Vörös Zászló, 1970. július (22. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
XXII. évfolyam 160. (5779.) szám 1970. július 10. péntek Ára 30 bráni Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események BEFEJEZŐDÖTT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE Július 8-án és 9-én plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plenáris ülés megvitatta a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről szóló törvénytervezetet és a szocialista szervezetek vezetőségének az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodással, a pénzügyi ellenőrzés megszervezésével és működésével kapcsolatos felelősségéről szóló törvénytervezetet. A Központi Bizottság elhatározta, hogy ezeket a törvénytervezeteket elfogadás céljából Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elé terjeszti azokkal a javításokkal együtt, amelyek a nyilvános vitából és az RKP KB mezőgazdasági és erdőgazdálkodási bizottságában, valamint gazdaságügyi bizottságában lefolyt vitákból erednek. A plenáris ülés megvitatta az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tájékoztatóját az ez év tavaszi áradásokról, e természeti csapás következményeinek kiküszöbölésére tett intézkedésekről és elfogadott egy dokumentumot, amelyet közzé tettek. A plenáris ülés határozatot fogadott el a Román Kommunista Párt félszázados évfordulójának megünnepléséről. (A határozatot közzé teszik.) A plenáris ülést tájékoztatták a párt és az állam vezetőségének az utóbbi időszakban kifejtett nemzetközi tevékenységéről, országunk párt- és állami küldöttségeinek más országokban tett látogatásairól és a külföldi küldöttségeknek Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatásairól. A Központi Bizottság nagyra értékeli az RKP KB Végrehajtó Bizottsága, a Románia Szocialista Köztársaság kormánya, a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, az Államtanács elnöke által kifejtett nemzetközi tevékenységet és kifejezi azt a véleményét, hogy ez a tevékenység beilleszkedik a párt X. kongresszusán meghatározott külpolitika megvalósításába. A plenáris ülés rendkívül eredményeseknek tekinti a küldöttségcseréket és azokat a megbeszéléseket, amelyeket a Román Kommunista Párt folytatott ebben az időszakban a szocialista országok kommunista pártjaival, valamint más országok számos kommunista és munkáspártjával, demokratikus szervezetével. Ezek a találkozók jelentősen hozzájárultak pártunk és államunk azon politikájának megvalósításához, amely az összes szocialista államokkal való barátság, szövetség és kooperálás fejlesztésére, a kommunista és munkáspártokkal, a demokratikus és haladó erőkkel, a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal való internacionalista szolidaritás fejlesztésére, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes antiimperialista erők egységének erősítéséhez való hozzájárulás növelésére irányul. A plenáris ülés nagyra értékeli a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírását, amire a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének országunkban tett látogatása alkalmából került sor; ez a dokumentum rendkívül fontos a (Folytatás a 2. oldalon) NICOLAECE elvtárs beszéde az FKKP KB 1970. július 8-9-i plenáris ülésén TISZTELT ELVTÁRSAK! A Központi Bizottság plenáris ülése olyan rendkívüli körülmények között ült össze, amikor az egész párt és nép hatalmas munkát fejt ki az utóbbi hónapokban országunkra zúdult katasztrofális árvizek nyomainak megszüntetéséért. Az, hogy a plenáris ülés napirendjén pártunk és államunk bel- és külpolitikai tevékenységét érintő problémák szerepelnek, ismételten bizonyítja a nemzeti és nemzetközi feladatok közötti dialektikus egységet. Közismert igazság, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére, az egész nép jólétének növelésére irányuló tevékenység és az arról való gondoskodás, hogy erősítsük a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, az összes antiimperialista erők összeforrottságát és egységét, valóra váltsuk a békés egymás mellett élés politikáját és