Vörös Zászló, 1970. július (22. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

XXII. évfolyam 160. (5779.) szám 1970. július 10. péntek Ára 30 bráni Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események BEFEJEZŐDÖTT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE Július 8-án és 9-én plenáris ülést tartott a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága. A plenáris ülés megvitatta a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről szóló törvénytervezetet és a szocialis­ta szervezetek vezetőségének az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodással, a pénzügyi el­lenőrzés megszervezésével és működésével kapcsolatos fele­lősségéről szóló törvényterveze­tet. A Központi Bizottság elhatá­rozta, hogy ezeket a törvényter­vezeteket elfogadás céljából Ro­mánia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elé ter­jeszti azokkal a javításokkal együtt, amelyek a nyilvános vi­tából és az RKP KB mezőgazda­­sági és erdőgazdálkodási bizott­ságában, valamint gazdaság­ügyi bizottságában lefolyt viták­ból erednek. A plenáris ülés megvitatta az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tájékoztatóját az ez év ta­vaszi áradásokról, e természeti csapás következményeinek kikü­szöbölésére tett intézkedésekről és elfogadott egy dokumentu­mot, amelyet közzé tettek. A plenáris ülés határozatot fogadott el a Román Kommu­nista Párt félszázados évfordu­lójának megünnepléséről. (A ha­tározatot közzé teszik.) A plenáris ülést tájékoztatták a párt és az állam vezetőségé­nek az utóbbi időszakban kifej­tett nemzetközi tevékenységéről, országunk párt- és állami kül­döttségeinek más országokban tett látogatásairól és a külföldi küldöttségeknek Románia Szo­cialista Köztársaságban tett lá­togatásairól. A Központi Bizottság nagyra értékeli az RKP KB Végrehajtó Bizottsága, a Románia Szocialis­ta Köztársaság kormánya, a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, az Államtanács elnöke által kifejtett nemzetközi tevékenységet és kifejezi azt a véleményét, hogy ez a tevékeny­ség beilleszkedik a párt X. kon­gresszusán meghatározott kül­politika megvalósításába. A plenáris ülés rendkívül eredményeseknek tekinti a kül­döttségcseréket és azokat a megbeszéléseket, amelyeket a Román Kommunista Párt folyta­tott ebben az időszakban a szo­cialista országok kommunista pártjaival, valamint más orszá­gok számos kommunista és munkáspártjával, demokratikus szervezetével. Ezek a találkozók jelentősen hozzájárultak pár­tunk és államunk azon politiká­jának megvalósításához, amely az összes szocialista államokkal való barátság, szövetség és koo­­perálás fejlesztésére, a kommu­nista és munkáspártokkal, a de­mokratikus és haladó erőkkel, a nemzeti felszabadítási mozgal­makkal való internacionalista szolidaritás fejlesztésére, a szo­cialista világrendszer, a nemzet­közi kommunista mozgalom, az összes antiimperialista erők egy­ségének erősítéséhez való hoz­zájárulás növelésére irányul. A plenáris ülés nagyra érté­keli a Románia Szocialista Köz­társaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közöt­ti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírását, amire a Szovjet­unió párt- és kormányküldöttsé­gének országunkban tett látoga­tása alkalmából került sor; ez a dokumentum rendkívül fontos a (Folytatás a 2. oldalon) N­ICOLAECE elvtárs beszéde az FKKP KB 1970. július 8-9-i plenáris ülésén TISZTELT ELVTÁRSAK! A Központi Bizottság plenáris ülése olyan rendkívüli körülmé­nyek között ült össze, amikor az egész párt és nép hatalmas mun­kát