Világ, 1915. október (6. évfolyam, 273-303. szám)
1915-10-06 / 278. szám
Szerda Bulgária válasza előtt A Pétervári Távirati Ügynökség október 3-án jelentette, hogy az orosz kormány elhatározta a huszonnégy órás ultimátum átadását Bulgáriának. Eszerint feltételezhető, hogy az orosz jegyzéket már negyedikén átnyújtották a bolgár kormánynak. Szófiából mindamellett máig sem érkezett hivatalos jelentés arról, hogy az ultimátumot átadták és így nem lehet tudni azt sem, mikor járt le a kritikus huszonnégy óra és megszakadt-e már a diplomáciai viszony Oroszország és Bulgária között. Ezeknek a formaságoknak és külsőségeknek azonban nincs politikai jelentőségük. Az orosz ultimátum bántóan éles hangja azt bizonyítja, hogy Pétervárott letettek már minden reményről arra nézve, hogy Bulgáriát az entente részére meg lehessen nyerni. Oroszország kétségkívül csak akkor határozta el magát az ultimátum átnyújtására, amikor biztosan tudta, hogy Bulgáriában nincs többé helye a kísérteteknek. Szófiában nyoma sincs az engedékenységnek. Az orosz jegyzék csak a diplomáciai viszony megszakításának volt előfutárja. Az orosz-bolgár konfliktus mellett különös figyelmet érdemel az a tény, hogy Szalonikiben megkezdődött az entente csapatainak partraszállása, holott Görögország ezt megelőzően tiltakozott semlegességének ily módonvaló megsértése ellen. Bécsi diplomáciai körökben az a felfogás, hogy Konstantin királynak nincs szándékában eddigi politikáját megváltoztatni és a görög nép jogainak megsértésén át politikai vagy katonai lekötöttséget vállalni az entente mellett. A király nagyon jól tudja, milyen veszedelmet jelent, ha Anglia megszállja a Földközi-tenger valamelyik pontját. A szalonikii partraszállásban Görögországnak ellenséges ténykedést kell látnia, amely a kikötőt, a legutóbbi háború Görögországra nézve legnagyobb eredményét, komolyan fenyegeti. Az orosz ultimátum A Bulgáriához intézett orosz ultimáumról í írva a berlini sajtó, annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az ultimátumra a válasz elutasító lesz, mert ez beavatkozást jelent a bol-gár állam szuverén jogaiba, amit a legkisebb alkm sem tűrhet el. Az ultimátum csak azt eredményezi, hogy az utolsó kétkedőket is meggyőzze és helyreállítsa a bolgár nép teljes egységét. A sajtó a balkáni események elé nyugodtan néz, abban bízva, hogy Bulgária megfelelő katonai előkészületeket tert a négyesszövetség akcióival szemben. Szófiából érkezett jelentések szerint a Pétervári Távirati Ügynökség által már előre szószerinti szövegében is bejelentett orosz ultimátumot tegnap délig még nem adták át Bulgáriának. Savinski orosz követ tegnap estére jelentette be látogatását Radoszlavovnál. Ezek szerint túlságosan nagy sikert nem igen vár lépésétől Savinski, aki mindenesetre jobban ismeri a bolgár nép hangulatát, mint megbízói, akik a fonalat szövik. Úgy látszik, visszaijedt lépésének következményétől és saját szakállára halasztotta el az átadást. E mindenesetre különös jelenség ellenére, hogy az orosz külügyi képviselő ahelyett, hogy jeles példák szerint megbízóinak utasításait saját felfogása szerint túlzásba vigye, inkább mérsékeli azokat, a már folyamatban lévő tények fejlődését, semmi sem tudta feltartóztatni és így Savinski valószínűleg már tegnap este teljesítette megbízását. A bolgár kormány válaszáról eddig nem érkezett jelentés. francia kormánynál a Franciaországban, illetőleg Oroszországban lévő behívott bolgár hadkötelesek hazautazásának megakadályozása miatt és követeljék a bolgár alattvalók hazabocsátását. A bolgár belügyminiszter ezen utasítással egyidejűleg intézkedett, hogy a