Világ, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-22 / 250. szám
( Törlés) November elsejére ratifikálják a békét A kormányópárt ma este Ireskó Zoltán elnöklésével értekezlet® tartott. (Törlés.) (Törlés) A miniszterelnök közölte a párttal, hogy az lenlenk (Törlés.) -kire főlitatta a magyar kormányt, hogy november hó esejéig ratifikáltassa a nemzetgyűléssel a trianoni békét. Angol kölcsön Magyarországnak (A Világ berlini tudósítójától.) Az angol lapok jelentése szerint egy angol konzorcium a magyar kormánynak tízmillió font konszolidált kölcsönt szavazott meg. . Ezt a kölcsönt természetesen nem folyósítják, hanem a hitel csak fedezet gyanánt fog szolgálni angol ipari áruk és más angol produktumok vásárlásánál. A miniszterelnök, a honvédelmi miniszter és Friedrich István nyilatkozata a Handau-ügyben A kormánypárt mai értekezletén elsősorban a Lansau-ügyet tárgyalták, Kgntn István honvédelmi minister felolvasta az^SHiyilatkozatát, amelyet alább •közlik. Ez a iM/jdfT'Ozat az értekezlet tagjait teljesen fdelégihrWwr^fftesülésünk szerint a miniszter azt a kijelentést is tette, hogy a jövőben hasonló esetekben nemcsak a bűnösöket, hanem felettes hatóságaikat is felelősségre vonja. A miniszterelnök Az értekezlet után gróf Teleki Pál miniszterelnök a Landau-ügyre vonatkozólag a Világ munkatársának a következőket mondta: — A Landau-ügyben csak azért válaszoltam én Rupert képviselő úr interpellációjára, mert interpellációját az összkormányhoz intézte. Válaszom csak ideiglenes volt és a tulajdonképpeni választ Sréter honvédelmi miniszter adja majd meg a szerdai ülésen. A honvédelmi miniszter úr különben a mai pártértekezletet is kiműítóen tárgyalta, a dolgot és MVMMkzt is adott ki róla, amelybenöt pontban sorolta fel a megteendő intézkedéseket. ■ — A Landau-esetnek különben politikai oldala az én nézetem szerint nincsen, őszintén szólva, bár ez éppenséggel nem akar-Kupert képviselő úrral szemben megrovás lenni, a- Ügy nem volt a képviselőhöz elé való. Én nem vagyok barátja annak, hogy az ilyen dolgokat véka alá rejtsük és kétségtelen az is, hogy a vontatra sokat töröl, amit nem kellene, se nem lenne szabad törölni. Hiszen a külföld amúgy is megtudja az ilyesmit, ami mint említettem, voltaképpen közönséges bűnügy, egy szervezett rablóbandának Lupin Arzén-szerű f űzőlméi. — A Landau-ügy csak annyiban politikum, hogy ilyen, állapotok vannak. Viszont anélkül, hogy magunkat menteném, meg kell jegyeznem, hogy valami nagy rend máshol sincs. Ha az ember a külföldi lapokat olvassa, látja,, hogy nagyon nagy és nagyon rendezett államokban is fordulnak elő súlyos rendbontások. A honvédelmi miniszter — Kapert nemzetgyűlési képviselőnek, a Laudanügyben tett tegnapi interpellációja kapcsán a közvélemény megnyugtatására közlöm, hogy bíróság lesz hivatva ez ügyét közmegnyugvásra, a legnagyobb lelkiismeretességgel és pártatlan szigorral megoldani. A bíróság lesz hivatva a ma még ellentétes két felfogást tisztázni; az égjük Kúpert képviselő úré, ki szerint polgári nyomozók ezt az ügyet zsarolásra használták fel. A másik felfogás szerint pedig, amelyiket a katonai alkalmazásban volt polgári nyomozók hangoztatnak, a Bandauk voltak azok, kik a vezérkari főnöknek alárendelt, közegeket akarták megvesztegetni. — A bűnösökkel a nemzeti hadsereg nem vállal közösséget s ennélfogva minden eszközzel fogok arra törekedni, hogy méltó büntetésüket minél hamarabb elnyerjék. Mint első tényt konstatálni akarom, hogy a kémkedés gyanúja miatt fogvatartott Inaidon Géza ügyében még