fejt ki az utóbbi hónapokban országunkra zúdult katasztrofális árvizek nyomainak megszünteté­séért. Az, hogy a plenáris ülés napirendjén pártunk és államunk bel- és külpolitikai tevékenységét érintő problémák szerepelnek, is­mételten bizonyítja a nemzeti és nemzetközi feladatok közötti dia­lektikus egységet. Közismert igazság, hogy a sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtésére, az egész nép jólétének növelésére irányuló tevékenység és az arról való gon­doskodás, hogy erősítsük a szocia­lista országok, a kommunista és munkásmozgalom, az összes anti­imperialista erők összeforrottsá­­gát és egységét, valóra váltsuk a békés egymás mellett élés politi­káját és fejlesszük az együttmű­ködést a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rend­szerükre — egységes egészet al­kot, kölcsönösen hat egymásra, elválaszthatatlan része pártunk társadalmi vezető szerepe érvé­nyesülési folyamatának. Ez a magyarázata egyébként annak, hogy az országunkban ke­letkezett súlyos körülmények kö­zött a párt Központi Bizottsága és a kormány, miközben határo­zott intézkedéseket tett az áradá­sok okozta súlyos problémák meg­oldásáért, az egész gazdasági és társadalmi élet normális ütemé­nek biztosításáért, ugyanakkor miért fejtett ki széles körű nem­zetközi tevékenységet. Mielőtt rátérnék a plenáris ülés napirendjén szereplő problémák­ra, szükségesnek tartom tájékoz­tatni a Központi Bizottságot, a pártot és az egész népet az 1970. évi állami tervfeladatok teljesíté­sének helyzetéről. Az első félév­ben az ipari össztermelés több mint 101 százalékban valósult meg, és terven felül 1 milliárd 500 millió lej értékű terméket ál­lítottunk elő. 1969 első felével szemben az ipari termelés volu­mene 12,4 százalékkal növekedett, túlszárnyalva az erre az évre elő­irányzott ütemet. Szintén sikerrel valósítjuk meg a munkatermelé­kenység növelésére, a termékek minőségének javítására, az egész gazdasági tevékenység hatékony­ságának fokozására vonatkozó fel­adatokat. A beruházások tekinte­tében az évi tervből 44,6 százalé­kot valósítottunk meg, s ezért úgy véljük, kedvező feltételek vannak a megállapított program maradék­talan teljesítésére. Külkereskedelmi téren az első 6 hónap exporttervét túlszárnyaltuk és mintegy 23 százalékos növekedést értünk el a múlt év első feléhez viszonyítva. Az iparban a terv megvalósítá­sa terén az első 6 hónapban el­ért eredmények annak tulajdonít­hatók, hogy idejében intézkedése­ket tettünk a termelés jó lebo­nyolításának biztosítására. Ezek az eredmények a munkások, tech­nikusok és mérnökök, a vállalat­vezetőségek intenzív munkájának, valamint annak köszönhetők, hogy a minisztériumok és a köz­ponti szervek jobban irányították és vezették a gazdasági tevékeny­séget. Ezek az eredmények ugyanak­kor bizonyítják, hogy a pártszer­vek és szervezetek egyre jobban betöltik szervező és vezető szere­püket a gazdaságban. Annál in­kább hangsúlyoznunk kell az iparban az első félévi termelési terv valóra váltásában elért ered­ményeket, mert — mint ismere­tes — ebben az időszakban az áradások miatt több száz vállalat megszakította a tevékenységet. Ami a mezőgazdaságot illeti, a Központi Bizottság márciusi ple­náris ülésének határozatai alap­ján fokozott munka folyt a gaz­dag termések eléréséért. A mező­­gazdasági munkákat jól végezték el, nagyobb mennyiségű műtrá­gyát biztosítottak, és ha nem következtek volna be a katasztro­fális áradások, amelyek csaknem 1 millió hektár földet sújtottak, rendkívül nagy termések elérésé­re lehetett volna számítani. A