Világgazdaság, 1996. február (28. évfolyam, 23/6783-43/6803. szám)
1996-02-01 / 23. (6783.) szám
XXVIII. évfolyam, 23. (6783.) szám | MAI SZÁMUNKBAN: BUDAPESTI KAMARA ♦ A BKIK KIADVÁNYA / 86,00 Ft 1996. február 1., csütörtök ______________________ __ . . ________ ______ @ vii .ag.az ,hasai : LENGYELORSZÁG WFStk DÉLSZLÁV TURIZMUS INGATLANPIAC__________ PRIVATIZÁCIÓ________________ FTI MATÁV_______ FIZIBUSZ______________ MEGVAN A KOALÍCIÓ ■ AZ UTAZÁSI IRODÁK KEDVEZMÉNYES HITEL III HULLÁMHEGY I II ZAJOS BELÉPÉS I VJ AKÁR OSZTALÉKOT KORMÁNYFŐJELÖLTJE OPTIMISTÁK LAKÁSFELÚJÍTÁSRA !■■■ NYUGAT-EURÓPÁBAN |PHÍ1 AZ INTERNET PIACÁRA IS FIZETHET 2 A stabilizációs politika nemzetközi elismerésének jele A Standard & Poor’s javít Magyarország megítélésén Újabb elismerést kapott a magyar gazdaság múlt évi teljesítménye: a Nomura és más neves kutatóintézetek után a világ befektetői által árgus szemekkel figyelt hitelminősítő cég, a Standard & Poor’s — a BB+ besorolás meghagyása mellett — negatívról stabilra módosította a magyar kilátásokat. A S & P szakértői erre az évre újabb javulást jósolnak. MjanaazmaEnni: A Standard & Poor’s közleménye méltatja a makromutatók tavalyi kedvező változásait. Elismeri az átalakítás terén elért eddigi igen kedvező eredményeket, közte a privatizáció felgyorsítását és a stabil demokráciát. Pozitívumként említi továbbá a dokumentum a magas működőtőke-beáramlást és a jelentősnek mondható devizatartalékok szintjét, és a megfelelő adósságkezelési politikát, amely — teszi hozzá a közlemény — enyhíteni hivatott az ország külső adósságproblémáján. A Standard & Poor’s szerint a folytatódó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, családtámogatási reformok, illetve a fegyelmezett gazdaságpolitika növelheti a pénzügyi politika mozgásterét, és még az idén pozitívra módosíthatja a kilátásokat. Az idén várható további pozitív változásokhoz sorolja a Standard & Poor’s az államháztartási hiánynak a GDP 4 százalék körülire szorítását, a folyó fizetési deficit 2 milliárd dollár alatti összegre csökkentését, az infláció további visszaszorítását, a növekedés felgyorsulását, továbbá azt, hogy tovább stabilizálódik a gazdaság, és javul az adóssághelyzet. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerdán az A/77-nek elmondta: a minősítés megváltoztatása már régen esedékes volt. A hitelintézet közel egy éve alakította ki legutóbbi értékelését a nemzeti bank kötvényeivel kapcsolatban, s akkor módosította a BB plusz minősítéshez járó kiegészítést negatívra. Ez többé-kevésbé a mexikói pénzügyi összeomlás idején történt, s akkoriban sokan úgy gondolták, hogy Magyarország szintén nehéz helyzetbe kerülhet. Az eltelt egy esztendő alatt azonban a magyar gazdaságban alapvető változások mentek végbe. A Standard & Poor’s minősítésének megváltoztatásával kivárta, hogy megszülessenek a múlt év egészéről a gazdasági adatok. Lényegesen javult a pénzügyi egyensúly. A legfontosabb változás, hogy az ország nettó adósságállománya jelentősen, 16,5 milliárd dollárra csökkent. Ez az összeg Magyarország egyévi devizabevételének felel meg, ami — összehasonlítva számos ország adatával — meglehetősen jó teljesítménynek számít. A múlt esztendőben ugyanis nemcsak az adósságállomány csökkent, hanem a gazdaság devizakitermelő képessége is jelentősen növekedett. Tavaly az ország egész éves exportbevétele 13,5 milliárd dollár körül alakult, és további 3 milliárd dollárra tett szert az ország egyéb bevételek révén. Mindez a 44 milliárd dollárnak megfelelő GDP 35 százalékát jelenti. Hárshegyi Frigyes szerint várható, hogy a hitelminősítő intézet hamarosan ismét javít megítélésén, s így a Magyar Nemzeti Bank kötvényei megkaphatják a BBB minősítést. Jelenleg ugyanis a BB plusz kategória még úgynevezett befektetőknek nem ajánlott. A BBB esetében viszont már a befektetőknek ajánlott minősítésű kötvények közé kerülhetnek a nemzeti bank papírjai. (Japánban az MNB kötvényei jelenleg is a befektetőknek ajánlottak közé tartoznak.) Jonathan Schiffer, a Moody’s nemzetközi hitelminősítő