Az erősödő polgárság haladó szemléletű rétege 1908 táján mind kevésbé használhatta ki az egész országban befolyásos fővárosi sajtót radikális eszméi terjesztésére. Egy csatázó napilapra volt szüksége, és ez a törekvés egybefonódik a nagyközönségnek szóló, szabadkőműves eszméket terjesztő sajtó megteremtésének igényével. A szabadkőművesség alapszabályai „a közügyek körül kifejtendő hasznos munkára” serkentenek, viszont „kizárnak köréből minden politikai és vallási kérdést”.Ez a kívánt lap Világ néven indult meg 1910. március 30-án úgy, hogy a kiadóvállalat vezetője dr. Bálint Lajos, felelős szerkesztő Yartin (Nyitrai) József lett, „a szellemi irányítás és a szerkesztés zöme” pedig Gerő Ödönre hárult. A politikai célzattal induló újság programját a szerkesztők fogalmazzák meg a politikai helyzethez képest: „Általános, titkos választói jog, felekezetlen közoktatás, teljes progresszív adózás és szekularizáció: ezek a nemzeti magyar állam legfőbb szükségességei.”A Világ a szabadkőműves eszméken túllépő, politikai, tudományos, művészeti radikalizmust képviselő orgánum volt, amelynek volt világnézete, azt sorsdöntő években vállalta, hitt benne és meggyőződését tanítva terjesztette. Hangja nem volt harsány, a sajtó sok más táján tapasztalható bárdolatlanságra tárgyilagos igazságkereséssel válaszolt. E vonásai révén jelentős a szerepe a publicisztika, a vezércikkírás történetében is: a szónoklat, a lírai szenvedély, a szecesszió, s másfelől az üres retorika helyébe lép — mondhatni realizmusával —, modernizálja közönségének ízlését és emeli a magyar sajtó színvonalát.A lap fejlécében így írnak szerkesztői hitvallásukról:„A Világ a polgári jogok harcosa. Tiszteli a tudomány, a művészet és a gondolat szabadságát. Oltalmazza a gyengéket, az elnyomottakat, az üldözötteket. Vétót kiált az igazságtalanságnak, a gyűlöletnek és a bosszúnak. Védelmezi a munkát, mely a békétlenség levegőjében elsorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekezetek egyetértését. Tanítja az egyén áldozatkészségét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politikai és gazdasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét.A Világ Magyarország megújhodását a demokráciától és a fokozott műveltségtől várja. Nem veszi hiába ajkára a haza nevét, de a nazát szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a tiszta meggyőződés: megtörhetik, de meg nem hajlíthatják A Világ tiszteli mások meggyőződését, de hadat üzen az elvek mögé rejtőző kalandorságnak és üzletnek. A Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Pajzsa a gyengéknek, védelmezője az elnyomottaknak, kardja a szebb, jobb és tisztább magyar élet gondolatának.”A Világ első időszakának végét a frankhamisítási botrány részleteinek felfedése során a tradícióihoz való hűségben tanusított bátorsága okozta: „a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség”-ért 1926 május elsején véglegesen betiltották.Hosszú szünet után 1945. május 14-én indult újra, mint a polgári demokrácia lapja a korábban is aktív közreműködő Supka Géza szerkesztésében, a korábbihoz hasonló szellemiséggel.