ne­hézségek ellenére, úgy véljük, hogy az árvíz sújtotta területek újravetésére, a jó növényápolás­ra tett intézkedések révén a nyá­ri gabonafélék termése megfele­lően biztosítja majd a lakosság ellátását. Egyébként az árpa és a búza betakarítása már megkez­dődött és az elért termések kie­­légítőek; azokban a megyékben is, ahol még nem kezdődött meg a betakarítás, becslések szerint jó búza- és árpatermés várható. Ugyancsak jó termések elérésé­re van kilátás az ősziekből. A ku­korica, a napraforgó és a többi növény általában jól fejlődik, a nedvességtartalom több a szüksé­gesnél, de tekintettel arra, hogy az idő meleg, kielégítő őszi ter­més várható. Meg vagyunk tehát győződve arról, hogy biztosítani tudjuk a mezőgazdasági termékek­ben mutatkozó szükségletek fede­zését Szeretném megjegyezni, hogy ebben az időszakban a párt- és államvezetőség nagy gondot for­dított a lakosság ellátására, ami tükröződött abban, hogy a piac jobban el volt látva mezőgazdasá­gi élelmiszertermékekkel, főleg zöldségfélékkel. A lakosság által vásárolt áruk volumene csaknem 10 százalékkal növekedett a múlt év első feléhez viszonyítva. Ily módon nyugodtan állíthat­juk, hogy az év első hat hónapjá­ban a gazdaságban elért általános eredmények jók. Minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy megva­lósítsuk és túlszárnyaljuk az egész évi állami tervet, biztosítva ezzel az 1966—1970-es ötéves terv sike­res teljesítését és erőteljes kiindu­lási alapot teremtve a következő ötéves tervhez. Ennek ellenére meg kell mon­danom hogy gazdasági tevékenysé­günknek ebben az időszakában egész sor fogyatékosságot észlel­tünk a műszaki-anyagi ellátásban, a beruházási dokumentációk és tervek biztosításában, a különböző vállalatok közötti együttműködés­ben; hiányosságok mutatkoztak a termelés- és munkaszervezés javí­tása, az anyagi és pénzügyi eszkö­zök jobb felhasználása, a gazdasági tevékenység nagyobb jövedelmező­sége iránti gondoskodás tekinteté­ben is Az első hat hónapi ered­mények bizonyítják, hogy minden vállalatban nagy tartalékok állnak rendelkezésre az ipari termelés fo­kozásához, a munkatermelékenység növeléséhez, a termelés minőségé­nek javításához, az anyagi költsé­gek csökkentéséhez és a gazdasági hatékonyság emeléséhez. Egyébként az itt felszólalt csak­nem valamennyi első titkár elvtárs utalt arra, hogy egyes tartalékok mozgósítása révén megtoldották a termelési és jövedelemterv túltelje­sítésére vonatkozó vállalásokat s hogy az első félévben vállalásaik­nak több mint 50 százalékát meg­valósították; ez azt mutatja, hogy a terven felüli termelés lehetőségei — természtesen ott, ahol ez érde­künk, ahol szükség van ezekre a termékekre — még nagyok, és min­den erőnket latba kell vetnünk ezek hasznosításáért. Ismeretes, egyébként, hogy még egész sor vállalat nem dolgozik a tervezett kapacitással, bár eléggé hosszú idő telt el üzembe helyezésük óta; vannak olyan vállalataink, ahol gyakori a gyártási folyamat meg­szakítása, ahol nem használják ki teljesen a gépek kapacitását. A gazdaságban elért jó eredmé­nyek hangsúlyozása mellett meg kell mondanunk, hogy még sok ki­használatlan lehetőséggel rendelke­zünk és a következő időszakban fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy sokkal nagyobb termelést ér­jünk el az eddigi pótvállalásokban előirányzottnál. Szükség van erre, elvtársak, mert a természeti csapás okozta veszteségeket elsősorban az iparban pótolhatjuk, tehát ezen a téren kell erőfeszítéseinket össz­pontosítanunk. A minisztériumok­nak, ipari fővállalatoknak és vál­lalatoknak