intézet szakértője lapunknak elmondta: Magyarország besorolása a Moody’snál legkorábban a második negyedévben változhat, az intézet szakértőinek magyarországi látogatása után. Hozzátette, hogy a Standard & Poor’s mostani besorolása megegyezik azzal, amit a Moody ’s már korábban adott. A Moody’s ugyanis nem módosított a minősítésen akkor, amikor a Standard & Poor’s stabilról negatívra változtatta a kilátásokat, így a mostani lépésük csak a korábbi besoroláshoz való visszatérést jelent — mondta végül lapunknak Jonathan Schiffer. (Folytatás a 4. oldalon) A ««A VILÁGGAZDASÁG JELENTI SZLOVÁKIA ÉRDEKLŐDIK A NATO IRÁNT. Ján Lisuch, Szlovákia NATO-nagykövete Javier Solanának, a NATO főtitkárának átadott levelében kinyilvánította a Szlovák Köztársaság és a NATO közti konzultációk iránti érdeklődését. A levél szerint Szlovákia kész a megbeszélésekkel kapcsolatos alapanyagok és a témakörrel összefüggő észrevételeket tartalmazó dokumentumok mielőbbi átadására is. ÚJABB VÁD BERLUSCONI ELLEN. A tiszta kezek csoportja néven ismert milánói ügyészek tegnap Silvio Berlusconi volt kormányfő bíróság elé állítását kérték az illetékes vizsgálóbírótól a pártok finanszírozását szabályozó törvény megsértése miatt. A milánói ügyészek azzal vádolják Berlusconit, hogy a tulajdonában lévő Fininvest holding 1991 októberében 10 milliárd lírát fizetett Bettino Craxinak, az Olasz Szocialista Párt volt vezetőjének. A GÖRÖG KORMÁNY LEMONDÁSÁT KÖVETELIK. Görögország konzervatív ellenzéke tegnap árulással vádolta és egyúttal lemondásra szólította fel az athéni kormányt, amiért az kompromisszumot kötött Törökországgal az Égei-tenger keleti részén lévő Irnia (Kardak) nevű sziget hovatartozása feletti vitában. Miltiadisz Evert, az Új Demokrácia Párt vezetője a görög katonák visszavonását és a görög zászló bevonását minősítette árulásnak az athéni parlamentben. KINKEL A ROMÁN NEMZETISÉGI POLITIKÁRÓL. Klaus Kinkel német külügyminiszter bukaresti kollégájával, Teodor Melescanuval folytatott tegnapi bonni megbeszélésén megdicsérte Romániát a német nemzetiség helyzetének rendezéséért. A találkozón szó volt Bukarest és szomszédai viszonyáról, de Kinkei a megbeszélés utáni sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, nem tárgyaltak külön a román—magyar alapszerződés kilátásairól. bejáratát, hogy megakadályozzák a nukleáris fűtőelemek Magyarországra történő szállítását. Mintegy húsz ember a kapuhoz láncolta magát. wmm-ORSZÁG Greenpeace-tiltakozás: német fűtőelemek a Paksi atomerőműbe 1996. jan. 30.: A "Greenpeace" környezetvédelmi szervezet tagjai elzárva tartják a greifswaldi atomerőmű vasúti A németországi erőmű öt évvel ezelőtti leállítása után megmaradt és alig használt fűtőelemeket a paksi erőmű jelképes összegért, egy márkáért kapja meg. Német adatok szerint a 235 fűtőelemet tartalmazó a nukleáris anyag 40 millió márkát ér. Még a lengyelek is többet keresnek A magyar bérek a legkisebbek A nagymértékű forintleértékelés és a szigorú állami bérpolitika az oka annak, hogy a hazai átlagfizetések mindinkább elmaradnak a környező országokétól. Önmagában az alacsony bér azonban nem elegendő a beruházások vonzásához — mondta a Világgazdaság kérdésére Novák Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. alusuk A térségünkben zajló gazdasági átalakulás nem hagyta érintetlenül a fizetéseket sem, ezúttal azonban úgy tűnik, a magyarok jártak a legrosszabbul. A korábbi évekkel szemben, amikor — Szlovénia kivételével — nálunk voltak a legmagasabbak a bérek, 1995- ben e téren már Magyarország volt a sereghajtó a visegrádi országok között. Nemcsak a nettó fizetések maradnak el az említett országokban regisztráltakhoz képest — ahogy azt a napokban hírül adta az Impulse című német gazdasági hetilap —, hanem a vállalatot a munkaerő után terhelő teljes költség (a bruttó bér és az azt terhelő járulékok összege) is egyértelműen alacsonyabb. Utóbbi értéket azért érdemes külön megvizsgálni, mert a közterhek viszont nálunk a legmagasabbak, azaz ez elviekben változtathatna a sorrenden. (Folytatás