Világgazdaság, 1998. március (30. évfolyam, 41/7301-62/7322. szám)

1998-03-26 / 59. (7319.) szám

.:i-)3. MÁRCIUS 26. VILAGGAZDASAG jgfjg­áss Eltérő javaslatok a következő parlament működésére Garantált ellenzéki jogok Mind 1990-ben, mind pedig 1994-ben korrekt megállapodást kötöttek a kormánypártok az ellenzékkel a parlamenti tisztségek és bizottsági helyek elosztásáról, s a politikusok várako­zásai szerint így lesz ez most is. Több párt is változtatna a következő ciklusban az Ország­­gyűlés munkarendjén, ám az eltérő elképzelések miatt kétséges, hogy sikerül megállapodni a házszabály kétharmados többséget igénylő módosításáról. MUNKATÁRSUNKTÓL Nem az ellenzéken múlt, hogy a most lezárt parlamenti ciklusban nem született meg számos fontos jogszabály — nyilatkozta a Világgazdaság­nak Hack Péter(SZDSZ), a par­lament alkotmányügyi bizott­ságának elnöke. Szerinte a tör­vény-előkészítés szakaszában sok esetben nem volt megfele­lő egyeztetés a kormány és a koalíciós frakciók között, s ez okozta a problémákat. Gál Zoltán házelnök múlt heti tájékoztatóján arról beszélt, hogy szűkíteni kellene a parla­ment hatáskörét. Hozzátette: az egyéni indítványoknak szigo­rúbb szűrésen keresztül kelle­ne eljutniuk a plenáris ülés elé. A parlament szocialista elnöke szerint ebben a ciklusban az el­lenzék tág teret kapott arra, hogy ellenőrző funkcióját gya­korolja, a kisebbség pozitív megkülönböztetése sokszor az arányosság elvének rovására érvényesült. Egyetért a házelnökkel Burány Sándor (MSZP) abban, hogy bizonyos kérdésekben mentesíteni kellene az Ország­­gyűlést a törvényalkotás alól. Szerinte a hatékonyabb műkö­dés érdekében néhány ponton megfontolandó a házszabály módosítása. Az MSZP frakció­vezető-helyettese elmondta: az ellenzék nem a parlament ellen­őrző szerepének erősítésére, hanem saját politikai céljaira használta a vizsgálóbizottság intézményét. Ezért érdemes megfontolni a szabályozás fi­nomítását— véli Burány. Az SZDSZ-től távol áll az a felfogás, hogy a parlament egyedüli funkciója a többségi szavazással történő döntésho­zatal — mondta Hack Péter. Szerinte nem kell változtatni a Ház jogkörén. Hack Péter kö­zölte: a parlamenti tisztségek mandátumarányos elosztását immár nemcsak a szokásjog, hanem az 1994-ben megalko­tott új házszabály is garantálja. Kormányra kerülve sem ter­vezzük az ellenzéki jogok meg­­nyirbálását — jelentette ki Pokorni Zoltán. A Fidesz frak­cióvezetője erősítené a parla­ment ellenőrző szerepét. A Fi­desz a jövőben növelné a bizott­ságok szerepét. Ezért azt java­solja, hogy a parlament kéthe­tente tartson plenáris ülést. Amikor nem ülésezik a Ház, a bizottságok egy hétig zavarta­lanul dolgozhatnak — érvelt Pokorni Zoltán. Bánk Attila (FKGP) szintén a parlament ellenőrző szerepé­nek bővítését szorgalmazza. Szerinte egészen addig megfe­lelő jogokkal rendelkezett az ellenzék, amíg a koalíció a ház­szabály módosításával nem korlátozta a napirend előtti vi­tákat. Sz. Sz. Újabb visszásságok felderítésére számít a biztos Kezdődik a főváros átvilágítása Április 1-jén megkezdi az 1997-ben megkötött kivitelezési szerződések átvizsgálását a — köz­­beszerzési botrány kirobbanása után kinevezett — fővárosi biztos. Saly Ferenc és munka­társai a döntések során előforduló tipikus hibákat keresik, de — a biztos szerint — óhatat­lan, hogy rá ne bukkanjanak akár személyi felelősségre vonást is eredményező visszásságokra. KECSKÉS ÁGNES A vizsgálati program elkészí­tése során első lépésként a ta­valy megkötött kivitelezési szerződéseket veszik górcső alá. Saly Ferenc a Világgazda­ság kérdésére elmondta: arra számít, hogy mintegy 30 ügyet kell átnézni. Ha ennél jóval több beruházásra kötött szerződést a Főpolgármesteri Hivatal, akkor szúrópróbaszerűen választa­nak. A