Zalai Hírlap, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
1960. december 8. Megtörtént a döntés, a megvalósításán a sor Beszélgetés Horváth Gyula kongresszusi küldöttel A zalai kommunisták küldötteként vett részt pártunk IX. kongresszusán Horváth Gyula, a zalaegerszegi járási pártbizottság titkára. A kongresszuson szerzett tapasztalatairól, élményeiről beszélgettünk, s arról, hogyan kívánja gyümölcsöztetni azokat a mindennapi pártmunkában. — Nagy megtiszteltetés és felelősséggel járó megbízatás kongresszusi küldöttnek lenni, részt venni a végzett munka számvetésében és a jövő feladatainak meghatározásában — mondotta bevezetőben. — A kongresszus nagy felelősséggel és hozzáértéssel foglalkozott a mindannyiunkat közvetlenül érintő kérdésekkel. A legjobban talán az fogott meg, hogy akár politikai, gazdasági vagy társadalmi életünk valamely területe került is szóba, középpontban mindig az alkotó ember állt. Segítenek a kongresszus ütni utalósai Elmondotta, hogy gyakorlati munkájához nagyon sok tapasztalatot gyűjtött, de azokat természetesen még rendszerezni kell. — A mi járásunk is mezőgazdasági jellegű — mondta Horváth elvtárs. — Sok olyan problémával küzdünk, amelyek gátolják a további előrehaladást. Ezek közül több kérdésben döntött a kongresszus, határozott útmutatást kaptunk amelyek elősegítik itthoni munkánkat. Jó érzés volt tapasztalni, hogy a parasztságot foglalkoztató problémák milyen megértésre találtak a kongresszuson. Most már parasztságunk is láthatja, hogy mindaz, amit a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején mondtunk nekik, megvalósul és nyugodt életnek nézhetnek elébe. Ezután arról beszélt Horváth elvtárs, hogy a gazdasági feladatok végrehajtásához is segítséget adott a kongresszus. Az új gazdasági mechanizmus említése kapcsán mondta: " A termelőszövetkezeti vezetőkkel és tagokkal alaposan és részleteiben is ismertetnünk kell a mechanizmus megvalósításából rájuk háruló feladatokat, hogy tisztán lássák mit, miért és hogyan tegyenek. Nagy lehetőségeket tár elénk a fejlődés szempontjából az új gazdasági mechanizmus. A tsz gazdasági és mozgalmi vezetőin múlik majd elsősorban, hogy a lehetőségeket milyen mértékben aknázzák ki tsz-ük fejlődésében. Különösen az egy tsz-tagra jutó jövedelem tekintetében kell előbbre lépnünk, mert járásunk az országos átlag alatt van, lehetőségeink viszont adottak, s rajtunk múlik mikor érjük utol a legjobbakat. Az állattenyésztésben — főleg a szarvasmarhatenyésztésnél a hozamok növelésénél kívánunk nagyobb előrehaladást elérni. Ehhez a szükséges állatlétszám biztosított. Változást kell elérnünk a tsz-eknél a kisegítő üzemágak létesítésénél is. E tekintetben lemaradtunk, pedig a járásban sok a kihasználatlan lehetőség — faipari és más tevékenység —, amely a jövedelemnöveléssel egyidőben a téli foglalkoztatottságot is biztosítaná. A kongresszuson lévő tsz-elnökök mindegyike hangsúlyozta a melléküzemágak fontosságát. Lényeges ez a falusi lakossági igények kielégítése céljából is. A megújílás a fiatalok otthon tartása Megfontolt munkát kívánó feladatként szólt Horváth elvtárs a földtulajdon rendezéséről, ami szükségszerű velejárója a fejlődésnek. Igazságos és a tsz-ben dolgozó tagok érdekét szolgálja. — A tsz tagság fiatalítására is kaptam útmutatást — folytatta. — Nem arra törekszünk, hogy az iparból vonjuk el tömegesen az ott dolgozókat, és hívjuk vviszsza a mezőgazdaságba. Ez is enyhítheti a munkaerőgondokat, de az igazi megoldást az biztosítja, ha a fiatalok otthon, maradnak, mezőgazdasági szakmát tanulnak. A növénytermelésnél, az állattenyésztésnél, a gépesítésnél és másutt egyre több szakmunkásra van szükség. Optimista vagyok e kérdésben, mert néhány helyen már megy ez a dolog, s a mostani intézkedések is ezt segítik. A pártélettel kapcsolatosan is sok értékes elvi és módszerbeni tapasztalatot gyűjtött Horváth Gyula kongresszusi küldött. A kádermunkával kapcsolatban elmondotta, hogy a járás területére is érvényes a megállapítás: a párt idevonatkozó állásfoglalását