával. .Tól tud­juk, hogy hol van a fészike az ellenünk irányult szerb magatartásnak. Görögországgal szemben Né­metország eddig elnézéssel volt, dinasztikus okok­ból, és amíg semleges, érthető is­. Ha azonban ez nem így lesz, Németország jóindulata is a múlté. — És hogy gondolja Bulgária a Szerbia elleni háború­t? — Azt hisszük, hogy itt az alkalmas pillanat, hogy visszavegyük azt, ami a spienk. Az oroszok Várnában való s az entente szalonikii partraszállá­sától nem félünk, akkor már komolyabb a román fenyegetés. Nem hiszem, hogy az oroszoknak vol­nának Várnába küldhető fölös­ csapataik, különben rég Tráciába küldték volna a törökök ellen. A né­gyes-szövetség helyzete sem oly rózsás, hogy lux- n nagy sereget küldhetne Szalonikibe. Ami az osz­trák-magyar—német hadseregeknek Szerbián át való keresztültörését illeti, ez, ha lassabban is megy, de biztosan sikerülni fog. Bízom a német hadsereg eddigi eredményeiben. — És képes-e Törökország szükség esetén Bulgáriának csapatokat rendelkezésére bocsátani? — Reméljük, hogy szükség se lesz rá. A külföldi bolgár alattvalók A bolgár távirati iroda jelenti Dedeagacs­­ból: Franciaország, Olaszország és Anglia kö­vetei Radoszlavov miniszterelnökhöz a követ­­kező táviratot intézték: Midőn Bulgáriák el­hagyjuk, kérjük Excellenciádat, fogadja hálás köszönetünket a távozásunkkor és különösen utazásunk alkalmával velünk szemben tanúsí­tott figyelmes udvariasságért. Hasonló tar­talmú táviratokat intéztek a miniszterelnök­höz az elutazott angol állampolgárok is. Jó Világ tudósítójától Szófia, október 9. Az entente-hatalmak szófiai­­követei el­utazásuk előtt még közölték a bolgár­­kor­mánynyal, hogy Angolország, Franciaország ,és Olaszország megengedték a területükön levő bolgár alattvalók elutazását, amennyiben azok, az illető hatalmak szófiai képviseletének Bulgáriából való elutazását követő 48 órán belül elhagyják az illető ország határait. Oroszország nem válaszolt Bulgária követe­lésére. Feltűnt, hogy az entente követeinek közlése nem terjeszkedik ki arra, hogy a szó­ban levő országok nemcsak megengedik-e, hanem lehetővé teszik-e a bolgár alattvalók elutazását. Bár a kormány ebben a tekintet­ben igen pesszimisztikus véleményen van, a kabinet elhatározta, hogy nem követi a hatal­makat a jogsértésben és dacára annak, hogy a bolgár alattvalók tényleges elutazásának megakadályozásával szemben a bolgár kor­mány tiltó rendelkezései mindenképpen in­dokoltak, feloldotta azt a legutóbb kiadott tilalmat, amely az entente-álla­mok útlevelei­vel elutazni szándékozók előtt a bolgár határo­kat elzárta. Politikai körök a kormány ezen intézke­­­­désének tulajdonítják az elutazott entente­követek Radoszlavov miniszterelnökhöz inté­zett meleghangú köszönő táviratait. Pak­sból jelentik: Behívott bolgárok több csoportja, többnyire diákok, tegnap elhagyták a várost, hogy­ visszatérjenek Bulgáriába. A bolgároknak tegnap estig megtagadták az út- levelek kiadását. Olaszország szerepe Az olasz cenzúra megtiltja a lapoknak minden leghalványabb célzást Olaszországnak a Szerbia javára­­szolgáló segélyakcióban való részvételéről. A Messagero magas helyről eredő értesülés alapján kijelenti, hogy Olaszország a szaloniki­i partraszállásnál nem vett részt, mi­vel erre a célra a négyes­ szövetség között fenn­álló megállapodás értelmében elsősorban a Dardanellák felé útban lévő, az égei szigeteken időző, a Gallipoli-félszigeten való hadművele­tiekre szánt haderőt használják majd fel. Ez állítólag egyetlen oka annak, hogy Olaszország még nem szállított partra csapatokat Szaloni­­kiben.­­ A római tudósítók a legmélységesebb hallgatásba burkolódznak. Egy mind határo­ , zoltabban föllépő híresztelés szerint azonban egy olasz expedíció az Adria túlsó partja felé már menetkészen van, sőt talán el is indult már. Athénből jelentik. Előkelő helyen bizonyí­tékokkal rendelkeznek arról, hogy az olasz kö­vess­ég demonstrációkat, sőt forradalmi moz­galmakat próbál szítani, amikkel Venizelosz­­nak újból uralomra való jutását akarja kikény­szeríteni. Konstatálták, hogy az olasz követség az összes befolyásolható vagy megvásárolható elemeket utcai tüntetések céljára összetoborozni igyekszik. Az olasz követ azt ajánlotta Venize­­losznak, hasson a minisztériumok és más ható­ságok hivatalnokságára, hogy együttesen tün­tessenek a Bulgária ellen való háború érdeké­ben. A Venizelosz-kabinet váratlanul gyors visszalépése következtében ez a terv dugába dőlt. Az athéni tekintélyes politikai körök fel­háborodással vesznek tudomást az olasz követ üzelneiről és intézkedéseket követelnek az idegen diplomaták