fejlesszük az együttműködést a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre — egységes egészet alkot, kölcsönösen hat egymásra, elválaszthatatlan része pártunk társadalmi vezető szerepe érvényesülési folyamatának. Ez a magyarázata egyébként annak, hogy az országunkban keletkezett súlyos körülmények között a párt Központi Bizottsága és a kormány, miközben határozott intézkedéseket tett az áradások okozta súlyos problémák megoldásáért, az egész gazdasági és társadalmi élet normális ütemének biztosításáért, ugyanakkor miért fejtett ki széles körű nemzetközi tevékenységet. Mielőtt rátérnék a plenáris ülés napirendjén szereplő problémákra, szükségesnek tartom tájékoztatni a Központi Bizottságot, a pártot és az egész népet az 1970. évi állami tervfeladatok teljesítésének helyzetéről. Az első félévben az ipari össztermelés több mint 101 százalékban valósult meg, és terven felül 1 milliárd 500 millió lej értékű terméket állítottunk elő. 1969 első felével szemben az ipari termelés volumene 12,4 százalékkal növekedett, túlszárnyalva az erre az évre előirányzott ütemet. Szintén sikerrel valósítjuk meg a munkatermelékenység növelésére, a termékek minőségének javítására, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozására vonatkozó feladatokat. A beruházások tekintetében az évi tervből 44,6 százalékot valósítottunk meg, s ezért úgy véljük, kedvező feltételek vannak a megállapított program maradéktalan teljesítésére. Külkereskedelmi téren az első 6 hónap exporttervét túlszárnyaltuk és mintegy 23 százalékos növekedést értünk el a múlt év első feléhez viszonyítva. Az iparban a terv megvalósítása terén az első 6 hónapban elért eredmények annak tulajdoníthatók, hogy idejében intézkedéseket tettünk a termelés jó lebonyolításának biztosítására. Ezek az eredmények a munkások, technikusok és mérnökök, a vállalatvezetőségek intenzív munkájának, valamint annak köszönhetők, hogy a minisztériumok és a központi szervek jobban irányították és vezették a gazdasági tevékenységet. Ezek az eredmények ugyanakkor bizonyítják, hogy a pártszervek és szervezetek egyre jobban betöltik szervező és vezető szerepüket a gazdaságban. Annál inkább hangsúlyoznunk kell az iparban az első félévi termelési terv valóra váltásában elért eredményeket, mert — mint ismeretes — ebben az időszakban az áradások miatt több száz vállalat megszakította a tevékenységet. Ami a mezőgazdaságot illeti, a Központi Bizottság márciusi plenáris ülésének határozatai alapján fokozott munka folyt a gazdag termések eléréséért. A mezőgazdasági munkákat jól végezték el, nagyobb mennyiségű műtrágyát biztosítottak, és ha nem következtek volna be a katasztrofális áradások, amelyek csaknem 1 millió hektár földet sújtottak, rendkívül nagy termések elérésére lehetett volna számítani. A nehézségek ellenére, úgy véljük, hogy az árvíz sújtotta területek újravetésére, a jó növényápolásra tett intézkedések révén a nyári gabonafélék termése megfelelően biztosítja majd a lakosság ellátását. Egyébként az árpa és a búza betakarítása már megkezdődött és az elért termések kielégítőek; azokban a megyékben is, ahol még nem kezdődött meg a betakarítás, becslések szerint jó búza- és árpatermés várható. Ugyancsak jó termések elérésére van kilátás az ősziekből. A kukorica, a napraforgó és a többi növény általában jól fejlődik, a nedvességtartalom több a szükségesnél, de tekintettel arra, hogy az idő meleg, kielégítő őszi termés várható. Meg vagyunk tehát győződve arról, hogy biztosítani tudjuk a mezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségletek fedezését Szeretném megjegyezni, hogy ebben az időszakban a párt- és államvezetőség nagy gondot fordított a lakosság ellátására, ami tükröződött abban, hogy a piac jobban el volt látva mezőgazdasági élelmiszertermékekkel, főleg zöldségfélékkel. A lakosság által vásárolt áruk volumene csaknem 10 százalékkal növekedett a múlt év első feléhez viszonyítva. Ily módon nyugodtan állíthatjuk, hogy az év első hat hónapjában a gazdaságban elért általános eredmények