Franciaországban és Oroszországban visszatartott bolgár alattvalók semleges állam területére való megérkezéséről szóló jelentésig, a Bulgáriában tartózkodó orosz és francia állampolgárok az ország területét el ne hagyhassák. A Daizo-divízió, a Balkán-divízió elfoglalta kijelölt állásait a bolgár-szerb határon. A Duia-divízió tegnap hagyta el Szófiát, hogy a Duna mentén elkészített állásaiban elhelyezkedjék. A bolgár kormány ma több rendeletet bocsátott ki, amelyekkel a háborús állapot tartamára szükséges rendszabályok tekintetében intézkedik. A kormány elsősorban a Fekete-tengeri és Égei-tengeri bolgár partvidék hajózásbeli szüntetését rendeli el. A partok mentén, de a szárazföldtől legfeljebb 55 méternyi távolságban a múlhatatlanul szükséges forgalom le- bonyolítása végett, emberi erővel hajtott vízi járműveik, további intézkedésig közlekedhetnek. Azután a cenzúrának az üzleti és magán-levelekre való kiterjesztését rendeli el, úgy a belföldi, mint a külföldi forgalomban. A lakásbérletek tekintetében kiadott rendelet Ugyanúgy intézkedik, mint Közép-Európában a háború kitörésekor kibocsátott hasonló rendeletek. A rekvirálás tekintetében közli a kormány, hogy egyelőre nem veszi igénybe ehhez való jogát és a hadsereg szükségleteinek fedezésére szükséges cikkeket bevásárló bizottságok minden árut az érvényben levő hatóságilag megállapított maximális áron, készpénzfizetés ellenében szerez be. A megállapított árak tekintetében jogorvoslatnak helye nincs. Radoszlavov miniszterelnök lapja, a Narodni Prava, „A kardot illeti a szó“ címmel nagy feltűnést keltő vezércikkben emlékezteti a bolgárokat Ferdinánd bolgár király két év-vel ezelőtt katonáihoz intézett szózatára. „A II király szavaiban rejlő jóslat — mondja a cikk — hogy ..dicsőséges zászlajukat összehajtva s jobb időkre eltesszük“, ezekre a napokra vonatkozott. A zászlót ismét kibontottuk. Körülötte összegyűlt a nemzet. Mindenki boldogan követi és ugyanoly boldog érzéssel fog, ha kell, meghalni is a zászló dicsőségéért és a macedónok szabadságáért. Az indulásra még nincs megadva a jel, még nem hangzott el a király ajkairól „Balgarszki vojnici, napred!“ (Bolgár katonák, előre!), de ezen szavak zenéje már itt vibrál a levegőben. A diplomaták már befejezték munkájukat és félreállanak, mert most már csak a kardot illeti a szó. .j A bolgár hadsereg csodákra kész. Meg fogja mutatni az egész világnak, hogy a becsületes bolgár fegyverek nagyobb súlylyal képesek az eseményeket iránnyítani a Bulgária ellen felvonulók minden álnokságánál. Katonák és polgárok! Vágyaitok teljesülni fognak! Már nem késlekedhetik az indulás jele, mert most már csak a kardot illeti a szó.“ tt Világ tudósítójától Bukarest, október 5. A bukaresti szerb követ ismételten meglátogatta Bratianu miniszterelnököt és Porvanj baru külügyminisztert és mindkettőjükkel hosszas tanácskozásokat folytatott. A miniszterelnöknél való legutóbbi megjelenése alkalmával csak igen rövid ideig maradt Bratianunál és Száramér láthatóan ideges hangulatban távozott a miniszterelnökségről. Beavatottak szerint a szerb követ már napok óta azon fábradozott, hogy a román, kormányt a dunai határon történt bolgár csapatösszevonások miatt való tiltakozásra rábírja. Bratiami és Porum.i baru azonban Szerbia ezen kívánságát a leghatározottabb tezsuásban visszautasították . Bulgária intézkedései ii Világ tudósítójától Szófia, október 5. A bolgár kormány táviratilag utasította a szentpétervári bolgár követet, valamint a paisi követet helyettesítő ügyvivőt, hogy a legerélyesebben tiltakózzanak az orosz, illetve a VILÁG 1915. okcttóber 6. Az entente Szalonikiben