be kell tartani, nem megengedhető,hogy az csorbát szenvedjen. A szak- és szerelőiparé a szó Nagyüzem a zalaegerszegi toronyházban Zalaegerszegen ritka az olyan járókelő, aki a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca kereszteződésébe érve leszegezett fejjel haladna tovább. Egy-egy pillantást mindenki megereszt felfelé, sőt, ha ideje engedi, néhány percre megszakítja útját, hogy figyelje a toronyház építőinek munkáját. Van is mit nézni. Különösen most, hogy közeleg az átadás ideje. Szinte minden ablakban, párkányon áll valaki , alakítja, formálja az épületet, s a belsejében is hasonlót tapasztalhat az érdeklődő. Zsankó János művezető irodájának ajtaja is szinte percenként nyílik. A részlegek vezetői jönnek jelentést tenni a munka haladásáról, s néhány szóban megbeszélni a további teendőket. — Most már valóban minden perc számít — mondja az idős művezető, s türelmesen válaszol a hozzá intézett kérdésekre. Ismeretes, hogy a zalaegerszegi toronyház építését több esetben is lefékezte az anyaghiány. Az építők ennek ellenére vállalták, hogy határidőre, december végére átadják rendeltetésének az épületet. — Sikerül-e vállalásukat valóra váltani? Bár az építők a tőlük megszokott óvatossággal fogalmaznak, úgy néz ki, hogy igen. — Sőt — toldja meg Horváth Lehel technikus — nemcsak a lakóépületet akarjuk átadni év végére, hanem a földszinti cukrászdát is. A munka jelenlegi állásából a szakemberek szemével is arra lehet következtetni, hogy az átadásnak nem lesz akadálya. Jelenleg százharminc dolgozó munkálkodik az építkezésen. Festők, burkolók, gáz-, víz-, villanyszerelők, asztalosok, üvegezők, fűtésszerelők, lakatosok és természetesen kőművesek, segédmunkások adtak itt egymásnak találkozót. Itt vannak már a liftszerelők is, akik ugyancsak vállalták, hogy a hónap végére befejezik a munkájukat. Egyébként a legfelső szinttől az alagsorig, mindenütt sürgőforgó emberekkel találkozunk. Kulcsár Károly szakoktató vezetésével még az ipari tanulók is kivonultak, hogy kivegyék részüket a munkából. A lakatosok az udvar felőli részen éppen az alumínium keretű ablaktáblákat szerelik. Mindannyiuk derekán mentőöv csavarodik, amire szükség is van, mert szinte idegborzoló, amint a keskeny peremen kapaszkodnak. A mentőöv használatát szigorúan megköveteljük — Mondja Horváth Lehel —■, s ennek tulajdonítható, hogy komolyabb baleset mindez ideig még nem fordult elő. Az épület belsejében, a parkettázás és a liftszerelés kivételével minden munkafolyárnál közel áll a befejezéshez. A festők szintről szintre haladva végzik a még hátra levő belső mázolást, ajtók ablakok festését, s egyettan kijavítják azokat a sérüléseket is, amelyek munka közben keletkeztek. A toronyház építői tudják, hol rajtuk van a város szeme A mi erejükből telik, azt meg is teszik. S ha valami zökkenő nem jön közbe — ezt is csak óvatosságból mondták — december végén már arról számolhatunk be, host az állami árutőipapi vállalat dolgozói átadták rendeltetésének Zalaegerszeg első toronyházát. ZALAI HÍRLAP Kihasználjuk a téli estéket . Szóba került a kongreszszuson, hogy elhalványult az egyszemélyi felelősség a pártmunkában, így van ez járásunkban is, ezért a hiba kijavításáért nekünk is vannak tennivalóink. Az elvi, szervezeti és cselekvési egység egyöntetű volt a kongresszuson. Járásunkban az utóbbinál van kívánni való. Az egyetértés megvan, de a gyakorlati megvalósításnál nem mindenki teszi a dolgát ereje, tudása szerint. Sokat kell fáradoznunk azért is, hogy az elveket egyformán értsék, a gyakorlatban annak megfelelően dolgozzanak A kongresszus határozatának ismertetése és magyarázása közben választ adunk majd a vitás kérdésekre, hogy a kongresszusra készülés idején tapasztalt aktív politikai munka ne csökkenjen ezután sem. Ezért fokozottan kívánjuk segíteni a vezető testületek tevékenységét, hogy munkájuk rendszeresebbé, tartalmasabbá váljon. Fokozott gondot fordítunk az alapszervezetek segítésére és a kis létszámú pártszervezetek számszerű erősítésére is. A téli