határozottabb lépéseket kell tenniük a fogyatékosságok ki­küszöböléséért, a gazdaságunk ren­delkezésére álló nagy tartalékok és lehetőségek hasznosításáért. Amint az előterjesztett tájékoz­tatóból értesültek, az árvízkár meg­haladja a 10 milliárd lejt. Számos vállalat még most sem dolgozik teljes kapacitással. Nagy mennyi­ségű nyersanyag és anyag meg­semmisült. Még mindig mintegy 300 000 hektárnyi terület áll víz alatt. Ez a rendkívüli helyzet to­vábbi erélyes intézkedéseket köve­tel. Biztosítani kell, hogy az összes vállalatok teljes kapacitással dol­gozzanak, jobban kell takarékos­kodni a nyersanyagokkal és anya­gokkal, hogy az elszenvedett ká­rok legnagyobb részét pótolhassuk. Ezzel kapcsolatban tájékoztatni szeretném a plénumot arról, hogy a X. kongresszus előirányzataival szemben számottevő javításokat eszközöltünk a következő ötéves terven a termelési költségek csök­ken­ése, a nyersanyagok és segéd­anyagok fogyasztásának csökken­tése tekintetében. Véleményünk szerint, még e javítások után is, nagy tartalékok állnak rendelke­zésre. Éppen ezért gondoskodnunk kell arról, hogy még ebben az év­ben reális haladást érjünk el a termelési költségek és az anyagfo­gyasztás csökkentésében. A minisz­tériumoknak, központi gazdasági szervezeteknek határozottan meg kell valósítaniuk a Központi Bi­zottságnak és a kormánynak azt a határozatát, hogy minden tevé­kenységi szektorban maradéktala­nul teljesítsék az idei termelési tervet. Szükséges, hogy a követke­ző 6 hónapban biztosítsuk a terme­lési kapacitások intenzívebb ki­használását, hogy az év végéig tel­jes egészében pótoljuk az ipart ért veszteségeket és terven felül kö­rülbelül 5 milliárd lejnyi termelést valósítsunk meg. A vállalatoknak egyszersmind fo­kozottabban kell gondoskodniuk a termelés minnőségén­ek javításáról, minthogy ez gazdaságunk fejlődé­sének egyik központi kérdése. Fo­koznunk kell a termelés- és mun­kaszervezés javításának akcióját, biztosítva ezáltal a munkatermelé­kenység emelését a gazdasági haté­konyság gyors növelését. Nagy figyelmet kell szentelnünk a beruházási terv maradéktalan megvalósításának, az idejében való üzembe helyezésnek, sőt egyes munkálatok korábbi átadásának, hogy biztosítsuk mind az idei terv kifogástalan teljesítésének előfelté­teleit, mind a tartós alapot a kö­vetkező évekre. Tekintettel arra, hogy egyes tevékenységi szektorok­ban még komoly lemaradások van­nak a beruházási terv teljesítésé­ben, a minisztériumoknak, a me­gyei pártbizottságoknak meg kell tenniük minden szükséges intézke­dést a kitűzött objektumoknak a megállapított határidőben való megvalósítására. Fel kell használ­nunk a rendelkezésre álló lehető­ségeket, hogy az idén egyes beru­házásokkal tetézzük a tervet, hogy ezáltal megkönnyítsük az 1971-ben előttünk álló rendkívül nagy fel­adatok megvalósítását. Ezért arra kérem mind a minisztériumok ve­zetőségét, mind az első titkárokat, a Központi Bizottság összes tagjait, hogy a legnagyobb figyelmet szen­teljék a beruházási terv megvaló­sításának és ott, ahol lehetőségek nyílnak, egyes új munkálatok ha­táridő előtti megkezdésének. A mezőgazdaságban, tekintetbe véve a keletkezett helyzetet, mie­lőbb biztosítanunk kell mindazok­nak a területeknek az újbóli beve­tését, amelyekről a vizek visszavo­nulnak, s minél nagyobb területek bevetését kukoricával, zöldségfé­lékkel és takarmánynövényekkel a kalászosok betakarítása után, ez lehetővé teszi az áradások okozta veszteségek pótlását. Meg kell ten­nünk minden intézkedést a nyári növények idejében való és