Szófiai hír szerint az ellentmondó jelentésekkel szemben feltétlenül megállapítható, hogy Szalonikiben az entente részéről napok óta erős csapatszállítások történtek. Szeptember 29-én este három nagy szállítóhajó jelent meg Szaloniki kikötőjében és a csapatok kihajózása után igen nagymennyiségű muníciót is raktak ki. Az eddig partraszállított csapatok száma meghaladja a húszezret. A csapatok kihajózása csak a késő esti órákban veszi kezdetét, a legnagyobb csendben, szinte titokban folyik és ebben az időben a város polgárainak nem szabad az utcán tartózkodniuk, még kevésbbé a kikötő körzetében. A csapatokat a város környékén nemrég létesített harmincezer ember befogadására készült barakokban helyezik el. A Secolo jelenti: Eddig tizenhat nagy francia szállítógőzös érkezett Karaburnu elé, de még nem futottak be a kikötőbe. A partra, szállított csapatokat állítólag a gergelin veresi vasútvonal védelmére fogják felhasználni. Az olasz lapok közlik: A francia és az angol követ kormányuk nevében Venizelosznak kijelentették, hogy a francia-angol csapatok azért jönnek, hogy az esetleges szükséges támogatást nyújtsák Görögországnak, valamint azért, hogy a vasutat védelmezzék a bolgár támadással szemben a Görögországgal szövetséges Szerbia érdekében. A görög kormány kifejezte tiltakozását a csapatok partraszállításával szemben. Mindazonáltal Hamilton és D‘Amadé tábornokok, akik a Balkánon lévő haderőket szervezik és azok parancsnokai lesznek, Bousquier ezredes kíséretében Nisben voltak. Szalonikiben tartózkodnak a csapatok partraszállításának vezetésére. A görög helyi hatóságok nagy tiszteletet és előzékenységet tanúsítanak velük szemben. Az angol és francia csapatoknak Szalonikiben való partraszállásával kapcsolatban a Fremdenblau a következőket irja: A középeurópai hatalmaknak az a körülmény, hogy angol-francia csapatokat szállítanak Gallipoliból Szalonikibe, csak kívánatos lehet. Ehhez járul, hogy a mostani pillanatban, midőn az archangelszki kikötő is befagyni kezd, Oroszország már csak a Szalonikiből Szerbián és Románián át vezető úton vehet lélekzetet. A szaloniki—üszkübi vasútvonal most, ha az entente szándékai megvalósíttatnak, csapatszállításokkal és a szükséges utánpótláokkal teljesen igénybe lesz véve, úgy hogy ez az utolsó forgalmi év is, amelyivel Oroszország rendelkezett, megbénul, ami szintén egyik oka annak, hogy az entente eme legutóbbi vállalkozása a középeurópai hatalmaknak kellemetlen egyáltalában nem lehet. Szófiából jelentik: Itt azt hiszik, hogy a Szalonikiban partraszállítandó sereget a Gallipolin levő csapatoktól fogják elvonni, miáltal természetesen a török sereg egy része fölszabadul. Tekintetbe kell ezenkívül még venni azt is, hogy az Aegei-tengeren már nagyon közel van a viharok ideje, amely a Galipolin levő entense csapatok részére az élelmiszerek és lőszerek minden további utánpótlását lehetetlenné fogja tenni és a hadihajókat is kényszeríteni fogja arra, hogy védett kikötőket keressenek föl. Venice ■ a patraszállásról Hágából jelestlk. A görög főkonzul az athéni francia követ és a görög kormány közt történt levélváltást közli a szalonikii csapatpartraszállltásról. Franciaország kijelentette, hogy a partraszállásnak csupán az a célja, hogy Szerbiának esetleg segítségére legyenek és azt reméli, hogy Görögország, amely végre is Szerbiával barátságos viszonyban van, sőt annak bizonyos tekintetben szövetségese, nem tesz majd ellenvetéseket a francia és angol csapatok partraszállítása ellen. Venizélosz ez átiratra levélben válaszolt, amelyben kifejti, hogy Görögország semleges és az is marad, mivel.casu& Roeder esete