Szaniszló Ferencz szerk.: Religio és Nevelés, 1843. 2. félév
9. szám
68 clesiae per — quondam Regem Stephanum — patrem nostrum. Datum per manus etc. 1283. tertio Calend. Septembr." Harmadik forrása az egyházi jószágoknak az adásvevési szerződés (contractus emtionis et venditionis). Szabadsága lévén a' magyarnak (minthogy tökéletes ura volt, mint fölebb láttuk, jószágainak, különösen pedig azon földeknek, mellyek reája őseiről a' föld' első fölosztásából maradtak, szabadon rendelkezni, eladni, vagy egyházaknak hagyni, vagy akármilly módon elidegenithetni tulajdonát; kétséget nem szenved, hogy sokan jószágaikat örökre eladták. Ezt sok diploma vagy oklevél által meg lehet bizonyítani; én csak egyetkettőt hozandok föl. Így II. András király 1225-ben kelt diplomájában ezt olvasom : „Praefati fratres tria praedia post mortem uxoris Comitis Bors filiae Ducis Velek, quae ipsa propriis pecuniis, quas secum de domo patris sui attulerat, a Dominico filio Jacobi Comitis de Miscoutz emerat",stb. IV. Béla 1233-dik évrőli oklevelében pedig ez olvastatik: „Quod Bors Comes — afformavit se possessionem illum (Sumuld , Stand és Dunazeget) Magistro Pous vendidisse iustae emtionis, et venditionis titulo." Számtalan illy adatokat lehetne idézni. Az egyháziaknak tehát, ha akár szorgalmuk , akár takarékosságuk által, vagy örökségükből, pénzre szert tudtak tenni, elegendő alkalmuk volt maguk , vagy rokonaik', avagy egyházaik' számára jószágokat venni. Mivel pedig I. Lajos királyig, mint fölebb láttuk, mindenkinek szabadságában állott jószágát akár eladás, akár más módon is elidegeníteni, egyházaknak is eladhatni ; következik, hogy 1351-dik évig minden adás-vevési szerződések érvényesek voltak. Hogy pedig a' papok egyházaik' számára jószágokat vettek, kétséget nem szenved, mert több régi diplomák, vagyis hiteles oklevelek által bebizonyítható. Igy p. p. Vancsai István esztergomi érsek 1250-ikben Chumb' fiától vette Hatvant 10 marca ezüstön. (Cod. Diplom. T. 4. Vol. 2. p. 80.) Ugyanazon István érsek 1251-ben Cháth földet vette Gompoltól, Chepán' fiától, 15 marca ezüstön . (Cod.Dipl. e. köt. 118.1.) Benedek esztergomi érsek 1255-ben Scelyntől, Jozus' fiától vette Touthtriska földnek egy részét Vadkert mellett hét és fél marcáért. (Cod. Dipl. e. k. 332 és köv. 1.) Ugyanazon érsek 1257-ben vette Muzsla helységet Sándor, Ambrus , Bene , Jakab , és Zúptól, kik mindnyájan Muzslaiaknak neveztettek, 46 marca jó, fejér és finom ezüstön. (Cod. Dipl. e. köt. 434 és köv. 1.) Fülöp esztergomi érsek 1265-ik évben vette az Udvardi adót (tributum) gróf Sebrid német katonától 100 marca finom ezüstön, és magát Udvard helységet 1268-ban a királynőtől, ki hasonlóképen azt vette, 100 marca ezüstön. (Cod. Dipl. T. 4. V. 3. 301). 438 és köv.l.) Igen sokat köszön az esztergomi érsekség az említett három érseknek. Nem különben a' veszprémi káptalan is vette Pecsölt Gyurkótól, Otus vagy Ocius bán' fiától, 65 marca ezüstön; (Cod. Dipl. T. 4. V. 2. p. 110.) a'pannonhalmi apát is Uros, mint II. András' 1221-ikben kelt diplomájában bizonyittatik, Petend helységet 66 marca ezüstön Geurtól, Gereu fiától. (Cod. Dipl. T. 3. V. 2. 476 és köv. 1.) És igy hasonlóképen más számtalan püspökök, káptalanok, és apátok. Már minthogy az érvényes adás-vevési szerződés tulajdoni jogot szerez a vevőnek, világos, hogy az egyházak azon jószágokat, mellyeket tulajdon erszényekből vettek, tulajdoni joggal is bírják ; valamint a' világiak is, hasonló javaikat ! És pedig annál bizonyosabban, minthogy még a' királyok is megerősítették e' verési szerződéseket. (L. a' fentebb idézett diplomát Udvardról, és Petendről.) Negyedik ok az egyházi és világi jószágok birtoki jogegyenlőségére az I. R. 9-ikcz. 7. s1-ából vétetik, melly igy szól : ,,Per Nobiles autem hoc in loco generaliter universos Dominos Praelatos, Barones, caeterosque Magnates, et alios regni huius Proceres intellige. " Tehát a' praelatusok és ecclesiarum rectores, olyan nemesek, mint a' ,Domini Barones, caeterique Magnates et regni Proceres !' vagy, ha rövidebben akarjuk adni a' hasonlítást, mint a' ,harmadik rend!' Ez annál bizonyosabb, minthogy a' mai minden nemességnek , ugyanazon egy az eredete, azon egy a' kútforrása. (I. R. cz. 3. j. 6.) t. i. a' ,libertatis donatio regia:' és ez a' szabadsági ajándékozás neveztetik a' mieinktől nemességnek ! (I. B. cz. 4. jj. 1.) Nem is nemes mai nap az, ki, ha mindjárt Turul nemzetségből származott is , mellyből Almos és Árpád eredtek, akár donatio , akár armalis által be nem tudja bizonyítani nemességét. Ha tehát ugyanazon egy a' kútforrása a' mai összes nemességnek, ugyanazon egynek is kell lennie a' nemességnek minden nemes és szabadságos rendekben ! Ezt bizonyítja az I. R. 2-ik czime is: „Omnes Domini Praelati, et Rectores Ecclesiarum, ac Barones, et caeteri Magnates, atque Nobiles, et Proceres regni huius Hungáriáé ratione Nobilitatis et bonorum temporalium una eademque I i b e r t a tis, Exemtionis, et Immunitatis praerogativa gaudent, nec habet Dominorum atquis maius, nec nobilis quispiam minus de libertate." Ezt bizonyítja a' nemesi terheknek a' kath. clerus által is épen ugy valamint más világi nemes urak által, legrégibb időkteli viselése. Sz. István' idejétől fogva mindig kötelessége