jók. Minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy megvalósítsuk és túlszárnyaljuk az egész évi állami tervet, biztosítva ezzel az 1966—1970-es ötéves terv sikeres teljesítését és erőteljes kiindulási alapot teremtve a következő ötéves tervhez. Ennek ellenére meg kell mondanom hogy gazdasági tevékenységünknek ebben az időszakában egész sor fogyatékosságot észleltünk a műszaki-anyagi ellátásban, a beruházási dokumentációk és tervek biztosításában, a különböző vállalatok közötti együttműködésben; hiányosságok mutatkoztak a termelés- és munkaszervezés javítása, az anyagi és pénzügyi eszközök jobb felhasználása, a gazdasági tevékenység nagyobb jövedelmezősége iránti gondoskodás tekintetében is Az első hat hónapi eredmények bizonyítják, hogy minden vállalatban nagy tartalékok állnak rendelkezésre az ipari termelés fokozásához, a munkatermelékenység növeléséhez, a termelés minőségének javításához, az anyagi költségek csökkentéséhez és a gazdasági hatékonyság emeléséhez. Egyébként az itt felszólalt csaknem valamennyi első titkár elvtárs utalt arra, hogy egyes tartalékok mozgósítása révén megtoldották a termelési és jövedelemterv túlteljesítésére vonatkozó vállalásokat s hogy az első félévben vállalásaiknak több mint 50 százalékát megvalósították; ez azt mutatja, hogy a terven felüli termelés lehetőségei — természtesen ott, ahol ez érdekünk, ahol szükség van ezekre a termékekre — még nagyok, és minden erőnket latba kell vetnünk ezek hasznosításáért. Ismeretes, egyébként, hogy még egész sor vállalat nem dolgozik a tervezett kapacitással, bár eléggé hosszú idő telt el üzembe helyezésük óta; vannak olyan vállalataink, ahol gyakori a gyártási folyamat megszakítása, ahol nem használják ki teljesen a gépek kapacitását. A gazdaságban elért jó eredmények hangsúlyozása mellett meg kell mondanunk, hogy még sok kihasználatlan lehetőséggel rendelkezünk és a következő időszakban fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy sokkal nagyobb termelést érjünk el az eddigi pótvállalásokban előirányzottnál. Szükség van erre, elvtársak, mert a természeti csapás okozta veszteségeket elsősorban az iparban pótolhatjuk, tehát ezen a téren kell erőfeszítéseinket összpontosítanunk. A minisztériumoknak, ipari fővállalatoknak és vállalatoknak határozottabb lépéseket kell tenniük a fogyatékosságok kiküszöböléséért, a gazdaságunk rendelkezésére álló nagy tartalékok és lehetőségek hasznosításáért. Amint az előterjesztett tájékoztatóból értesültek, az árvízkár meghaladja a 10 milliárd lejt. Számos vállalat még most sem dolgozik teljes kapacitással. Nagy mennyiségű nyersanyag és anyag megsemmisült. Még mindig mintegy 300 000 hektárnyi terület áll víz alatt. Ez a rendkívüli helyzet további erélyes intézkedéseket követel. Biztosítani kell, hogy az összes vállalatok teljes kapacitással dolgozzanak, jobban kell takarékoskodni a nyersanyagokkal és anyagokkal, hogy az elszenvedett károk legnagyobb részét pótolhassuk. Ezzel kapcsolatban tájékoztatni szeretném a plénumot arról, hogy a X. kongresszus előirányzataival szemben számottevő javításokat eszközöltünk a következő ötéves terven a termelési költségek csökkenése, a nyersanyagok és segédanyagok fogyasztásának csökkentése tekintetében. Véleményünk szerint, még e javítások után is, nagy tartalékok állnak rendelkezésre. Éppen ezért gondoskodnunk kell arról, hogy még ebben az évben reális haladást érjünk el a termelési költségek és az anyagfogyasztás csökkentésében. A minisztériumoknak, központi gazdasági szervezeteknek határozottan meg kell valósítaniuk a Központi Bizottságnak és a kormánynak azt a határozatát, hogy minden tevékenységi szektorban maradéktalanul teljesítsék az idei termelési tervet. Szükséges, hogy a következő 6 hónapban biztosítsuk a termelési kapacitások intenzívebb kihasználását, hogy az év végéig teljes egészében pótoljuk az ipart ért veszteségeket és terven felül körülbelül 5 milliárd lejnyi termelést valósítsunk meg. A vállalatoknak egyszersmind fokozottabban kell gondoskodniuk a termelés minnőségének javításáról, minthogy ez