A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-11 / 23. szám

1971. VI. 13. JÚNIUS V 13 Antal H 14 Vazul K 15 Vid Sz 16 Jusztin Cs 17 Alida P 18 Arnold Sz 19 Gyárfás Krónika 90 évvel ezelőtt — 1881. június 13-án szüle­tett Otakar Spaniel, cseh szobrászművész. 1971. június 14 - az ENSZ napja. 25 évvel ezelőtt - 1946. június 14-én halt meg John Logie Baird a televízió angol fel­találója. 300 évvel ezelőtt - 1671. június 16-án a cári hatóságok kivégezték Sztyenka Razin kozák atamánt, az 1670—71-es parasztfelkelés vezé­rét. 100 évvel ezelőtt - 1871. június 16-án halt meg Ján Kalinciak szlovák író. Eduardas Mezielaitis Mit nevezzek földnek? Nem is tudom már, földnek mit nevezzek, hogyha házam falai így felelnek, ha faggatózom: kő voltunk, föld, agyag, aztán emberek jöttek egy nap értünk, kifordítottak, vízzel elkevertek ... Nem is tudom már, földnek mit nevezzek, ha az eresz alatt a fecskefészek azt mondja: sár, föld, agyag voltam én, most szalmaszállal körülszövögetve madarak csőre fészekké rakott... Nem is tudom már, földnek mit nevezzek, ha a darun a tégladarabok így szólnak: voltunk ásvány, föld, agyag, de rajtunk emberkéz munkálkodott és új életre támasztott a tűzben ... Nem is tudom már, földnek mit nevezzek, hogyha az alma azt mondja kezemnek, belésimulva: kicsiny vagyok, gömbölyű, apró mása a földgolyónak, a föld alatt nyugodtam láthatatlan, a zsenge fa munkálta sorsomat: gyökér a törzsbe, törzs az ágra küldött virulni, érni i­s lettem apró földgolyó. Az almafa meg így susog: a földből fogantam én is. Ifjú ágam az ég felé kívánkozik, de szép gyümölcseim a föld teremti nektek... Nem is tudom már, földnek mit nevezzek, mikor az alma édes nedvei soká, soká bolyongnak sejtjeimben, és lesz belőlük élő mozdulat... Hogyha az alma is föld, mi vagyok akkor én? Többé nem kérdezem soha, hogy földnek mit nevezzek. Tudom a nevét, már tudom: csoda. Rab Zsuzsa fordítása Vezetők és vezetettek „Az ország gazdasági lehetőségeinek teljes kihaszná­lása megköveteli a vezető beosztású dolgozók munka­rendszerének tökéletesítését" — mondotta Lubomír Strougal, a CSKP Központi Bizottságának novemberi plénumán. A vezető beosztású dolgozó a társadalmat, a társa­dalom egy-egy nagyobb közösségét képviseli. Küldeté­se, hogy a rábízott gazdasági szakaszon összehangolja a helyi érdekeket a társadalom érdekeivel. Igényes fel­adatát csak akkor teljesítheti, ha megfelel az alábbi feltételeknek: 1. Helyesen kell értelmeznie a párt politikáját, le­gyen elkötelezett e politika iránt és fordítsa minden erejét e politika végrehajtására. 2. Rendelkezzék kellő tudással és tapasztalattal a szocialista munkaközösségek tevékenységének megszer­vezéséhez és aktivizálásához. Egyszóval, rendelkezzék megfelelő politikai és szak­mai képzettséggel. Mindkét dolog fontos, egymást köl­csönösen kiegészítik, ugyanakkor az egyik nem pótol­hatja, helyettesítheti a másikat. Érthető azonban, hogy a jelenlegi helyzetben, az utóbbi évek válságai után, a vezető beosztású dolgo­zók politikai arcéle kapott rendkívüli jelentőséget. 3. A vezető beosztású dolgozó legyen meggyőzni, hat­ni tudó vezéregyéniség. Egyik különleges követelmény vele szemben az, hogy ne legyen zárkózott, hanem ellenkezőleg: nyílt és egyenes, olyan, aki „gyújtani tud, hisz benne is tűz ég". Nehéz lenne megalkotni a vezető beosztású dolgozó sémáját. Egymástól eltérő tulajdonságokkal és képes­ségekkel rendelkező vezetők is érhetnek el kiváló eredményeket. Néhány személyes tulajdonság azonban annyira álta­lános jelentőségű lehet, hogy minden vezetőnek ren­delkeznie kellene velük. Például: — Előrelátás. Az a képesség, amellyel előre látja, „megérzi", sőt előidézi, előkészíti