Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1935
I. Irodalmi munkálatok - Dr. Zsoldos Jenő: A romantikus zsidószemlélet irodalmunkban
268 ZSOLDOS JENŐ Ságokra hajló érzékenysége nemesen hat vissza minden előítéletből, jogtalanságból kisarjadó élettiprásra. Amint kifejezést ad az irodalmi szabadelvűség gondolatának s hirdeti a valláskülönbség lényegtelenségét a költészetben, úgy kel védelmére az emberi méltóságnak általánosabb és egyetemesebb területen is. Zsidóértékelő szavaiban ugyan még nyomot hagyott az utilitarizmus divatgondolata, mégis ő írta le irodalmunkban az első zsidóvédő szentenciát. A köztudatban meggyőződéssé lett a felfogás, hogy a zsidó hasznos eleme a társadalomnak. Mátyási József Spanyolország sorsára figyelmezteti az uralkodót. A spanyolok csaknem koldusokká lettek, miután a zsidókat kiűzték. Egy bölcs fejedelemnek tehát ügyelnie kell arra, hogy már a társasági élet érdekében se veszítsük el ezt a közhasznot. Ugyanez a hasznossági elv érvényesül Csokonai zsidóoltalmazó kijelentésében is : «A zsidót senki többet ne merje bántani , mert a Földesúrnak szükséges a zsidó.». De ugyancsak Csokonai minden érdektől és előnyszempontból elvonatkoztatva is talál hangot a zsidóság védelmére. A költő ott áll a racionalizmus és a romantika határán. Voltaire és Rousseau egyaránt ott él kultúrrajongása, irodalmi tájékozódása mögött. Csakhogy : Voltaire tisztelete kizárólagosan irodalmi jellegű, tárgyilagos, filozófiamentes. Lelkesedésének pátoszát elerőtleníti a lelki attitűd. Rendkívüli jelenségnek tartja Voltaire-t, védelmébe veszi a Herriade-ot, dicséri az eposznak csinos-édes stílusát. Csokonai racionaliz- 1 Semminél több valami. Pozsony, 1784. 116. 1. Csokonai V. Mihály összes művei. Genius-kiadás, III. 339. 1.