a, Rupert-féle interpelláció előtt megtörténtek a megfelelő lépések a följelentés félretétele, azaz a bűnvádi eljárás megszüntetése és a■ szabadlábra helyezés elrendelése iránt. Luudau Gézát jelenleg a hintalmzásokra nézve a legnagyobb részletességgel kihallgatják, mert részben az őténybemondásai alapján indul meg az eljárás a kérdéses visszaéléses nyomozás vétkesei ellen. Kihallgattatása után fog a polgári hatóságnak átadatni a megfelelő közigazgatási eljárás végett. Ezek következtében elrendeltem: a) A G-osztályban alkalmazott összes polgári nyomozók máris felügyelet alatt tartatnak a kelenföldi laktanyában ; b) a körletparancsnoknak meghagytam, hogy Kúpért képviselőt kérje fel, hogy mindazon bizonyítékokat, melyekre beszédét alapította, közölje a körletparancsnok ügyészével; e) miután Kúpért nemzetgyűlési képviselő beszédében Danszky főhadnagyot súlyos vádakkal illette, Danszky ellen a, katonai bűnvádi perrendtartás szerinti előzetes megállapításokat elrendeltettem; d) távirati rendeletemre az ország egész területén a körletparancsnokok azonnal megteszik a kezdeményező lépéseket vegyes bizottságok alakítása iránt, (ügyész és rendőrkapitány), melyek az összes katonai fogdákat átvizsgálják. Ezek megállapítják, hogy mely polgári egyének és miért vannak letartóztatva, hogy egyrészt az esetleges ártatlanok szabadlábra helyeztessenek, másrészt pedig, hogy a többiek, kivéve a kbtk. oótt—607-ig terjedő paragrafusokban foglalt katonai bűntettekkel vádoltak illetékes bíróságaiknak átadassanak. Hangsúlyozni kívánom még, hogy ea a ténykedés a hadsereg hivatásán kívül esik és ezért a hadsereg már rég várja azt a pillanatot, amikor ezt az ügykört a polgári hatóságoknak megnyugvással átadhatja és az Ő természetes munkaköréhez visszatérhet. / Friedrich ! A nemzetgyűlés, tegnapi ülésén Kupert Rezső interpellációjánál Friedrich István volt miniszterelnök [ azt kiáltotta közbe: * —. Ez csak az első felvonás. A következőket majd én szolgáltatom. Miután ebből a közbeszólásból arra lehetett követ- Jéceztetni, hng*v FidpcliAi—István a Landau-ügyben el- TNijgsztíjfa»«***^renacióval éppen nem tekinti a dolgot befejezettnek, hanem a maga részéről s vannak hozzáfűznivalói, a Magyar Ste lup tudósítója kérdést intézett Friedrich-hez, aki a következőket mondotta: — Én a mai ülésen többizben közbekiáltottam, hogy ez csak az első felvonás s a további felvonásokat majd én szolgáltatom. Ezt hideg meggondolással, teljes megfontoltsággal és szilárd elhatározottsággal mondottam, mert meg is fogom tenni. Különben a Meskó—Beniczky-féle szócsatát én örömmel üdvözöltem, mert ez is egy lépés ahhoz, hogy a sötétségbe betekinthessünk. Meg fogom világítani, hogy miért nincs itt jogrend és milyen eseteket lepleznek itt hónapok óta. Engem nem lehet megfélemlíteni, én amit magamban eltökélek, azt keresztül is viszem. Be fogom bizonyítani, hogy itt különböző urak saját véres pszichéjükből kiindulva, önrólam is oly dolgokat tételeznek fel és olyan dolgokat akarnak rám kenni, amilyen hasonlóra csak ők voltak képesek. Igenis visszafelé fogom pergetni a hímet kérlelhetetlenül és nem leszek semmire tekintettel. AmnLo ,mna. . Kupert lmondott, az semmi sem ahhoz képest, amit én fogok majd elmondani. Ennekaz ideje azonban még nem érkezett el, pedig nagyon szeretném, ám, akkor még a mai kormány volna hivatalban, mert én a miniszter és államtitkár urakat személyükben fogom felelősségre vonni. s imt Nagy papaszét emelés Oggszop szágban Londonból jelentik. Moszkvai hírek szerint fegyveres parasztokból