kifogás­talan­­betakarítására. Különösen felhívom a figyelmet erre a kér­désre, minthogy ebben a hónapban is esőket jeleznek; nem kell várni csupán a jó időre ,a helyzet megkö­veteli, hogy bármilyen időben dol­gozzunk, hogy biztosítsuk a búza és az árpa idejében való betakarí­tását. Tekintettel arra, hogy a mező­­gazdaságban, különösen az állatte­nyésztő szektorban, nagy beruhá­zásokat kell eszközölnünk, intéz­kednünk kell az összes előirányzott munkák idejében való elvégzéséről. Erre annál is inkább szükség van, mivel lemaradás mutatkozik a me­zőgazdasági beruházások első hat havi terve tekintetében. Egyszersmind nagyobb figyelmet kell fordítani a vízrendészeti­ talaj­­javítási és lecsapolási munkákra, az erre az évre előirányzott min­den munka elvégzésére; ezen a te­rületen bármilyen elmaradás káros következményekkel járhat a párt Központi Bizottságának márciusi plénumán kijelölt program végre­hajtása szempontjából. A következő időszakban nagy fi­gyelmet kell fordítanunk az 1971. évi terv előkészítésére. A jövő évi tervjavaslatot valamennyi vállalat, minden megyei bizottság ismeri, tehát van idő az alapos előkészí­tésre. Ebből a célból meg kell gyorsítani az 1971-es gazdasági szerződések, valamint a nyers­anyag-, gép- és berendezés ellátás­sal, a termékeladással, a termelési kooperálással, az építkezési mun­kák elvégzésével, a kutatási té­mákkal kapcsolatos hosszú lejáratú szerződések megkötését. Ez év második felében — az üzemi osztályoktól kezdve egészen a minisztériumi kollégiumokig — megvitatják az 1971. évi tervet és az 1971—1975-ös ötéves tervet, ar­ra törekedve, hogy újabb lehetősé­geket fedezzenek fel a termelés és a munkatermelékenység növelésé­re, a jövedelmezőség fokozására, az anyagi kiadások csökkentésére, valamint a beruházási program maradéktalan és nagy hatékonysá­gú megvalósítására. Tekintettel arra, hogy a vállala­tok és az összes pártszervek csak­nem két évvel korábban ismerik az ötéves terv előirányzatait, el­mondhatjuk, hogy megvannak az előfeltételek az új terv jó körül­mények közötti megkezdésére, ar­ra, hogy az első évtől kezdve bizto­sítsák annak sikeres teljesítését. ELVTÁRSAK! A megvitatásra a plénum elé előterjesztett két törvénytervezet a gazdasági tevékenység vezetésének tökéletesítését hivatott előmozdí­tani. A két tervezet szervesen hoz­zátartozik a párt 1967-es Országos Konferenciáján a gazdasági és tár­sadalmi tevékenység megszervezé­sének, tervezésének és vezetésének javítására kijelölt intézkedési prog­ramhoz. Egyébként a X. kongresz­­szus Központi Bizottságunk felada­tául tűzte ki, hogy 1970. folyamán fejezze be az erre vonatkozó in­tézkedések meghozatalát és 1971. elején jelentse a pártnak — való­színűleg egy Országos Konferencia keretében —, hogyan valósította meg ezt a feladatot. Éppen ezért folytatnunk kell a többi intézke­dések előkészítését — elsősorban a Tervezési Törvényt, a Külkereske­delmi Törvényt és másokat —, hogy az év végéig mindegyik tör­vényes formát nyerjen, a Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyásával, s hogy gazdasági tevékenységünk gyakorlati útmutatóivá váljon. A mezőgazdaságban a termelés- és munkaszervezési intézkedések valójában azoknak az intézkedések­nek a kiegészítését jelentik, ame­lyeket az ez év tavaszán jóváhagyott Törvény ír elő a munkaszervezés­ről és munkafegyelemről az ipari egységekben és más állami szerve­zetekben. Mint ismeretes, országunkban a mezőgazdaság a gazdasági tevé­kenység egyik alapvető ága. Ép­pen ezért rendkívül fontos feladat, hogy a növényi és állati