gazdaságunk fejlődésének egyik központi kérdése. Fokoznunk kell a termelés- és munkaszervezés javításának akcióját, biztosítva ezáltal a munkatermelékenység emelését a gazdasági hatékonyság gyors növelését. Nagy figyelmet kell szentelnünk a beruházási terv maradéktalan megvalósításának, az idejében való üzembe helyezésnek, sőt egyes munkálatok korábbi átadásának, hogy biztosítsuk mind az idei terv kifogástalan teljesítésének előfeltételeit, mind a tartós alapot a következő évekre. Tekintettel arra, hogy egyes tevékenységi szektorokban még komoly lemaradások vannak a beruházási terv teljesítésében, a minisztériumoknak, a megyei pártbizottságoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést a kitűzött objektumoknak a megállapított határidőben való megvalósítására. Fel kell használnunk a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy az idén egyes beruházásokkal tetézzük a tervet, hogy ezáltal megkönnyítsük az 1971-ben előttünk álló rendkívül nagy feladatok megvalósítását. Ezért arra kérem mind a minisztériumok vezetőségét, mind az első titkárokat, a Központi Bizottság összes tagjait, hogy a legnagyobb figyelmet szenteljék a beruházási terv megvalósításának és ott, ahol lehetőségek nyílnak, egyes új munkálatok határidő előtti megkezdésének. A mezőgazdaságban, tekintetbe véve a keletkezett helyzetet, mielőbb biztosítanunk kell mindazoknak a területeknek az újbóli bevetését, amelyekről a vizek visszavonulnak, s minél nagyobb területek bevetését kukoricával, zöldségfélékkel és takarmánynövényekkel a kalászosok betakarítása után, ez lehetővé teszi az áradások okozta veszteségek pótlását. Meg kell tennünk minden intézkedést a nyári növények idejében való és kifogástalanbetakarítására. Különösen felhívom a figyelmet erre a kérdésre, minthogy ebben a hónapban is esőket jeleznek; nem kell várni csupán a jó időre ,a helyzet megköveteli, hogy bármilyen időben dolgozzunk, hogy biztosítsuk a búza és az árpa idejében való betakarítását. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban, különösen az állattenyésztő szektorban, nagy beruházásokat kell eszközölnünk, intézkednünk kell az összes előirányzott munkák idejében való elvégzéséről. Erre annál is inkább szükség van, mivel lemaradás mutatkozik a mezőgazdasági beruházások első hat havi terve tekintetében. Egyszersmind nagyobb figyelmet kell fordítani a vízrendészeti talajjavítási és lecsapolási munkákra, az erre az évre előirányzott minden munka elvégzésére; ezen a területen bármilyen elmaradás káros következményekkel járhat a párt Központi Bizottságának márciusi plénumán kijelölt program végrehajtása szempontjából. A következő időszakban nagy figyelmet kell fordítanunk az 1971. évi terv előkészítésére. A jövő évi tervjavaslatot valamennyi vállalat, minden megyei bizottság ismeri, tehát van idő az alapos előkészítésre. Ebből a célból meg kell gyorsítani az 1971-es gazdasági szerződések, valamint a nyersanyag-, gép- és berendezés ellátással, a termékeladással, a termelési kooperálással, az építkezési munkák elvégzésével, a kutatási témákkal kapcsolatos hosszú lejáratú szerződések megkötését. Ez év második felében — az üzemi osztályoktól kezdve egészen a minisztériumi kollégiumokig — megvitatják az 1971. évi tervet és az 1971—1975-ös ötéves tervet, arra törekedve, hogy újabb lehetőségeket fedezzenek fel a termelés és a munkatermelékenység növelésére, a jövedelmezőség fokozására, az anyagi kiadások csökkentésére, valamint a beruházási program maradéktalan és nagy hatékonyságú megvalósítására. Tekintettel arra, hogy a vállalatok és az összes pártszervek csaknem két évvel korábban ismerik az ötéves terv előirányzatait, elmondhatjuk, hogy megvannak az előfeltételek az új terv jó körülmények közötti megkezdésére, arra, hogy az első évtől kezdve biztosítsák annak sikeres teljesítését. ELVTÁRSAK! A megvitatásra a plénum elé előterjesztett két törvénytervezet a gazdasági tevékenység vezetésének tökéletesítését hivatott előmozdítani. A két tervezet szervesen hozzátartozik a párt 1967-es Országos Konferenciáján