álló bandák megrobdilták és Elfogtál- tták Nimij-Novgorod városát. A szovjeteket■ eltörölték, a szó ejdbisszomokat felakasztották és a várost kifosztották. A város tornyain a győztes parasztok zászlója leng. Iszov félcsapatok közelednek a város felé, a 70.000 paraszt azonban jól fel van, fegyverezve és bízik győzelmében. A parasztok uralma éppen, olyan, véres, mint a bolsevikoké. Négy nap alatt 700 kivégzés volt. A szárazovi kerületben a parasztok szintén fellázadtak Lenin és a szovjetek ellen, és elkergették a tanácskormányt. A londoni lapjelentések nem jelölik meg közelebbről moszkvai hírforrásukat és így Nisnij-Novgorodnak már a múlt héten is jelentett megszállását egyelőre nem lehet hitelesnek tekinteni, nem az kétségtelen, hogy a kamatrófás nyári szárazság és a kivételesen rossz termés következtében az orosz kormány kénytelen volt még az idáig szokásos, már elég drasztikus módszereinél is kiméletlenebbül rekvirálni. Az orosz parasztosztály már egy két év óva, pasztftótezleakéiát tanúsított a vanSesrondszojrrra szedbenét ijsy meglehet, hogy a reforiválásért szigorítta, most kirobbantotta a fölkelést. Annál inkább, mert az orosz kormány a lengyel front katasztrófája. Írangél sikerű és az ukrán felkelés következtében kénytelen volt az idók megfélemlítésére szervezett csapatainak nagyrészét a frontra dobni. ára . Korona Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Bleckner Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jatdus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein, Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Sikrey, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckhstein Bernét hirdetési irodákban. Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nachli Rudolf Mosse. Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Andrássy út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre ‘let korona, félévre 240 korona, negyedévre 1. korona, egy hóraív korona. A , VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon- korona, Jugoszláviában 2 korona XL évfolyam Budapest, 1920 PÉNTEK október 22* 250-ik szám Az OperaÉv ünnep volt, a nemzeti Színház megnyitása , olyan esemény, amelyet körülfont a költők és a legendák koszorúja. A magyar törtédjegyezte lapjaira annak a napszámosnak nekdik nem volt egyebe, mint két keze mint egy ingyen rakott téglát, a Grassalkovichtelken. Kárpáthy Zoltánnak legszebb fejezete az, amely elmondja a Nemzeti Színház megnyitásának ünnepét, azt az ünnepet, amely hajlékot adott az odáig szinte hajléktalan magyar szinészeknek. Ez a Nemzeti Színház nem csupán a drámának volt az otthon**, hanem az operának is. A tragédia lendülete és a zene varázsa osztoztak a szerény épületen, ahol kicsinyek voltak a dimenziók és szegényesek a külsőségek, de annál gazdagabb és tisztább volt minden, ami művészet. Mikor felépítették ezt a házat, úgy érezték, hogy templomot építenek. A templomjárás áhítatával foglalta el helyét esténként a közönség és a színház megérdemelte ezt az áhítatot. ■ Ünnep volt ez a színházavatás és ünnep volt, egész Magyarország ünnepe az a nap, amelyen felavatták az Operaházat, Budapest legnagyobb építőművészének, Ybl Miklósnak egyik monumentális alkotását. Az épület nyugodt nagyvonalúsága, az architektonikus tagozás nemes, szép ritmusa, Ybl. rek tradíciókon nevelkedett, tradíciókból leszármaztatott, tradíciókhoz hű és mégis egyéni művészetének tiszta építészeti stílusa, sajnos, nem érvényesül eléggé, mert az Operaháznak egy nagy útvonal tengelyében, kellene feküdnie, vagy