a 2. oldalon) Eddig négy település kérte a letéti számla megnyitását Ki lehet kerülni a bankokat A csődközelbe került önkormányzatok legnagyobb problémáját az okozza, hogy a költségvetésből utalt támogatásokat bankjuk sokszor szinte teljesen leemeli, mondván: azt tartozásuk törlesztésére kell fordítani. A fizetésképtelen települések így az alapfeladatokat sem tudják ellátni. Ezt az állapotot kívánják felszámolni úgy, hogy meghatározott engedélyeztetési kör után az illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) letéti számlájára lehet utalni központi támogatásokat. ULaf.lf.L Nemrégiben a tokaj-hegyaljai Tállya község került a fizetésképtelenség szélére. A túlméretezett beruházásokra felvett hitelek törlesztőrészleteit ugyanis a község számlakezelő bankja automatikusan leemelte az állami utalásokból. A maradékból viszont jóformán semmire sem futotta. A helyzet tipikus a likvidválság felé tántorgó önkormányzatok körében. A kormány olyan lehetőséget teremtett, mely garanciát nyújt azokra az összegekre, amiből a kötelező feladatokat lehet finanszírozni. (Folytatás a 7. oldalon) Júliusban megjelenik az adócsalók első listája Pitti lemond a VPOP irányításáról? Pitti Zoltán, az APEH és a VPOP miniszteri biztosa nem erősítette meg, de nem is cáfolta értesülésünket, amely szerint felajánlotta a pénzügyminiszternek, hogy csak az APEH elnökeként kíván dolgozni, s lemond a VPOP irányításáról. Megtudtuk azt is: legkorábban csak az első fél év végén jelenhet meg először a nyilvánosság előtt a nagy adóelkerülők adatait tartalmazó lista. A miniszteri biztos lapunknak adott interjújában azt is kifejti: a felszámolás alatt lévő cégek 158 milliárdos APEH-tartozásából a követelések közel kétharmadát le kell írni, mert behajthatatlan. VERES IBOLYA — Tavaly augusztus óta nemcsak APEH-elnök, hanem miniszteri biztosként a VPOP-t is vezeti. Az eltelt közel fél év alatt mit tett ezen funkciójában? Mit vállalt kinevezésekor, s mit sikerült teljesítenie ? — Ez a megbízatás stratégiai jellegű feladatot jelentett, amely magába foglalja többek között a két szervezet átvilágítását, a nemzetközi tendenciák értékelését, valamint az államháztartási rendszer változtatásával kapcsolatos követelmények elemzését. A munka első szakasza lezárult, eredménye egy döntési javaslat, valamint egy feladatterv a következő szakaszban elvégzendő tennivalókra. A dokumentum lényege, hogy a két szervezetnél az integráció irányába kell haladni. Az eddig végzett munkáról és a javaslatról rövidesen dönt a pénzügyi kormányzat, s akkor határozzák meg, milyen irányban és ütemben kell haladni a továbbiakban. (Folytatás a 4. oldalon) Indul a Közép-európai Részvényindex A Budapesti Értéktőzsde döntött arról, hogy mától naponta kiszámolják és közzéteszik a Közép-európai Részvényindexet. Az index a budapestin kívül a prágai és varsói tőzsdére bevezett részvények közül összesen 27-et tartalmaz, ezeknek a papíroknak a tőkeértéke csaknem 10 milliárd dollár, és ami a teljes piaci tőkeérték 67 százalékát jelenti. (Cikkünk a 17. oldalon) Eladó a Munkaügyi Minisztérium Megfelelő befektetői ajánlat esetén szívesen venné a Munkaügyi Minisztérium épületének eladását Kiss Péter munkaügyi miniszter. A dolog érdekessége, hogy ingatlanszakértők becslése szerint a telek önmagában 7 milliárdot ér, az irodaházzal együtt azonban csak 5 milliárd forintért lehetne értékesíteni. Kiss Péter szerint az optimális megoldás az lenne, ha valahol a városban kapnának egy házat a nagy értékű telekért cserébe. (További részletek a 9. oldalon) Kétszáz képviselő elég lenne Február 8-ra elkészül az új alaptörvény vázlata, melyet a hónap végén megvizsgál a parlament hatpárti alkotmányozó biztottsága — mondta Lakatos László, az alkotmányozás folyamatát koordináló miniszteri biztos. Az alaptörvény előkészítésének folyamatáról Lakatos és Kilényi Géza alkotmánybíró tájékoztatta a sajtót. Elhangzott: megfontolandó volna az országgyűlési képviselők létszámának csökkentése, valamint a kétkamarás parlament bevezetése. (Cikkünk a 7. oldalon)