vizsgálóbiztos szabad kezet kapott a főpolgármester­től. Átnézik a milliárdos szer­ződéseket, de mindenképpen vizsgálnak olyanokat is, ame­lyek — a kis összegek miatt — nem estek a közbeszerzési tör­vény hatálya alá. A vizsgálan­dó dokumentumok között sze­repelnek majd közművekről, útépítésekről, iskola- és kórház­­felújításokról szólók is, annak érdekében, hogy minden terü­letről kapjanak információt. A program célja, hogy feltárják a közbeszerzés folyamatának hiányosságait. A vizsgálóbiztos kifejtette: nem konkrét hibákat, visszaéléseket keresnek, de va­lószínűnek tartja, hogy ilyen esetekre is rábukkannak majd. Amennyiben az érintett munka­társ nem tudja megfelelően in­dokolni egykori döntéseit, fel­hívják erre a főjegyző figyel­mét. A városházán tavaly kipat­tant vesztegetési botrány fejle­ményeiről egyébként nincse­nek információi —jelentette ki lapunknak a vizsgálóbiztos. A program következő lépése­ként a most folyó beruházáso­kat, illetve az ezekkel kapcso­latos döntéseket tekintik át. Ennek során ugyancsak a lehet­séges szabálytalanságokat ke­resik, de természetesen elkép­zelhető, hogy ezen a területen is találnak konkrét visszaélése­ket. Saly Ferenc a későbbiek­ben tervezi a szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések át­vizsgálását is. A tanulságok alapján teszi majd meg javas­latait a közbeszerzésekkel kap­csolatos döntési folyamatok át­alakítására. Az elmúlt két hónapban az előkészítő tájékozódás során két nevelőotthon és két kórház dokumentumait nézték át. At­kán János főpolgármester-he­lyettes kérésére megvizsgálták a fővárosi önkormányzat üdü­lőinek hasznosításával kapcso­latos pályáztatás folyamatát is, és Saly észrevételeit figyelem­be véve a hat ingatlanból ket­tőre újabb pályázatot írtak ki. A vizsgálóbiztos egyébként mos­tanáig mindössze tíz állampol­gári bejelentést kapott, ám ezek többsége nem tartozott hatáskö­rébe, mert nem a főváros gaz­dálkodását érintette. A bejelen­tést tevők között volt viszont Biri Sándor, a Főpolgármeste­ri Hivatal beruházási és közbe­szerzési ügyosztályának volt vezetőhelyettese. A vizsgáló­­biztos kedden feladott levelé­ben tájékoztatta Biri Sándort: észrevételei tévesek, mivel fél­reértett néhány jogszabályt, il­letve azt a vizsgálati anyagot, amelyet az Állami Számvevő­­szék készített a főváros gazdál­kodásáról a tavaly még ott dol­gozó Saly Ferenc vezetésével. Várhegyi előnyben Ha a munkaügyi, büntető- és polgári bíróságok egységes joggyakorlatot folytatnak, akkor okafogyottá válhat a Várhegyi Attila szolnoki pol­gármester ellen indított bün­tetőeljárás, hiszen ugyaneb­ben az ügyben a munkaügyi bíróság nem találta őt vétkes­nek. BALSAI JÓZSEF Várhegyi Attila — a Fidesz országos választmányának el­nöke— szerdán a Világgazda­ságnak kifejtette: örül, hogy őt mindenben tisztázó munkaügyi bírósági határozat született. Szolnok polgármesterét az ön­­kormányzat egy 1996-os belvá­rosi ingatlanügylet miatt része­sítette megrovás fegyelmi bün­tetésben, és ezt helyezte hatá­lyon kívül a munkaügyi bíró­ság. Ismeretes, hogy — ugyaneb­ben az ügyben — a Központi Bűnüldözési Igazgatóság ta­valy novemberben hűtlen keze­léssel gyanúsította meg a szol­noki polgármestert, és az ügyet vádemelési javaslattal az ügyészséghez továbbította. Csenterics Ferenc, Várhegyi Attila jogi képviselője elmond­ta, hogy eddig sem arról nem kapott értesítést, hogy a vádirat elkészült volna, sem arról, hogy az ügyészség elállt volna a vád­indítványtól. Kész szerződés a Dicobe-bal (Folytatás az 1■ oldalról) Szilvás Zoltán, a cég magyar­­országi képviselője szerint a tulajdonosok kapcsolt vállalko­zásai tartalmazzák a megfele­lő mennyiségű pénzt, ami — állítja a képviselő — tiszta for­rásból származik. “Ahogy az az államigazga­tásban szokás, utánanéztünk a cégeknek, s váratlanul korrekt­nek bizonyultak a referenciák” —jelentette ki Benedek Fülöp, a Ferencvárosi Torna Club tár­sadalmi elnöke a klub egyesü­leti tanácsának ez év március 10-i ülésén. A Fradi egyesüle­ti tanácsa ezen az ülésen hatá­rozott egyhangúlag arról, hogy elsősorban a Dicobe-bal kezd tárgyalásokat a futballszakosz­tály rt.