a gazdasági és társadalmi tevékenység megszervezésének, tervezésének és vezetésének javítására kijelölt intézkedési programhoz. Egyébként a X. kongreszszus Központi Bizottságunk feladatául tűzte ki, hogy 1970. folyamán fejezze be az erre vonatkozó intézkedések meghozatalát és 1971. elején jelentse a pártnak — valószínűleg egy Országos Konferencia keretében —, hogyan valósította meg ezt a feladatot. Éppen ezért folytatnunk kell a többi intézkedések előkészítését — elsősorban a Tervezési Törvényt, a Külkereskedelmi Törvényt és másokat —, hogy az év végéig mindegyik törvényes formát nyerjen, a Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyásával, s hogy gazdasági tevékenységünk gyakorlati útmutatóivá váljon. A mezőgazdaságban a termelés- és munkaszervezési intézkedések valójában azoknak az intézkedéseknek a kiegészítését jelentik, amelyeket az ez év tavaszán jóváhagyott Törvény ír elő a munkaszervezésről és munkafegyelemről az ipari egységekben és más állami szervezetekben. Mint ismeretes, országunkban a mezőgazdaság a gazdasági tevékenység egyik alapvető ága. Éppen ezért rendkívül fontos feladat, hogy a növényi és állati termelés további növelése érdekében e szektorban alaposan szervezzék meg a termelést és a munkát. Abból kiindulva, hogy a mezőgazdaságban a föld a legfőbb termelőeszköz, hogy függetlenül attól, kinek a tulajdonában van ,az egész nemzet vagyonát képezi, s hogy következésképpen az egész nemzet érde (Folytatás a 2. oldalon) Az ez év tavaszi áradásokról, az e természeti csapás következményeinek elhárítását célzó intézkedésekről A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága vizsgálat tárgyává tette az ez év tavaszán bekövetkezett, példátlan áradások okozta természeti csapásokkal kapcsolatos problémákat. Ezek kihatottak az ország nagy részére, súlyos bajokat okoztak számos városnak és falunak, iparvállalatoknak, építőtelepeknek, szocialista mezőgazdasági egységeknek, nagy kiterjedésű megművelt földeknek, tíz- és tízezernyi honpolgár lakásának; nagy károkat szenvedett a nemzetgazdaság és áldozatok voltak a lakosság körében. A plénum teljes egészében jóváhagyja a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának a népünkre nézve súlyos megpróbáltatások idején kifejtett tevékenységét, a közvagyon és a honpolgárok vagyona, az emberéletek megmentéséért, az árvízkárosult lakosság megsegítéséért, a természeti csapások következményeinek kiküszöböléséért, valamint a gazdasági és társadalmi-kulturális tevékenység normalizálásáért foganatosított intézkedéseit. A plénum értékelése szerint a párt- és államvezetőség közvetlen irányításával kezdeményezett és lefolytatott erélyes akciók, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának, az Államtanács elnökének jelenléte az elárasztott és az árvíztől fenyegetett vidékek lakosságának körében, az ez alkalommal meghatározott konkrét intézkedések, a párt-, állami és társadalmi szervek helyi vonatkozású, nagymérvű szervezési és politikai tevékenysége biztosította óriási anyagi eszközök és emberi erők mozgósítását az árvíz elleni védekezés érdekében és következményeinek elhárítására. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága nagyrabecsüli azt az eltökéltséget, önfeláldozást és hősiességet, amellyel a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész népünk — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — eleget tett a párt felhívásának, szembeszállt a természet elszabadult erőivel és egyesítette erőfeszítéseit, hogy legyőzze a nehézségeket és biztosítsa szocialista nemzetünk javainak megmentését. A nép egyöntetű megbecsülését élvezi az a fáradhatatlan, a magas rendű öntudat és politikai felelősség szellemétől áthatott tevékenység, amelyet a megyei, municípiumi, városi és községi pártbizottságok, az alapszervezetek és az egész pártaktiva fejtett ki az áradások ellen és a katasztrófa okozta pusztítások helyrehozataláért vívott harc élén. Ki kell emelni nagyszerű ifjúságunknak — a nép erőteljes hajtásának —, a nők nagy tömegeinek az önfeláldozó