Világ, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-06 / 150. szám
g 1922 július 16. VILÁG KÖZGAZDASÁG 400 koronával leszállítják a sör hektójának árét (A Világ tudósítójától.) Az a váratlan meglepetés, amelyel két hét előtt a sörgyárak szolgáltak, amikor a sör árát egyszerre százhúsz százalékkal fölemelték, általános fölháborodást okozott. "A sör árának fölemelése majdnem egy időbe esett azokkal a hírekkel, amelyek a sörgyárak mérlegeit a legkedvezőbbeknek mutatták és amelyek a legtöbb sörgyárnál újabb alaptőkeemelési szándékokkal voltak kapcsolatosak. A fogyasztóközönséget mérhetetlenül megdöbbentette az, hogy a sör árát ilyen hallatlan és meglepetésszerű módon megfelézve megduplázták és a fogyasztóközönség mellett harcot indított az áremelés ellen a vendéglősség is. A sör ára tudvalevőleg maximált volt és most, amikor szabadforgalom tárgyává akarták tenni, a gyárosoknak ez a váratlan eljárása munkára ébresztette az Árvizsgáló Bizottságot is. Az Árvizsgáló szakemberek bevonásával megállapította, hogy a sörárak magassága nem felel meg az előállítási költségeknek. Hiába hivatkoztak a gyárak a 3850 koronás árpaárakra, kitűnt, hogy az átlagos minőségű sör 3000 koronás árpánál hektoliterenként 600 korona olyan összeg van, amely a rendes normális hasznon felül illetné meg a gyárosokat. A megengedett termelési hasznon felül tehát a sörgyárak még hektoliterenként huszonöt százalék tiszta hasznot ütöttek hozzá kalkulációjukhoz. . Ennek pedig igen különös oka van. Kitűnt az, hogy egyetlen egy sörgyárnak a sör valóban annyiba kerül, hogy csak 3000 koronáért adhatja. A Fővárosi Sörfőző gyártási költségei ugyanis húsz százalékkal magasabbak a többi gyár termelési költségeinél. Ez valóban olyan jelentős összeg, hogy érthető az ár magassága, de viszont nem megokolt a többi gyárnál és nem megokolt a közönséggel szemben is, amely nem fizetheti meg azt, hogy a Fővárosi Sörfőző, amely valamennyi gyár között a legkésőbbi alapítás, a többinél magasabb termelési költséggel dolgozzon. Kitűnt a számítások során, amelyet az Árvizsgáló Bizottság szakértők bevonásával végzett, hogy az összes gyárak közül a Dréher és a Polgári Sörfőző dolgozik legolcsóbban, de átlagban a gyárak termelési költségei között nincs olyan különbség, amely megokolná tenné, hogy a Fővárosi túl magas árait fogadja el irányáraknak. A sörkartell ezt természetesen megtette, hiszen az ő érdekeinek a legmagasabb ár felelt meg, de nem tehette meg az Árvizsgáló. Amikor az Árvizsgáló Bizottság megállapította, hogy a sörárak 600 koronával magasabbak a kiszámított összegnél és hogy az átlagos sör hektója csak 2400 koronába kerülhet, akkor a sörgyárak előbb arra az álláspontra helyezkedtek, hogy inkább beszüntetik a termelést, semhogy olcsóbban adják a sört és inkább munkásaikat is elbocsájtják. Az Árvizsgáló úgy látszik ezúttal erélyesebb volt, mert az a fölfogás kerekedett fölül, hogy a sörgyárakat ilyen elhatározás esetén az uzsorabíróság elé állítják. A Világ értesülése szerint, ez a harc elmarad, mert a sörgyárosok megegyeztek abban, hogy 400 koronával hektónként olcsóbban fogják adni a sört. Hogy pedig ez keresztülvihető legyen, a sörgyárak a Fővárosi Sörfőzőnek egyetemlegesen hektoliterenként 100 koronát megtérítenek, amíg termelési költségei nem arányulnak a többiekéhez. Ezzel a megállapodással