A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-22 / 39. szám
Lili TUDOMÁNY TECHNIKA ORVOSAINK JELESE A Garam-Vezekényben (ma Hronské Vozokany néven Hronovce község része a Lévai járásban) 1814. szeptember 27-én született református pap fiú 1841-ben végzett a pesti egyetem orvosi karán. Orvostudori értekezésének címe: A hebegésről már sejteti az ifjú orvos ambícióit. Az általános jellegű, ismételten feldolgozott témákat választó kollégáitól eltérően Kovács Sebestény az 1930-as évek egyik izgalmas orvostudományi kérdéséről, a hebegés műtéti gyógyításának lehetőségéről értekezett. A kezdő orvosnál szokatlan témaválasztás, a korabeli német s francia szakirodalom kiváló ismerete, a tárgyilagos hangnem, s nem utolsósorban az írás ízes magyarsága egycsapásra ismertté tették a disszertáció szerzőjét. A fiatal orvos előtt megnyílik az út az egyetemi karrier felé: rövidesen Balassa János sebészprofesszor tanársegédje lesz. 1843-ban megszerzi a sebésztudori oklevelet is, majd 1846-ban nyugat-európai tanulmányút során korának legismertebb sebészeinél tanulja hivatása mesterfogásait. 1848 márciusa megteremti a polgári reformtörekvések megvalósításának lehetőségét az egészségügy terén is. A pesti egyetem orvosi kara 15 tagú választmányt nevez ki egy törvénytervezet kidolgozására. A nyomtatásban is megjelent javaslat az álladalmi közegésségi és orvosi ügy rendezéséről hazánkban szerzője Kovács Sebestény, a választmány „tollvivője". . a nemzet minden egyes tagjai egéssége fölött őrködni kötelességünk, s ezt az álladalmi orvosi intézkedés által érjük el..." — hirdeti meg Kovács Sebestény Endre tolla 1848-ban az egészségügy államosításának gondolatát. Megvalósítására azonban már nem volt idő, Jellacic szeptemberi támadása más, fontosabb feladatok elé állítja a magyar orvostársadalmat. Ki fegyverrel kezében, ki eredeti posztján helytállva segíti a szabadságharc ügyét. Kovács Sebestény az orvoskar titkáraként segít a hadiorvosi tanfolyam megszervezésében, 1849 januárjától pedig Pest legrégibb s legnagyobb kórházának, a Szent Rókus-kórháznak lesz sebészfőorvosa. Rövidesen nagy szükség lesz kezének ügyességére. A Buda várának ostromát megelőző májusi napokban a Pestet lövő osztrák ágyúk golyói „megtöltik" a Rókus termeit. Az újdonsült főorvos önfeláldozó buzgóságát a kórházi választmány városi tanácshoz küldött jelentése külön is kiemeli. Ám ami a magyarok szemében érdem, a szabadságharcot leverő osztrákok szemében vétek. Az egyetem tanerőinek 1848/49-es tevékenységét vizsgáló osztrákbarát bizottság három osztályba sorolta a „bűnösöket". Kovács Sebestény Endre a harmadik, az „erősen terhelt" egyének listájára került, ami egyértelműen minősíti a szabadságharchoz fűződő viszonyát. 1849 vérzivataros napjaiban Kovács Sebestény Endre bizonyára műtött osztrák katonákat, tisztviselőket is. Elképzelhető tehát a Zalabai Zsigmond által közzétett eset is (Mindenekről számot adok c. könyvében), ti. az, hogy doktorunk bátyja, az ipolypásztói rebellis lelkész életben hagyását kérte a Haynau megműtéséért járó tiszteletdíj fejében. Az orvosi szakirodalom s orvostörténet azonban nem tud erről a műtétről. Kovács Sebestény Endre haláláig hű maradt a Rókus-kórház sebészetéhez. A kórházban végzett műtéteinek száma megközelíti az évenkénti ezret, különösen sérvműtétei miatt keresték fel őt az ország minden tájáról. De ő tekinthető az orrgégészeti sebészet egyik magyarországi úttörőjének is. A magasszintű szakmai tudás mély humanizmussal párosult Kovács Sebestény személyében. Nem számított ritkaságnak, hogy sikeresen megműtött szegény sorsú betegét útiköltséggel látta el. Kötelességének érezte, hogy a csonkolt végtagú betegeknek művégtagot készíttessen. Népszerűségére jellemző az 1864-ben megtörtént eset. A magyar orvosok és természetvizsgálók marosvásárhelyi vándorgyűlésére utaztában megállt Kolozsvárott is. A rövid időre tervezett pihenőből három napig tartó rendelés kerekedik, ennyi időbe tellett ugyanis a széles környékről odasereglett valamennyi betegének ellátása. Tévedés lenne azonban doktorunkat szakbarbárnak tekinteni, olyan sebésznek, ki szikéje hegyétől nem lát tovább. Ellenkezőleg! A reformkor élénk társadalmi s politikai élete addig ismeretlen lehetőségeket adott a szellem emberének s Kovács Sebestény Endre élt is a lehetőséggel. 