termelés további növelése érdekében e szek­torban alaposan szervezzék meg a termelést és a munkát. Abból ki­indulva, hogy a mezőgazdaságban a föld a legfőbb termelőeszköz, hogy függetlenül attól, kinek a tu­lajdonában van ,az egész nemzet vagyonát képezi, s hogy követke­zésképpen az egész nemzet érde­ (Folytatás a 2. oldalon) Az ez év tavaszi áradásokról, az e természeti csapás következményeinek elhárítását célzó intézkedésekről A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága vizsgálat tár­gyává tette az ez év tavaszán be­következett, példátlan áradások okozta természeti csapásokkal kap­csolatos problémákat. Ezek kiha­tottak az ország nagy részére, sú­lyos bajokat okoztak számos vá­rosnak és falunak, iparvállalatok­nak, építőtelepeknek, szocialista mezőgazdasági egységeknek, nagy kiterjedésű megművelt földeknek, tíz- és tízezernyi honpolgár laká­sának; nagy károkat szenvedett a nemzetgazdaság és áldozatok vol­tak a lakosság körében. A plénum teljes egészében jó­váhagyja a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végre­hajtó Bizottságának a népünkre nézve súlyos megpróbáltatások idején kifejtett tevékenységét, a közvagyon és a honpolgárok va­gyona, az emberéletek megmenté­séért, az árvízkárosult lakosság megsegítéséért, a természeti csapá­sok következményeinek kiküszöbö­léséért, valamint a gazdasági és társadalmi-kulturális tevékenység normalizálásáért foganatosított in­tézkedéseit. A plénum értékelése szerint a párt- és államvezetőség közvetlen irányításával kezdemé­nyezett és lefolytatott erélyes ak­ciók, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának, az Államtanács elnökének jelenléte az elárasztott és az árvíztől fenyegetett vidékek lakosságának körében, az ez alka­lommal meghatározott konkrét intézkedések, a párt-, állami­ és társadalmi szervek helyi vonatko­zású, nagymérvű szervezési és po­litikai tevékenysége biztosította óriási anyagi eszközök és emberi erők mozgósítását az árvíz elleni védekezés érdekében és következ­ményeinek elhárítására. A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága nagyrabecsüli azt az eltökéltséget, önfeláldozást és hősiességet, amellyel a munkás­­osztály, a parasztság, az értelmiség, egész népünk — románok, magya­rok, németek és más nemzetiségű­ek — eleget tett a párt felhívásá­nak, szembeszállt a természet el­szabadult erőivel és egyesítette erőfeszítéseit, hogy legyőzze a ne­hézségeket és biztosítsa szocialista nemzetünk javainak megmentését. A nép egyöntetű megbecsülését élvezi az a fáradhatatlan, a magas rendű öntudat és politikai felelős­ség szellemétől áthatott tevékeny­ség, amelyet a megyei, municípiu­­mi, városi és községi pártbizottsá­gok, az alapszervezetek és az egész pártaktiva fejtett ki az áradások el­len és a katasztrófa okozta pusztí­tások helyrehozataláért vívott harc élén. Ki kell emelni nagyszerű ifjúsá­gunknak — a nép erőteljes hajtá­sának —, a nők nagy tömegeinek az önfeláldozó erőfeszítéseit, ami óriási mértékben hozzájárult a ter­mészet vak erőinek a legyőzéséhez, a társadalmi élet normalizálásához. Hazánk hadserege forró hazafiság­­ról, szilárdságról, odaadásról, önfel­áldozó szellemről tett tanúságot ma­radéktalanul és példásan teljesítet­te kötelességét az emberéletek és javak mentésében, megszerezve az egész nép háláját és megbecsülését; a hadsereg oldalán a bátorság és a hősiesség példáit szolgáltatták a hazafias gárdák és az ifjúság ka­tonai felkészítési alakulatai. Az egész nép egyesült erőfeszí­tései, s a párt vezetésével végzett fá­radhatatlan munkája