szemben az Árvizsgáló Bizottság még ragaszkodik ahhoz a fölfogáshoz, hogy a teljes 600 koronát kell levonásba hozni a sör illetéktelenül magas árából, mert hiszen a Fővárosi Sörfőző magasabb termelési költségeit — ha akarják — megfizethetik a kartell többi gyárai, de nem fizetheti meg a fogyasztóközönség. A Fővárosi Sörfőzőnél különben éppen a száradások eredménye alapján a vezetőségben máris változások történtek. A sör árának ez a leszállítása különben a fogyasztó szempontjából poharanként két korona olcsóbbodást fog jelenteni. Az amerikai vámpolitika igen fontossá lett Európára és főként a háborúvesztes európai országokra nézve. Itt az ipar, dollárokra átszámítva, negyedakkora,ötödakkora munkabérekkel dolgozik, mint az Egyesült Államokban, és így igen nagy nyereségeket realizálhat az amerikai exporttal. A súlyos kockázatot egyes iparágak, főleg Németországban, nem is tudnák viselni az Amerikában elért konjunkturális nyereségek nélkül. Ilyen például a német filmipar, amelyet nem szabad lekicsinyelni, mert ma az invesztált tőkék és az elért forgalom szerint, a negyedik helyre küzdötte föl magát a nagy német iparágak között. De a német gépipar és a német vegyiipar egyes csoportjaira nézve is életkérdés az amerikai kivitel. Ezt az amerikai kivitelt derékbatöréssel fenyegette az a javaslat, amelyet Fordney képviselő tavaly júniusban terjesztett a kongresszus elé. Fordney ugyanis azt követelte, hogy a százalékokban igen magas vámot ezentúl ne az idegenből hozott áruk hazai értéke szerint vessék ki, hanem az elvámolás alapjául vegyék föl az ugyanolyan Amerikában termelt áruk értékét az amerikai piacon. Fordney javaslatának határozatra emelése a háborúvesztes országokkal szemben négyszeresre-ötszörösre emelte volna a vámbástyákat, és ezáltal szinte lehetetlenné tette volna a kivitelt Amerika felé. A Fordney-féle javaslat a szenátus pénzügyi bizottsága elé került, de itt nem kapott többséget, hanem Mac Cumber szenátor javaslatát fogadták el. Ez is súlyosbbítást jelent a régi helyzettel szemben, de jóval enyhébb, mint a Fordney-javaslat. Mac Cumber szenátor az idegenből küldött áruk külföldi árát teszi az elvámolás alapjává. Tehát, ha egy gép piaci ára Amerikában 450 dollár és Németországban 150 dollár, akkor nem a 150 dollár után vetik ki a vámot, mint idáig és nem a 1 50 dollár után, mint Fordney kívánta, hanem például 300 dollár után akkor, ha a német gyáros az odahaza 150 dollárért árult gépet 300 dollárért adja el az amerikai nagykereskedőnek. Nem egy exportcikknél a Mac Cumber-szakasz nagyon jelentékeny enyhítést jelent a Fordney-javaslattal szemben. Egy olyan film, amelynek előállítása Németországban 200.000 dollárba kerül,Amerikában nem készülhet el egymillió dollárnál olcsóbban, de az ilyen filmeket Németország idáig is 500.000 dollárért, és nem egymillió dollárért exportálta. Fordney azt akarta, hogy ilyen esetekben egymillió dollár érték után fizessen vámot a német filmválalat, míg a Mac Cumber-szakasz csak 500.000 dollárt vesz a vám alapjává. A magyar—osztrák árucsereszerződés. Az Ausztria és Magyarország közt létrejött, a múlt héten Bécsben aláírt árucsereegyezményt a megállapított határidőn belül a két kormány jóváhagyta és az ezzel életbe lépett. A Hitelbank új lakorfinomítója. A Hitelbank érdekköréhez tartozó Mezőgazdasági Ipar