-vé alakításáról. A klub nem szakította meg a kapcsolatokat a második hely­re rangsorolt International Management Group (IMG) képviselőivel sem. A cég euró­pai igazgatóját, Tim Jenkinst arra kérték, “töltse meg ajánla­tukat tartalommal”. Az IMG mintegy másfél éve folyamato­san tárgyal a Ferencvárosi ve­zetőkkel. Az amerikai—olasz élelmi­szer-ipari konszern, a Dicobe ez év februárjában tűnt fel a Fe­rencváros háza táján, s rögtön győztesnek látszott, ugyanis ajánlata magasan a legtöbb anyagi áldozatvállalást tartal­mazta. Nem kétséges, hogy a Dicobe leteszi majd a klubnak ígért 25 millió dollárt, ám kér­dés, hogy az milyen forrásból származik. Az amerikai cégin­formáció ugyanis nem támaszt­ja alá a Dicobe tőkeerős voltát. Szilvás Zoltán magyarországi képviselő ugyanakkor úgy nyi­latkozott lapunknak, hogy a Dicobe-ot többször ellenőriz­ték. Mint elmondta, a tulajdo­nosok egyéb vállalkozásai tar­talmazzák a magyarországi be­fektetésekhez szükséges pénzt. Szilvás elmondta: a következő években a Dicobe és tulajdono­sai “költségvetési nagyságren­dű” pénzt fektetnének be ha­zánkban. Szilvás szerint a pénz tiszta eredetére biztosíték, hogy ekkora pénzmozgást már vizs­gálnak a nemzetközi bankok. A cég mögött egyébként nagy nevű nemzetközi vállalatok áll­nak — fejtette ki Szilvás Zol­tán, ám ezek megnevezésétől elzárkózott. Mint mondta, ko­rai lenne még nyilvánosságra hozni a neveket. A magyaror­szági képviselő szerint annyi biztos, hogy a következő évben az ígért 25 millió dollárt újabb leköveti s egy év múlva ismét 5 millió. A befektetőkereséssel meg­bízott ad hoc bizottság március 10-én javaslatot tett az egyesü­leti tanácsnak a lehetséges be­fektető személyéről. Az ülés jegyzőkönyve szerint azonban már ekkor a Dicobe volt a biz­tos befutó. Gyollai János, a Fra­di ügyvédje ugyanis az ülésen kijelentette: “A Dicobe ajánlata szerint az igazgatótanácsban a Dicobe hét, az FTC labdarúgása három emberrel képviseltetné magát. Úgy kell felépíteni a szerződést, hogy az FTC nem működik közre semmilyen pénzmosásban.” Az egyesületi tanácsban ugyanakkor nem mindenki volt ennyire tájékozott. Dölle Zsolt egyesületi tanácstag ugyanis még szorgalmazta az ülésen, hogy a tagok kapjanak írásos anyagot a befektetők ajánlatá­ról. A tanács tagjai ugyanakkor elfogadták Gyollai János ügy­véd arra vonatkozó javaslatát, hogy—az esetleges támadáso­kat megelőzendő — kérjenek pontosított ajánlatkiegészítést az IMG-től. A Fradi vezetőségéhez közel álló körökből úgy tudjuk: ké­szen vannak a Dicobe és a Fra­di közötti iratok. Eszerint a Fe­rencváros csak az új rt. 20 szá­zalékát birtokolná annak elle­nére, hogy korábban legalább 25 százalék plusz egy szavazat volt a vezetők célja. A Fradi Befektetési Rt. kapná meg a cég részvényeinek 1 százalékát an­nak fejében, hogy összes papír­ját átadja az új rt.-nek. HÍRSOROK Adatvédelmi vizsgálat A távirati iroda értesülései szerint várhatóan ma hajtják végre Kecskeméten a 13 éves dávodi lány abortuszát. Az adatvédelmi biztos eljárást kezdeményez, mert az MTV 1-es csatornájának híradója személyiségi jogokat sértett, amikor bemutatta az abortuszvita főszereplőjének édesanyját, családi házukat, kö­zölte az anya és a kislány nevét, lakásuk círrjét, valamint megnevezte a települést is, ahol élnek. Majtényi László szerint ilyen és hasonló esetekben az érintett tiltakozásának esetleges hiányában sincs joga a sajtónak személyes adatokat közzétenni. Az adatvédelmi biztos a Magyar Hírlapot is elmarasztalta, mert március 23-i számában el nem hangzott és valótlan állításokat tulajdonított az adatvédelmi biztos munkatársának. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján leszö­gezte: a népjóléti tárca vezetőjének a bírósági döntést minősítő kijelentése durva beavatkozás volt a szuverén igazságszolgál­tatás menetébe. (MTI) Rendőri együttműködés Együttműködési megállapodást írt alá Moszkvában Forgács László országos rendőrfőkapitány és Valerij Fjodorov orosz belügyminiszter-helyettes. A magyar küldöttség — amelynek tagja volt Berta Attila budapesti rendőrfőkapitány is — három­napos, hivatalos látogatást tett az orosz fővárosban. A főkapi­tány szerdán, moszkvai megbeszéléseit követően magyar új­ságíróknak elmondta, hogy a két rendőrség együttműködése a rendszeres kapcsolattartás és tapasztalatcsere kereteit teremti meg a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer-kereske­delem és a pénzmosás elleni küzdelemben. (MTI) Kisgazda külügyek Magyarország európai uniós csatlakozása után kettős állampol­gárságot kaphatnának a határainkon túl élő magyarok—mond­ta Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a Magyar Újságírók Szövetségének tegnapi rendezvényén. Az EU-csat­­lakozási tárgyalásokon a pártelnök szerint mindenekelőtt a termőföldet és a mezőgazdasági termékeinket érintő kérdések­ben kell könnyítéseket kérnie a magyar félnek. Az FKGP vezetője hangsúlyozta, hogy a közbiztonság érdekében, az emberölés minősített eseteiben lehetségesnek tartja a halálbün­tetés ideiglenes visszaállítását, ennek lehetőségéről azonban konzultálni kell a nemzetközi politika képviselőivel. Arra a kérdésre, hogy a kisgazdafrakció miért nem szavazta meg a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó előterjeszté­seket, Torgyán József kijelentette: pártja kétkamarás parla­mentben képzeli el a kisebbségek, valamint az egyházak és a civil szervezetek képviseletét. (MTI) Belügyi összegzés Sikeresen teljesítettük azt a négy évvel ezelőtti elhatározásun­kat, hogy a nyilvánosság számára is átlátható legyen a Belügy­minisztérium működése — mondta Kuncze Gábor. A szabad demokrata vezetésű minisztérium munkáját összegző szerdai sajtótájékoztatóján a tárca vezetője utalt arra, hogy az Ország­­gyűlés az elmúlt ciklusban 499 törvényt fogadott el, amelyek kétharmada érinti a Belügyminisztérium feladatkörét. Ilyen volt például a határőrizetről, a menekültügyről, az önkormány­zati csődről és az útlevélről szóló törvény, a választási eljárást szabályozó csomag, a népszavazásról és a népi kezdeménye­zésről, valamint a fegyveres biztonsági őrzésről és magánnyo­mozásról alkotott törvény. (MTI) |----------NAP ^ KELTE —^ Március 27-én, péntek reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.30 között az MTV 1 -en, szolgáltatá­sokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezeti témáink: Kinn, padon: a megkéselt kisgazda képviselő: Kereszttűzben: Ignácz István; Aczél Endre külpolitikai jegyzete: Beszélő: Fiatalkorúak nevelőintézete; 20 éve az utca másik oldalán : Bródy János; A Jutalomjáték vendége: Fenyvesi Máté; Rájátszás: Kádár Jánosról. A Nap Tv Kft. műsora. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Dékány András. Felelős szerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Havas Henrik. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. Az MTV Rt. a műsorváltoztatás jogát fenntartja. A Reálbank Rt., a Realszerviz Kt. és a Reallízing Pénzügyi Kft. 1998. április 1-től módosítja a Reallízing kötvények és betétjegyek kamatát. Az új kamatok a következők: Átlagkamat 1 évre: 18,05 % EHM/EBKM (lév) 18,07 Alapkamatláb: 17,00 % Kamatnövekedés 90 naponként: 0,7 % A reálbank

Next