ilyetén aggályos mesterke­dései ellen. " " ' •­­ Elkobzott orosz tengeralattjáró Jó Világ tudósítójától Szófia, október 9. Várnából jelentik . A kikötőbe egy orosz tengeralattjárót vontattak be, amely erősen meg volt sérülve. A gépek már nem működ­tek, mikor a Fekete-tengeren a bolgár partok közelében ráakadtak. A naszád gazdátlanul úszott a vizen. Teljesen érthetetlen, hogy a legénység hova tűnhetett el belőle. A naszá­don talált mindennemű készletekből arra kö­vetkeztetnek, hogy a hajó induláskor olyan parancsot kapott, amely több napra tartotta volna távol bázisától. A hajót a bolgár kor­mány utasítására elkobozták és már hozzá is fogtak a kijavításához, aminek befejeztével a naszádot besorozzák a bolgár flotta egységei közé. Románia helyzete A román kormány hivatalos kommünikét adott ki, amely jelenti, hogy azok a hírek, amelyek szerint Antonescu igazságügyminiszter útján Románia Franciaországban többszáz­­milliós kölcsön ügyében tárgyalt, nem felelnek meg a valóságnak. Románia ebben a percben nem gondol külföldi kölcsön felvételére. Jorga Miklós egyetemi tanár, a naciona­lista irányzat egyik leg­in­tra­nz igenebb képvi­selője, a bukaresti akadémia legutóbbi ülésé­ben felolvasást tartott a Kárpátok jelentőségé­ről a háborúban. Történeti adatokkal kimu­tatta, milyen kitűnő védelmet nyújtottak a Kárpátok ,a múltban Magyarországnak a ke­letről és délkeletről irányuló ellenséges táma­dások elleni és hogy offenzíva tekintetéből is mily előnyös a helyzete azoknak, akik a Kár­pátok magaslatairól szállanak alá. Végső kö­vetkeztetése az, hogy Au­sztria-Magyarország minden tekintetben előnyben van olyan táma­­dásokkal szemben, melyek a Kárpátokon át érik. Legfrappánsabban b­onyítja ezt a tény, hogy a hatalmas orosz sereg véres fejjel volt kénytelen visszavonulni a Kárpátoktól. Dél Vasrőnap felől még sokkalta előnyösebb a monarchia helyzete. .Jorga fejtegetései mély hatással vol­tak a hallgatókra. Visszavert olasz támadások A sajtóhadiszállásról jelentik: A Col des Bois elleni támadás visszaverésénél szeptember 28-án a „Val Chisone“ alpini népfölkelő zászlóalj 13 altisztjét és 57 katonáját elfogtuk. A foglyokat kihallgattuk s a következő jel­lemző képet nyertük ez elit­-csapat hangula­táról : A legénység fel van háborodva amiatt, hogy mint territoriális népfölkelőket a frontra küldik őket, holott más fegyvernemek territo­­riális népfölkelőit belső szolgálatra használ­ják fel. Különösen az idősebb évfolyamok ka­tonái panaszkodnak keserűen, hogy a nehéz alpini­ szolgálatot kell telje­síteniök, holott a déli tartományokban az idősebb évfolyamokat még be sem hívták. Ezt azzal magyarázzák, hogy Salandra, aki apuliai származású, Pie­­montban nem népszerű s most ugy akar­­bo­­szut állani a piemontiakon, hogy mindnyáju­kat a tűzvonalba küldi, viszont déli választóit kíméli. A 3. kategória fiatalabb évfolyamai is keserűen panaszkodnak, hogy a fronton alkal­mazzák őket, holott a kormánynak nincs joga a 3. kategóriát a frontra küldeni. A hadi ön­­kénteseket, különösen a volontari alpiniket a legtöbben lenézik, mert szerintük ezek azok a diákok, akik a háborúra izgattak. Fel is men­tek a Tofanára, hogy vitézségükkel dicseked­hessenek, de már néhány nap múlva annyira fáztak, hogy ime most az alpini­ zászlóalj csa­ládatyáinak kell a fiatal szájhősöket felválla­­niok. Támadás előtt nyomatékosan figyelmez­­tették az embereket, vigyázzanak, nehogy fog­ságba essenek, mert az osztrákok legyilkolják a foglyokat. Az olasz harctérről a hivatalos jelenté­sünk a következő: Az olaszok tegnap délelőtt friss csa­patokat állítva harcba, még két ízben megismételték támadásaikat a wilge­­reuthi fensíkon levő hadállásaink ellen. Miután ezek a támadások súlyos veszte­ségekkel összeomlottak, az ellenség többé nem volt képes nagyobb csapat­tömegeket előrevinni. Egyes századokat, amelyek még előnyomultak, könnyű­szerrel vertük vissza. — A laframni fen­sikon a Vezzena-szakasz délután heves tüzérségi tűz alatt állott. Az ellenség tü­zérsége Flitsch körül is újra jelentkezik. A Doberdo-szakaszon San­ Martino és Palazzo között az olaszok kézigránát­közeledési kísérletét könnyedén megaka­­­­dályozták. Hofer altábornagy.­­ A Világ előfizetési ára: 11 magyar korona országaiba, Ausz­triába és Bosznia-Hercegovinába : Egy hóra------2,80 korona Negyedévre------ 8,0 korona Félévre ............. 16.— korona Egész évre........ 32.— korona Kérjük azokat a t. c. vidéki elő­fize­tő­inket, akiknek előfizetése telárt, hogy a lap megrendelését minél előbb megnyitani szíveskedjenek. Egyes szám ára: Budapesten és vidéken 12 film

Next