Rt. (Kaposvár) cukorfinomítót rendez be. A cseh jegybank kimutatása. (Junius 30.) Részletes felsorolás 1000 cseh koronás tételekben. Aktíva. Követelések az OM Banktól 10.096.710 (változatlan), váltótárca 433.506 (1 6203), leszámított értékpapírok 170.870 (-1 3320), lombardkölcsönök 1,464.728 (+ 8.043), külföldi követelések és valutakészlet 563.711 (+54.081), arany és ezüst 670.579 (+ 16.153), egyéb aktíva 1,103.827 (+ 24.664), összes aktíva 14,508.931 (+ 100.058). Passzíva. Lebélyegzésnél visszatartott bankjegyek 530.673 (— 4.046), bankjegyforgalom 9.838.205 (+564.618), girókövetelések: a) magánosok követelései 096.355 (— 465.592), b) fizetések a vagyonváltságra 1.399.513 (+ 14.430), c) követelések kötött betétjegyekből 251.420 (— 2.667), pénztárjegyek 322.222 (— 1.236), egyéb passzíva 1.470.543 (— 5.449), összes passzíva 14.508.931 (+ 100.058). Növekedik a világ petroleumterrmelése. Rockefeller alapítása, az American Petroleum Institute most tette közzé statisztikai adatait a világ petroleumtermeléséről. E szerint 1921-ben 759 millió barrel petróleumot termeltek (1 barrel = 1.59 hl.) az 1920. évi 695 barrellel szemben. A statisztikából megállapítható, hogy Oroszország termelése több mint felére csökkent, s így érthető a harc a bakui források birtokáért. Míg 1913-ban 57,5 millió, addig tavaly csak 28.5 millió barrel petróleumot adott Oroszország. Az Egyesült Államok 469.6 barrellel, a világtermés 61.9 százalékával vezetnek s miután a másik 25.7 százalék — 195 millió barrel — Mexikóból kerül elő, természetes, hogy az amerikai nagytőke állandóan beavatkozzik Mexikó politikájába. Amerika a világtermés 87,6 százalékát adja, s ha a kaukázusi források is az amerikaiak kezébe kerülnek, akkor a világ kőolajpiacának minden más forrása versenyképtelen marad. Volland-India 18 millió barrel (2,4 százalék) és Perzsia 14.6 millió barrel (1.9 százalék) petroleuma mellett is jelentéktelen az európai termelés. Ennek élén Románia áll 8.3 millió barrellel, ami a viágtermés 1.1 százaléka, míg Lengyelország 3.7 millió barrelje csak kétszázadrésze a világtermelésnek, s ez az oka annak, hogy a galíciai petróleumforrások birtoka ma már nem világpolitikai probléma. Európában még Franciaország 400.000 és Németország 209.000 barrel petróleumot termel , jóval kevesebbet, mint belső fogyasztási szükséglete. Korona: 0,44 A keddi 47,5 centime-os árfolyam után a korona ma a zürichi tőzsde nyitásakor 45,5, a zárlatkor 45 és a délutáni forgalomban 44 centime-ig hanyatlott vissza, mialatt a márka 119 centime-ról 122 centime-ra javította fel az árfolyamát A korona árfolyamesése ellenére ma a budapesti valutapiac irányzata elég lanyha volt és a tegnap elért 1163 koronás dollár után ma a kurzus visszaesett 1102-ig, és a hivatalos forgalomban 1132 volt a legmagasabb jegyzés, mert általában azzal számoltak, hogy a márka megszilárdulása megállítja és feljavítja a korona jegyzését. Ehelyett Zürichben folytatódott a korona útja lefelé: a 45 centime-os zárlattal a magyar korona elérte azt a mélypontot, amelyen 1921 november tizedike és november tizenharmadika között állott, majd pedig a zürichi utótőzsde 44 centime-os árfolyamával olyan mélyre hanyatlott, mint még soha . . . A mai árfolyamesésben ártatlan a budapesti tőzsde, amely a dollárt, a svájci frankot és a nyugati valutákat ma úgy értékelte, mintha