lehetővé tette, hogy meggátoljuk a még nagyobb ember- és anyagveszteségeket, megzabolázzuk a Dunát és a belvi­zeket hosszú szakaszokon és bizto­sítsuk a gazdasági és társadalmi élet normális menetét. Ilyképpen ismét rendkívüli erővel nyilvánult meg a párt és a nép megbontha­tatlan egysége, bebizonyosodott az a tény, hogy népünk egy ember­­ként tesz eleget a Román Kommuiu­nista Párt felhívásainak, szilárdan és határtalan bizalommal követi és váltja valóra a párt vonalát. A szocialista szolidaritás feleml­­lő légkörében az egész ország la­­kossága felsorakozott az árvízkáro­­sult megyék dolgozói közé, értékes támogatást nyújtva a tönkrement gazdaságok helyreállításához. E drámai események feltételei között erőteljesen megnyilvánult szocialista rendszerünk életképes­sége, az a tény, hogy helytáll bár*­milyen nehézséggel szemben, meg*­nyilvánultak szocialista nem* zetünk nagyszerű erkölcsi eré­­nyei, társadalmi-politikai ösz­­szeforrottsága, a román nép és az együttélő nemzetiségek tartós ba­rátsága és sziklaszilárd egysége, s az a rendíthetetlen elhatározásuk, hogy megvédik vívmányaikat, s a kommunista párt vezetésével len­dületesen tovább haladnak a ma­­guk választotta úton, a szocializ­­mus és a kommunizmus útján. A plénum nagyra becsüli a dol­­gozóknak az árvízsújtotta iparvál­lalatok, mezőgazdasági egységek, közlekedési utak, lakások és szo­­ciális-kulturális épületek helyreál­lításáért kifejtett fáradhatatlan munkáját, lankadatlan erőfeszíté­seit. A plénum egyúttal különösen értékesnek minősíti az egész or­szág dolgozóinak azt a kezdemé­nyezését, hogy nagyobb mennyi­ségben szállítsanak le terven felül olyan termékeket, amelyekre szük­sége van a nemzetgazdaságnak, az exportnak, a lakosság ellátásának. A Központi Bizottság felhívja a munkásokat, mérnököket, techni­kusokat, a szövetkezeti parasztsá­­got, az ország egész lakosságát, hogy lelkesen vegye ki részét ebből a kezdeményezésből, széleskörűen folytassa a szocialista versenyt, a hazafias munkát, s egyre több ter­­méket adjon a hazának, szüntele* nül növelje a nemzeti vagyont. A Román Kommunista Párt Köz* ponti Bizottsága melegen köszöne­tet mond a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, az összes nemzetiségű dolgozók­nak, férfiaknak és nőknek, időse sebbeknek és fiataloknak, fegyve­res erőink derék katonáinak, a ha­zafias gárdák és az ifjúság katonai felkészítési alakulatai tagjainak, a párt, az állam, a Kommunista Ifjú­ság Szövetsége és a szakszervezetek aktivistáinak, mindazoknak, akik határozottan, rettenthetetlen­ül szembe szálltak a pusztító árvízzel, nem kímélték ere­jüket a szerencsétlenségek kö­vetkezményeinek kiküszöböléséért, hogy biztosítsák egész gazdasági és társadalmi tevékenységünk jó me­netét. E súlyos megpróbáltatások idő­szakában népünk élvezte a szocia­lista országok népeinek, a világ tucatnyi más országa népeinek, számos kommunista, munkás- és demokratikus pártnak, tömeg- és társadalmi szervezetnek, sok ál­lamfőnek, politikai személyi­ségnek, nemzetközi szervezet­nek, külföldi cégeknek és gaz­dasági , egységeknek, különbö­ző államok számos állampol­gárának szolidaritását és támo­gatását. Említésre méltó rokon­­szenvről és támogatásról tettek ta­­núbizonyságot e napokban a ro­ mániai származású külföldi állam­polgárok. Népünk mindebben erő­teljes kifejezését látja a szocialista Románia nemzetközi kapcsolatai­nak, az országunk iránt nemzetközi téren megnyilvánuló rokonszenv­­nek és támogatásnak, konstruktív külpolitikája megbecsülésének. A (Folytatás ft 2. oldalon)

Next