Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1848. 2. félév
11. szám
veend erről számot. Üdvezlégy szabadság' angyala ! De ha e' hon' lakóit kivételesen, különösen a' papságot ide nem értve, akarod boldogitni, ugy léted nem fölülről van. Üdvezlégy testvériség ! neved bájoló, mint derítő hajnalpír; de ha ugyanazon egy anyától született gyermekeknél, néhánynak közülök , mint durva zsarnok, vasbékét nyújtasz, hogy véreket, mint egy képviselő még itthon, egy békehirdetőnek nyilvánitá, előbbeninél szűkebb korlátok közé szorítsák, ugy jobb teendett nem születned. Illy körülményeknél a szabadság , és testvériség — tökéletes satyra Ott ismerjük mi a' szabadságot , hol a' természeti, vagyis személyes, velünk született jogok, szent-, és sérthetetlenek. E nélkül az életnél jobb a' halál. 'S ha az illy becsületrabló, 's jogtapadó voksvadászó-és sajtóhősök' eljárása nem honárulás, ugy erről nincs fogalmunk. 'S a'felelősség' ezen állítólagos világában, ez mind szabad, és sokan ezt reformnak nevezik. Megvalljuk : megtanultuk Istenért a' gyalázatot is dicsőségnek tekinteni ; hanem ha becsületünk' vesztésével, mint gyarló emberek, lelkünkben csüggedni nem fogunk, érezvén, hogy tulajdon hazánkban, idegenekül tekintetünk, ugy azt egyedül Istennek, 's egyháza és fölöttünk őrködő gondviselésének lesz tulajdonítandó. 'S ez az, mi a' jogérzetböl még mindig ki nem vetkezhetett papságot szomorítja, a' mi öt igazainak védelmére, nem csak az erkölcsi kötelesség, hanem polgári tartozás' tekintetéből is fölhívja. "S ennyit a' szellemieket illetőleg. Ha anyagi állásunkat méregetjük,sorsunk szinte jogtalan. Nem tudjuk, ki adandja jövőre Isten után mindennapi kenyerünket; de mielőtt rólunk gondoskodva , és az előbbi rendszer eldöntve lenne, az előbbi jogokat tartjuk lenni érvényeseknek. A' ministeriumnak hatalmas szavai, mellyek a' papi tartozások 's mezei munkáknak jelenleg is érvényességét parancsolólag hirdeték, elhangzottak, fájdalom kevés kebel fogta föl. Ha magunkét kérjük, meg kell azzal elégednünk, hogy az épen ezért tapasztalt balvélekedések és bizodalmatlanság fölötti fájdalom csikarta könyeinket, magunk tudjuk letörülni. Megkéretett az első forum, meg is tette a' magáét, de siker nélkül. Fölebb is kopogtatánk, a' segedelem megígértetett, de malaszt még eddig sem szállt bele. A' nép éreztetni akarja ez egyszer, tökéletes szabadságát. Százat teszek egyre, komolyabb föllépés' esete nélkül, a' nép praestatióját semmi esetre sem adandja meg. Fájdalom, hogy e' megátalkodottságában a' népet egyes hatóságok is segítik. Zólyom vármegye helyeselte a' nép' ebbeli vonakodását, mert állítólag a' földi munka a' papi tizeden alapszik, (köszönet az uj tanért!) 's véleményében sokan osztoztak ;... és egy vármegye a' legtörvényesb ,canonica visitatio' önkényes birájává avatta föl magát. Igy a' fura nemcsak ,silent', hanem lekorbácsoltatnak, valamint tulajdonosai. Mit tekintve, el lehet nem irigylendő helyzetünket képzelni, 's csak arra kérjük az illetőket, miszerint ha eljön az idő, melly számot kér a' bármilly áron szerzett sikerről, felelősségre ne egyedül csak minket vonjanak. Urak! Isten megáldott szabadsággal, ne foszszanak meg önök tőle. Ne nézzék a' sajtót egyedül a' vallás'elnyomására szánt eszköznek. Istenért tudunk mi tűrni, de ha a'haza'boldogsága' érdekében szólunk, ne legyenek köztünk viszályok, 's gondolják meg, hogy a'vallás és pap, épen most lehet a' legjobb tőke. Veszszen, ki kötelességét felejti, de kérjük, ne vegyék el kedvünket, mellyet nekünk is nyújthatna a' haza' szabadsága. "S ha már anyagi jogunkból ki fogunk vetkőztetni, hogy a' nép' fölvilágositásában semmi mellékes tekintet se szolgáljon akadályul, csak arra kérjük, legyenek méltányosak, 's ne öljék ki erőnek erejével azon bizodalmat, mellyet Isten adott, 's mellyre most olly annyira szükségünk volna. Sőt ha némi részben mi volnánk is okai e' hiánynak, a' haza' érdekében lenne, önöknek azt kölcsönösen helyrehozni. Éljen a' testvériség! de ne legyen az irott malaszt.... Tettel lehet segitni a' hazán, 's közös vállvetés- és egyetértéssel. Ne feledjük, miként ,concordia parvae res crescunti, 's miként : „Minden ország' támasza, talpköve A' tiszta erkölcs, melly ha megvesz, Róma ledül, 's rabigába görbed." Frecska Alajos: Szózat a nevelés, és a' kath. iskolák' ügyében. (Folyt.) Ezen 's illyféle nyilatkozatok sajátszerüen jellemzik korunkat! Mi annyi ideig elismert érdeme volt az egyháznak, ma bünül rovatik föl részére. Az egyház, melly annyi ideig szép, de súlyos hivatásának érzetétől áthatva, fáradhatlanul működik a rögös téren, ma jogbitorlásról vádoltatik. Nem is találkozott kívüle, ki e szent ügyet méltólag fölkarolni,s benne sikeresen eljárni akart, vagy képes lett volna. Az egyház kötelességét teljesité, 's nevelési monopolium vettetik szemére ; nemes önfeláldozással kezelé a' szent ügyet, és zsarnoki önkényről gyanusittatik ! Uraim! meddig fog még tartani ezen önámitás ? meddig a' szenvedélyek' boldogtalan játéka? meddig fognak még önök ellenséges tábort látni egyházunkban,s ijesztő rémeket