erőfeszítéseit, ami óriási mértékben hozzájárult a természet vak erőinek a legyőzéséhez, a társadalmi élet normalizálásához. Hazánk hadserege forró hazafiságról, szilárdságról, odaadásról, önfeláldozó szellemről tett tanúságot maradéktalanul és példásan teljesítette kötelességét az emberéletek és javak mentésében, megszerezve az egész nép háláját és megbecsülését; a hadsereg oldalán a bátorság és a hősiesség példáit szolgáltatták a hazafias gárdák és az ifjúság katonai felkészítési alakulatai. Az egész nép egyesült erőfeszítései, s a párt vezetésével végzett fáradhatatlan munkája lehetővé tette, hogy meggátoljuk a még nagyobb ember- és anyagveszteségeket, megzabolázzuk a Dunát és a belvizeket hosszú szakaszokon és biztosítsuk a gazdasági és társadalmi élet normális menetét. Ilyképpen ismét rendkívüli erővel nyilvánult meg a párt és a nép megbonthatatlan egysége, bebizonyosodott az a tény, hogy népünk egy emberként tesz eleget a Román Kommuiunista Párt felhívásainak, szilárdan és határtalan bizalommal követi és váltja valóra a párt vonalát. A szocialista szolidaritás felemllő légkörében az egész ország lakossága felsorakozott az árvízkárosult megyék dolgozói közé, értékes támogatást nyújtva a tönkrement gazdaságok helyreállításához. E drámai események feltételei között erőteljesen megnyilvánult szocialista rendszerünk életképessége, az a tény, hogy helytáll bár*milyen nehézséggel szemben, meg*nyilvánultak szocialista nem* zetünk nagyszerű erkölcsi erényei, társadalmi-politikai öszszeforrottsága, a román nép és az együttélő nemzetiségek tartós barátsága és sziklaszilárd egysége, s az a rendíthetetlen elhatározásuk, hogy megvédik vívmányaikat, s a kommunista párt vezetésével lendületesen tovább haladnak a maguk választotta úton, a szocializmus és a kommunizmus útján. A plénum nagyra becsüli a dolgozóknak az árvízsújtotta iparvállalatok, mezőgazdasági egységek, közlekedési utak, lakások és szociális-kulturális épületek helyreállításáért kifejtett fáradhatatlan munkáját, lankadatlan erőfeszítéseit. A plénum egyúttal különösen értékesnek minősíti az egész ország dolgozóinak azt a kezdeményezését, hogy nagyobb mennyiségben szállítsanak le terven felül olyan termékeket, amelyekre szüksége van a nemzetgazdaságnak, az exportnak, a lakosság ellátásának. A Központi Bizottság felhívja a munkásokat, mérnököket, technikusokat, a szövetkezeti parasztságot, az ország egész lakosságát, hogy lelkesen vegye ki részét ebből a kezdeményezésből, széleskörűen folytassa a szocialista versenyt, a hazafias munkát, s egyre több terméket adjon a hazának, szüntele* nül növelje a nemzeti vagyont. A Román Kommunista Párt Köz* ponti Bizottsága melegen köszönetet mond a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, az összes nemzetiségű dolgozóknak, férfiaknak és nőknek, időse sebbeknek és fiataloknak, fegyveres erőink derék katonáinak, a hazafias gárdák és az ifjúság katonai felkészítési alakulatai tagjainak, a párt, az állam, a Kommunista Ifjúság Szövetsége és a szakszervezetek aktivistáinak, mindazoknak, akik határozottan, rettenthetetlenül szembe szálltak a pusztító árvízzel, nem kímélték erejüket a szerencsétlenségek következményeinek kiküszöböléséért, hogy biztosítsák egész gazdasági és társadalmi tevékenységünk jó menetét. E súlyos megpróbáltatások időszakában népünk élvezte a szocialista országok népeinek, a világ tucatnyi más országa népeinek, számos kommunista, munkás- és demokratikus pártnak, tömeg- és társadalmi szervezetnek, sok államfőnek, politikai személyiségnek, nemzetközi szervezetnek, külföldi cégeknek és gazdasági , egységeknek, különböző államok számos állampolgárának szolidaritását és támogatását. Említésre méltó rokonszenvről és támogatásról tettek tanúbizonyságot e napokban a ro mániai származású külföldi állampolgárok. Népünk mindebben erőteljes kifejezését látja a szocialista Románia nemzetközi kapcsolatainak, az országunk iránt nemzetközi téren megnyilvánuló rokonszenvnek és támogatásnak, konstruktív külpolitikája megbecsülésének. A (Folytatás ft 2. oldalon)