egy szabad téren, nem pedig két szűk mellékutca között, magasabb bérházak szomszédságában. De még ez az elrejtett Operaház is bizonyítéka volt, a magyar kultúrának. Politika volt és nem csupán az irodalom tisztelete, ami nagy, országos ügygyé tette a Nemzeti Szinház megnyitását. Politika, volt és nem csupán zenei kultusz, amiért felépítették az Operaházat. És nem volt rossz politika az Operaházat felépíteni és jó operaelőadásokat felépíteni. Nem volna luxus ma sem húsz milliót költeni az Opera deficitjének fedezésére. Ezt látjuk ma Bécsben. Az osztrák főváros sorsa fölött napirendre tért volna már az eutente.országoknak, az Egyesült Államoknak, a hadi milliomos délamerikai köztársaságoknak közvéleménye, akkor, ha a bécsi főiskolák nem állnának a legkitűnőbb német egyetemekkel egy sorban, akkor, ha a bécsi Opera nem jelentene külön klasszist Európa zenei életében.. Bécs kultúrája tette világproblémává Bécs problémáját, Bécs kultúrája tartja napirenden két esztendő óta a bécsikérdést. Bécs kultúrája adott világpolitikai perspektívát és világpolitikai dimenziókat a bécsi kérésen fölül az osztrák kérdésnek is. Bécs kultúrájának köszönheti majd elsősorban Ausztria, ha végül mégis csatlakozhatik Németországhoz.Mikor dr. Reisch vette át a pénzügyi államtitkárság vezetését, kissé fanyar hangon tett említést a sok egyetemi intézetről és az Opera nagy apparátusáról, amelyekmegvannak, tehát gondoskodni kell róluk". Ma már másként gondolkozik az osztrák pénzügyi államtitkár az Operáról és az egyetemi intézetekről. Ezek egész jó fejősteheneknek bizonyultak és többet hoznak a konyhára, mint amennyibe kerülnek. Anglia, Amerika, K Svájc, a skandináv államok, Németalföld és Argentína szinte kiapadhatatlan áldozatkészsége a múzeumok, az Opera, 15 nagynevű egyetemi tanárok és a nagyszerű egyetemi intézetek Becsének szót. A budapesti Operaháznak felépítése politika volt és ma politika, igen fontos politikai érdek a magyar, Opera fenmaradása, a magyar Opera előadásainak színvonala olyan fontos kérdés, amelyért minden szegénységinkmellett is, könnyű szívvel szabad húszmilliót feláldozni és ha kell, húszmilliónál többel is. Azonban ... Azonban nagy politikai missziója, ■csak akkor'és'csak addig teljesítheti az Opera, amíg színpadáról és nézőteréről kitilt mindent, ami politika. Az Operaház akkor politizál jól, ha kirekeszti falai közül a politika hullámverését, ha légmentesen felzárkózik a politikai szelek járása elől, az Operaház akkor csinál jó magyar politikát, ha csak egyre gondol és csak egyet tesz, akkor, ha jó zenét csinál. Az Operaház jó zenéje használhatott volna Budapestnek, használhatott volna Csonka-Magyarországnak, használhatott volna a magyar remények beteljesedésének, úgy, ahogy a bécsi Opera igen sokat, használt Bécsnek és Ausztriának, sokathasznált azért, mert nem volt). republikánus és nem volt royalista, nem, •volt szoofildemokrata ésnem akart, keresztény-szocialista kurzust érvényesíteni zenekarában vagy szólóénekeseinek megválogatásá"Húl, csak jó zenét akart csinálni. Egy olyan Operáért, amely nem csinál politikát és amely jó zenét csinál, szívesen vállalunk akármilyen deficitet. Egy olyan Operát, amely zene helyett polltnk’fit avuiát, bt) kell zárni, de nyomban, nk(Xi IS, fid Tfltziatpm jöceddinT.v,mertilyen egy opera fi'kskreditálja a magyar kulturát és a magyar kultúra dizkreditálásiba, súlyos politikai szűnt követ el M Magyarország ellen. Nem akarunk ezen a helyen foglalkozni azzal, hogy az Opera művészeti stílusa és művészeti fajsúlya