1841-ben jött létre a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései néven ismert mozgalom. Az évenként más-más városban megtartott vándorgyűléseknek Kovács Sebestény aktív résztvevője volt, sőt az 1867- ben Rimaszombatban tartott összejövetelnek az alelnöki tisztét is betöltötte. A Pesten megtartott első vándorgyűlés „hozadéka" volt a Magyar Természettudományi Társulat megalapítása. Kovács Sebestény Endre a kezdettől ott van a Társulat vezetőségében : másodjegyző, első jegyző, „titoknok" (titkár) s végül másodelnök beosztásban. E társulat ülésein érlelődik Kovács Sebestény vonzalma a vegyészet s a fürdőtan (balneológia) iránt. Az 1850-es években több, akkoriban felfedezett gyógyforrás vizét elemeztette vegyileg s próbálta ki azok gyógyhatását. E téren elért eredményeire a Magyar Tudományos Akadémia is felfigyelt s levelező taggá választotta a balneológiát is tudós szinten művelő sebészt. 1858. december 12-én tartott székfoglaló előadásának címe: A víz élettani tekintetben s különösen a czigelkai gyógyvíz. S legalább egy bekezdés erejéig emlékeztessünk Kovács Sebestény Endre orvospolitikai tevékenységére is. Az 1848-as javaslatban lefektetett elvek megvalósítására csak a kiegyezés után kerülhetett sor. Ekkor, 1868- ban hozták létre az Országos Közegészségügyi Tanácsot, melynek alelnöke Kovács Sebestény Endre lett, majd az elnök, Balassa tanár halála után ő ülhetett az elnöki székbe is. Aktív szerepet játszott az 1876-os egészségügyi törvény kidolgozásában is. JELESEINK ORVOSA E fenti, s korántsem teljes érdemfelsorolás után nem meglepő a bevezetőben tett kijelentésünk ismétlése: szinte alig akad olyan ismert személyisége a kornak, kit ne gyógyított volna Kovács Sebestény Endre. (E gyógyítás természetesen nem jelentett mindig műtétet, hiszen orvosaink jelese nemcsak szerencséskezű sebész, hanem kiváló belgyógyász is volt.) A jeles emberek sorát Szerencsy István személynök, az 1848-ig létező rendi országgyűlés alsótáblájának elnöke nyitja meg. Őt Kovács Sebestény Endre még mint kezdő orvos kísérte el Balatonfüredre, a kor híres gyógyfürdőjébe. Az 1840-es évek második felében doktorunk a pesti Nemzeti Színház művészeinek „üzemi orvosa". A Kovács Sebestény által kezelt jeles tollforgatók sorának élén Háry János alakjának megteremtője, a költő-szerkesztő Garay János áll. Garay köszvényét, reumatikus fájdalmait 1944-ben kezelte doktorunk. A kezelést a költő 1845 januárjában versben köszönte meg: Én is beléptem, mint ti, jó barátim Új évbe, s én is egy lépéssel ismét közelebb jutottam síromhoz. .. Nem ügy! Sírt emlegetni rút kislelkűség S még háladatlanság is volna tőlem Sírt éppen akkor, a midőn barátom! Ép e borongó tartomány határa mellől ragadtál el a barátodat. Doktorunk osztályvezető főorvossá váló kinevezése tovább fokozta szakmai tekintélyét s „keresettségét" az irodalmárok körében. Vörösmarty Mihály, Lisznyai Kálmán, Tompa Mihály, Madách Imre, Bajza József, Vachott Sándor, Jókai Mór, Arany János — íme a korántsem teljes névsor Kovács Sebestény jeles betegeiből. Van kit csak rövid ideig, konzultánsként (szaktanácsadóként) kezelt, például Aranyt; az esetek többségében azonban az illető irodalmárt s családját éveken át gondozta. Jókait például ismételt vérköpése miatt kezelte az 1850-es évek végétől. Az ő ajánlatára folytatott ivókúrát a, nagy író Balatonfüreden, ahol a külföldön divatos savókúrák mintájára „savókutat" állítottak fel a tüdővész gyógyítására: a juhtejből frissen készített savót a betegek a savókútnál hígították megfelelő mennyiségű ásványvízzel. Ugyancsak Kovács Sebestény javaslatára költözött ki Jókai a budai Svábhegyre. Váli Mari Emlékeim Jókai Mórról c. könyvében így emlékezik erre a nevezetes eseményre: „Költözzél ki mielébb a Svábhegyre! — ajánlották egyhangúlag, dacára a koratavaszi időnek s az áprilisi szeszélyes, többnyire Csípős napoknak. — Nem fog az a jó friss levegő ártani, — állította különösen dr. Kovács Endre — sőt: Meglátod majd, Mórickám, milyen egyszerre el fog maradni a lázad! kivált ha itthon felírjuk az ajtóra: Fieber bleib aus! bin nit z' Haus! Betegség, de