a munka szempontjá­ból szükséges változásokat. — Rugalmasság — vagyis alkalmazkodás a munka­feltételek fejlődéséhez. — Tárgyszerűség — reális helyzetfelmérés, érték­ítélet; a legjobb megoldások megválasztásának a ké­pessége. — Rendszeresség. Képesség a problémákat összefüg­gésben látni, megkeresni a problémasor legfontosabb láncszemét, a legfontosabb probléma megoldásával „láncreakciót" előidézni, amivel munkát és időt taka­ríthat meg. — Határozottság. Meggyőződés, meggyőzőképesség, felelősségtudat. — Erkölcsi tisztaság. Igazságosság, őszinteség, sze­rénység, tapintat az emberekkel való bánásmódban. Mindezt más szavakkal így is összefoglalhatjuk: azo­nosulás a párttal, a párt céljaival és politikájával. Bizonyos személyes tulajdonságok, melyek segítsé­gével a vezető hatni tud munkatársaira és a munka­közösségekre. Tárgyi tudás, szakmai felkészültség, mely segítségé­vel a párt politikáját a társadalmi termelőmunkában érvényre tudja juttatni. • Ismét Lubomír Strougalt idézzük: „Gazdaságunk fejlesztésének kulcsa — az adott termelési alap jó fel­használása, a gazdasági tartalékok feltárása, valameny­nyi dolgozó, minden üzem, az egész népgazdaság ter­melékenységének növelése." A termelékenység növelésének igénye nem új dolog. Már a CSKP 1958-as konferenciáján is felhívták rá a figyelmet. A gazdasági vezetők a termelés növelését és tökéle­tesítését megszokásból állandóan kapcsolatba hozzák a munkaerőalap növelésével, a nyersanyag-ráfordítás fokozásával, a beruházások növelésével. Fokozni akar­játok a termelést? — kérdi a vezető — növeljétek a beruházást. Csakhogy ily módon a termelés növekedé­sével egyenes arányban növekszik a termelőerő-tarta­lék. A párt vezetői már több ízben felléptek azzal az igénnyel, hogy gazdaságunkban a meglevő tartalékok feltárására kell helyezni a hangsúlyt. A termelés ha­tékonysága megkívánja, hogy minden munkaórából, minden kilogramm nyersanyagból, minden egyes koro­na befektetésből a lehető legtöbb hasznot hozzuk ki. E szándék és igény bonyolultsága abban van, hogy az ilyen termelésre sem gondolkodásunkat tekintve, sem módszertanilag, sem ami a szervezést illeti, nem va­gyunk felkészülve. A lényeg az intenzív fejlődés, saját belső lehetőségeink kihasználása, gondolunk itt min­denekelőtt a munka tökéletesítésére, az anyagmegtaka­rításra, az új technika és technológia kihasználására stb. Ez csak a problémák megoldásának ésszerűsítésé­vel, a szakmai értelmiség, a szervezők, a józan mun­kásész és a tapasztalat teljes összefogásával érhető el. Egyébként nem újkeletű felfedezés ez. A termelési gyakorlatból jól ismert dolgok. Csakhogy a nehézséget is épp ez jelenti. Nem egyes, konkrét esetekre gondo­lunk, hanem a vezetés és az irányítás teljes átorientá­lására, a vezető beosztású dolgozók tevékenysége súly­pontjának áthelyezésére. Új munkamódszerek megvá­lasztására és bevezetésére. Különös fontosságot kapnak a gazdasági ösztönzők. Az elmúlt évek folyamán egyoldalúan csak az anyagi érdekeltség oldaláról néztük a dolgokat. Természete­sen nem lehet növelni az emberek kezdeményező ked­vét, ha nem tudunk anyagi ösztönzőkkel is hatni rá­juk. Ám ezt nem szabad sem túlértékelni, sem túlhaj­tani. öntudatos társadalom nem elégedhet meg csupán a dolgozók egyéni érdekeinek kielégítésével, hanem összhangba kell azokat hozni a közösségi, illetve össz­társadalmi szükségletekkel, érdekekkel, törekvésekkel.­ ­ZSÉLYI— A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók : 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské t­aciarne, n. p., Koéice. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Prandl Sándor, a 24. oldalon P. Havran és Tóthpál Gyula felvételei

Next