hónapok hosszú estéit átgondolt, jól szervezett politizálással kívánjuk eltölteni, ahol napi dolgainkról és a jövő tennivalóiról beszélgetünk a párttagsággal és a pártonkívüliekkel. Az előbbre lépéshez arra van szükség, hogy a kongreszszus határozatát minden szinten megvalósítsuk. A vezetők mellett időközönként beszámoltatjuk a párttagokat is a végzett munkáról, pártmegbizatásuk teljesítéséről. Ezt az utóbbi időben sajnos elhanyagoltuk. Befejezésül ezt mondta Horváth Gyula. — A IX. pártkongresszus alkotó, kritikus légköre új és friss lendületet visz a pártmunkába. A számvetés mellett a jövő meghatározása is megtörtént a kongresszuson. Vallom és hiszem, hogy a kongresszus határozatai, megállapításai nemcsak a küldötteknek, nemcsak párttagságunknak, de egész népünknek útravalót és iránytűt adtak a jövő feladatainak megvalósításához. Rajtunk múlik, hogyan hasznosítjuk ezeket. Még hét százalék A zalaszentmóti járásban a legkevesebb az őszi mélyszántás A zalai gazdaságokban az esős napokat is igyekeztek kihasználni, hogy befejeződjön, illetve minél nagyobb területen történjen meg az őszi mélyszántás. November végéig 92,2 százalékra teljesítették tervüket a gazdaságok, vagyis jelenleg még mintegy 7 százalék van hátra az őszi mélyszántásból. A járások között a lenti áll legelöl, hiszen náluk már a terv felett járnak. Nagyot lépett előre a nagykanizsai járás, mindössze 1 ,2 százalék van hátra a termelőszövetkezetekben. A zalaegerszegi járás 81,6 százalékra állt a legutóbbi felmérés szerint, s legalacsonyabb, mindössze 64,5 százalékos a teljesítés e zalaszentgróti járásban. A határ munkái közül még némi szarvágás van hátra a megyében, átlagosan 7,8 százalék járásonként, s itt is legalacsonyabb ,88 százalékos volt a teljesítés a zalaszentgrót járás gazdaságaiban. A hátra levő, munkára alkalmas időt tehát itt kell a legjobban kihasználni. folytatódott a verseny Az FH és a MEDOSZ felhívása az állami gazdaságokhoz A Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatósága, a MEDOSZ Elnöksége és a KISZ Központi Bizottság Titkársága felhívással fordul az állami gazdaságok dolgozóihoz ,hogy a kongresszusi munkaverseny"’ tapasztalatait felhasználva, keljenek versenyre az 1967. évi gazdasági feladatok sikeres teljesítéséért. A gazdaságirányítás új rendszerének fokozatos bevezetése már 1967-ben az eddiginél nagyobb önállóságot biztosít az állami gazdaságoknak, s a helyi adottságok, lehetőségek teljesebb kihasználásával, a hozamok növelésével egyidejűleg ösztönöz a költségek csökkentésére, a gazdálkodási eredmények javítására. A felhívás részletesen felsorolja az 1967. évi verseny főbb célkitűzéseit A kenyérgabonatermelés, a takarmány a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés, az állattenyésztés a gépkihasználás terén, továbbá a munkaszervezés és az ösztönző bérezés tekintetében (MTI). 3 Kongresszusi brigád Újabb értékes eredmények, kezdeményezések láttak napvilágot — a korgresszusi munkaverseny folytatása jegyében — a Nagykanizsai Bútoripari Vállalatnál. A kárpitos műhelyben szocialista címért küzdő brigád alakult. Az ipari tanulók ifjúsági brigádja a Kongresszusi brigád nevet v vette fel, s vállalásában a szocialista cím megszerzése szerepel. Kimagasló munkasikert hozott a kongresszusi hónap is. A vállalat KISZ-f tataljai négy hét alatt közel 15 ezer forint értékű közvetett anyagot takarítottak meg. Kialakulóban egy valóban nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztő telep an Andráshidai Állami Gazdaság központi tehenészetében . Tudjuk, hogy a harmadik ötéves terv előirányzata szerint a következő években növekszik az egy személyre jutó tej vaj, hús fogyasztás, amit elsősorban a szarvasmarha állomány hozamának növelésével kell elérni. Ehhez az állattenyésztő nyunka színvonalának a növelése szükséges, ami a nagyobb tudással, a korszerű módszerek alkalmazásával, a gépesítéssel oldható meg, s az állattenyésztő utánpótlás biztosításának is ez az egyik fő módja — mondotta előadásában Gergye László főagronómus, amikor