ne gyere! Nem vagyok itthon!" A levegőváltozás jót tett az írónak s pár hét múlva ismét annyit írt, mintha soha semmi baja nem lett volna — teszi még hozzá Váli. A hálás Jókai pedig A tengerszemű hölgy című regényében szentel majd pár kedves sort az „áldott emlékű" — a regény megjelenésekor már több mint tíz éve halott — Kovács Sebestény Endrének. A magyar irodalom másik óriása, Arany János, már kevésbé szimpatizált a radikális, sebészre jellemző megoldásoktól sem viszszariadó Kovács doktorral. Mint az ismeretes, a nagy költőt a hatvanas évek második felében egyre gyakrabban kínozták epebántalmak. A panaszok oka az epehólyagban „növögető" kövek voltak. A ma rutin megoldásnak számító, a köveket eltávolító műtét Arany betegsége idején még csak utópia; az epebajok fő kezelési módja a „karlsbadi kúra" volt. Szerencsés ritka esetben, ha a kövek kicsik és „átférnek" a bélbe szájadzó epecsatornán, az epehólyag ilyen élettani módon — a bélrendszeren át — is megszabadulhat köveitől. Nagyobb kövek esetén a megvékonyodott falú epehólyag átszakadhat, s ha előzőleg az epehólyag már gyulladásosan összenőtt a hasfallal, a kő közvetlenül a beteg bőre alá kerülhet. Ilyen szövődmény állt elő Arany betegségében is, s ennek sikeres megoldásában játszott közre doktorunk. Dr. Farkas Kálmán visszaemlékezése szerint az Arany lakására konzíliumra hívott Kovács Sebestény főorvos meglátva a jobb bordaív alatt elődudorodó duzzanatot, a beteg megkérdezése nélkül, szikéjével egy ügyes metszést tett s az így keletkezett „nyílásból" három nagy epekövet távolított el. A későbbi napokban még további nyolckilenc kő távozott el a sebész által létrehozott nyitáson át, magas sebláz kíséretében. Maga a seb sohasem gyógyult be teljesen s a költőt élete végéig emlékeztette a Rókusbeli orvostudor „huszárvágására". De emlékeztette erre őt az a kis orvosságos doboz is, melybe Arany két epekövét elrakta, s melynek fedelére ráírta az emlékezetes nap dátumát: 1870. január 13. A költő neheztelése egyébként alaptalan volt: Kovács Sebestény „műtétje” egy küszöbön álló spontán epehólyag átfúródástól s az azzal járó, abban az időben szinte kivétel nélkül tragikusan végződő hashártyagyulladástól mentette meg őt. E műtét tette lehetővé, hogy Arany János még jó néhány éven keresztül karlsbadi „utókezelésben" részesülhetett s e sebmetszés elmaradása esetén aligha születhettek volna meg az „őszikék" — Arany öregkori lírájának gyöngyszemei. Orvosaink jelesének leghíresebb betege azonban nem az irodalmárok s művészek, hanem a politikusok világából került ki. Deák Ferencet, a haza bölcsét a hatvanas évek közepétől kezelte Kovács Sebestény Endre. Az öregúr Angol királynőben lakosztályának ajtaja mindig nyitva állt a doktor előtt, ki nemcsak orvosa, hanem bizalmasa s barátja is volt Deáknak. Amikor 1876-ban Deákot a halál megszabadította szenvedéseitől. Ferenc József császár a Szent István-rend kis keresztjét adományozta Kovács Sebestény Endrének a „Deák Ferencnek orvosi ápolása körül kifejtett önzéstelen buzgalmáért". Kovács Sebestény Endre 64 éves korában hunyt el, 1878. május 17-én. A halál „eltanulta" doktorunk módszerét: gyorsan, lehetőleg fájdalommentesen végezni a beavatkozást. Beteglátogatása során hirtelen fejéhez kapott s holtan rogyott össze. A rencselet szerint: „a lehágó függér (aorta) atheromatosus daganatában szenvedett, amely a szívburokkal volt összenőve. Halálának legközelebbi oka volt a függőrdagnak és a szívburoknak átszakadása, melynek következtében a szívburokba ömlött vér a szív további működését rögtön és mindenkorra megakasztotta". A budapesti Kerepesi temetőben levő síremlékéről napjainkban sem hiányoznak a kegyelet virágai. dr. KISS LÁSZLÓ A Garam partjától az országos hírnévig (175 éve született Kovács Sebestény Endre) A patográfia olyan életrajz, amely a jeles személyiségek pályafutásában azt kutatja, betegségük, egészségük állapota milyen mértékben hatott életművükre. Ha belelapoznánk az 1840-es s 1870-es évek közt alkotó, működő irodalmárok, közéleti személyiségek patográfiáiba, minduntalan rábukkannánk egy névre: dr. Kovács Sebestény Endre nevére. Születésének 175. évfordulóján elevenítsük fel e híres orvos, földink emlékét. 16