a korona árfolyama 46 és 47 között jött volna meg. Ezt az értékelést alátámasztotta a bécsi tőzsde, ahol szintén szilárd volt a magyar korona és a budapesti kifizetés, noha az osztrák korona zürichi árfolyama nem változott és csak a magyar korona esett vissza, így a magyar korona zürichi visszaesését valószínűleg a márka budapesti túlértékelése magyarázza meg. A zürichi tőzsde elsősorban a korona berlini jegyzéséhez igazodik és a korona berlini árfolyamát részben természetesen a márka budapesti értékelése szabja meg. Mikor a legkritikusabb volt a márka helyzete, mert a korona szilárd állása mellett napról-napra meredeken esett vissza, a budapesti tőzsde állandóan 10—20 ponttal a paritás fölött vette fel a márkát, amelynek jövője iránt Budapesten mindig erős volt a bizalom. Ma a tőzsdei forgalomban egészen 279-ig emelkedett a márka, noha a korona 45,5 centime-os és a márka 119 centime-os zürichi megnyitásának csak a 266-os jegyzés felelt volna meg. Tekintettel az élénk arbitrázs-üzletre, amelyet a budapesti nagybankok folytatnak Berlinnel, a márkának 13 pontos túlértékelése lenyomta a korona berlini árfolyamát és ezt az alacsony kurzust vette alapul a bécsi tőzsde. A korona mai kritikus helyzetében súlyos veszélyforrás a márkának inkább pszichológiai, mint gazdasági momentumoktól indokolt tartós túlértékelése Budapesten. Ha a márka holnap újból javít egy-két ponttal árfolyamán és a korona 44 centime-al jön meg Zürichből, akkor nyilván újabb szilárdulás fog következni Budapesten a márka árfolyamában és ennek újból hátrányos következményei lehetnek a korona zürichi árfolyamának alakulására nézve. Pedig a helyzet az, hogy a márka alig néhány nap alatt 25 centime-ot vesztett árfolyamából és az ilyen meredek esést a dolog természeténél fogva szokta követni az árfolyam átmeneti megjavulása néhány ponttal, de nem valószínű, hogy a márka tartani tudná zürichi és new-yorki árfolyamát hosszabb ideig, mert még fönnállanak és éreztetik hatásukat ugyanazok a súlyos gazdasági tényezők, amelyek lenyomták egészen 119-ig a márka árfolyamát. A Cseh Ipari Bank bécsi fiókja önálló intézetté alakul. A Magyar Cseh Iparbank prágai testvérintézete, a Cseh Iparbank bécsi fiókja Általános Iparbank cég alatt önálló intézetté alakul át. A Budapesti Gőzmalom tőkeemelése. Az Első Budapesti Gőzmalmi R.-T. közgyűlése az osztalékot 1921-re részvényenként 100 koronában állapította meg, továbbá elhatározta az alaptőkének 20 millióról 28 millióra való felemelését. Minden 5 régi részvényre i. é. július 15-ig bezárólag a Kereskedelmi Banknál 2 új részvényt adnak 4300 koronáért. Nagy mérvben csökken a cseh import. Csehországban most jelent meg a január—áprilisi külkereskedelmi statisztika, melynek adatai szerint a köztársaság az 1922 január áprilisi időközben 2,8 millió mázsa árut exportált Magyarországba. Tavaly ugyanezen időközben Csehszlovákiából 3,5 millió mázsa árut importáltunk, vagyis a csökkenés hétszázezer mázsa. A prágai külkereskedelmi statisztika adatai szerint a köztársaság Magyarországból 1922 január—április között a tavalyi 884.000 mázsa helyett csak 787.000 mázsát vitt ki. . Csütörtök Aki következetesen mindennap használja az Odóit, az mai tudásunk szerint az elképzelhető legjobb, száj- és fogsígolást gyakorolja. •«ee»aeoc993es99«ceee*ee»e(i«Me«*« SCHÚlOIG 20 rm ülkN O DOIi