az e gondolatok jegyében létesített központi tehenészetet mutatták be az ország csaknem minden tájáról Andrásihidára érkezett vezető mezőgazdasági szakembereknek. A telep négy, átlagosan száz férőhelyes tehénistállóból, egy központi takarmányosból, egy 206 férőhelyes borjúnevelőből, egy 50 férőhelyes ellető istállóból és tejházból áll. A bejáratnál tábla: idegeneknek belépés csak igazgatói engedéllyel. Az első épület egy újonnan épített, korszerű fürdő, öltöző. Külön helyiségben kell levenni az utcai-, s másikban felvenni a munkaruhát és fordítva. Vagyis — mint mondják — fehér és fekete öltöző van, s a közbeeső állomás a fürdő, amit már bemenet is igénybe lehet venni. Az istállókat beton- és aszfaltút köti össze egymással. Az ajtók előtt pótkocsik állnak, mellettük trágyakihúzó szán. Igen ötletes szerkezet. Villanymotoros csörlő segítségével húzza ki a trágyát az istállóból, s mindjárt a kint álló pótkocsira juttatja, megkímélve a gondozókat az egyik legfáradságosabb munkától. Az istálló középjászlas, az állatok felett tábláik: ellenőrzési szám; születési év; legnagyobb termelés; utolsó ellés; termékenyítés; az apaállat neve; elapasztandó; gyógykezelés; napi tejhozam; pótabrak. — Hét literhez elegendő tápanyag benne van az alaptakarmányban — magyarázza Felházi Sándor telepvezető. Ezenfelül minden liter tej után 45 dekagramm pótabrakot kap a tehén. Sokat kellene „dekázni” a hatalmas istállókban. El lehet képzelni, többszáz tehénnek méregetni reggel, este dekányi pontossággal! Mindezt megoldja azonban az automatikus abrakadagoló (egy veszprémi kisz gyártmánya), amely pillanatok alatt a kívánt menynyiségre állítható, s az előírt adagot juttatja a jászolba. E gép segítségével tizenöt perc alatt befejeződik az abrakolás a 108 férőhelyes istállóban. A másik épületben siló adagoló gép működik. Ilyenek után természetes, hogy a fejes is géppel történik. A központi telep állománya — 284 tehén, 69 hasas üsző, 200 itatásos borjú — TBC és Bang negatív. Igen nagy gondot fordítanak az állategészségügyi követelmények betartására, s ennek kiemelkedően fontos részének tartják a borjak egészséges felnevelését Ha lehet az ellető istállóban még nagyobb a rend és a tisztaság, mint a többi épületben. Ahol az ellés történik, hófehér gyógyszeres szekrény tartalmazza a legszükségesebbeket, a falon pedig tábláik amelyek az elletés technológiáját ismertetik. Külön tábla hívja fel a figyelmet az ellés utáni teendőkre. Születés után egyébként a borjú külön ketrecbe, infra lámpák alá kerül, itt szárad meg és zsákvászon maszkot kap. A ketrecet naponta fertőtlenítik és fertőtlenített a cumi is. Mindez a higiéniát, a fertőzés megakadályozását szolgálja. Ha a központi takarmányos üzembe lép, minden takarmányt itt készítenek elő, s innen viszik az istállókba. Jelenleg 23 tehenet lát el egy ember, de a munkák specializálásával el akarják érni, hogy két műszakban 40—50-re emelkedjen az egy fejőgulyásra jutó tehénlétszám. Az Andráshidai Állami Gazdaságban a törzsállományú tehenektől átlagosan 4197 liter tejet fejtek az elmúlt évben. Olyan egyedeket sikerült tenyészteniök, mint például a 70-as Jolán, vagy a 10-es Szellő, amelyeknek az utódai között 7000 literen felül tejelők is akadnak. A gazdaság állattenyésztésében a jövőben a végtermék utáni bérezésre térnek et. Ez, vagyis a bérezés is igen fontos terület, s nem utolsó sorban az, hogy milyen a vetésszerkezet, hogyan biztosítják az állomány megfelelő takarmányozását? Éppen ezért, ha az állami gazdasági, igazgatósági és minisztériumi szakembereknek megérte, érdemes volna termelőszövetkezetek küldöttségének is körülnézni az Andráshidai Állami Gazdaság központi tehenészetében. Kovács Ferenc — Gépesített istállók — s*Fehér* és afekete* öltöző — Steril eltetés Az új fürdő, öltöző, ahol minden váltáskor meleg vízzel zuhanyozhatnak a szarvas- marhatenyésztő telep dolgozói. Működés közben az új automatikus abrakadagoló. A gép segítségével ’5—20 perc alatt megtörténik az állatok abrakolása a 108 férőhelyes istállóban.