Athenaeum, 1838/1. félév
1838-06-10 / 46. szám
A TMS Bükiül ÉS TUDOMÁNYOK.’ ÉS SZÉPMÍVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: scheret, Vörösmarty, szerkesztő társ.rajza. ...IT. MÁSODIK. ÉV. ------Kinő félév. Pest, Június’ K), 1838. 40. számi Tartalom: Hegelt követő honfiainkhoz intézett barátságos kérelemre nyilatkozás (t Karga János). — Rákoson. Zenta (Spetyka Gáspár). — A’ boszú, ír novella (Kazinczy Gábor). — Magyar játékszini krónika (S. F. és V.llegelt követö honfiainTthox Intézett Ijarátsásos kérelemre nyilatkozás. Ha az Athenaeum’ i. e. 21. számában megjelent kérelem, a’ tudomány, különösen a’ tudományokat vezetni tartozó philosophia’ ügyében nem történik ; ha csekély nevem azon kérelemben, mint Heggel’rendszerét követőenem hozatik föl, a’ felszólítás’ czímének megfelelőlegi, a’ nyilatkozással kétség kívül tartoznám elmaradni, mint ki Hegel’ rendszerében , miként azt fölfoghatom, teljesen meg nem nyugszom; ’s így annak, és (ha talán nagy szó is) eddig egy philosophusnak sem lehetek szoros követője, ’s azt tartom, hogy másoktól is az avto, apa, az in verba iurare magistri, a’ gondolkozásban a’ tekintetekre támaszkodó scholasticismus, már ma elmaradtak, és mint philosophustól elmaradni tartoznak is. De azt is tartom más oldalról, hogy a’ magunk iránti elfogultságból, az előttünk és mellettünk gondolkozóknak nézeteiket nem szabad hanyagsággal megvetnünk; igen is, hosszas és beható gondolkozás után méltánylanunk. Mi nézetem legyen nekem a’ Hegel’ philosophiájáról, azt, a’ valóban philosophus fölszólító az általa idézett Figyelmező’ 1837. második félévi 25. számából is látható, hol én a’ Hegel’ philosophiájában kimutattam, ’s most bővebben kifejtendem, miként az a’ széles értelmű scholasticismus’ bélyegétől meg nem szabadulhat, az előző philosophiai homályból sokat hoz magával; de kimutattam, ’s most bővebben kifejtendem azt is, miként a’ félszeg és egyoldalú monismuson, az ingó és bizonytalan dualismuson fölül emelkedő következetes triplicismusban, Hegel a’ legtartalmasabb, legszorosabb szerkezetű, ’s egyedül és minden tárgy fölött gondolkozást alapítani törekvő , úgy hogy scholasticismusát, és talán mysticismusát is azon ferde helyzetnek vagyok hajlandó tulajdonítani, mellyben minden philosophus lehet. Mit akarok, ezt fölszólító, mint: philosophus, értheti. Midőn Fichte’ tétele, ellentétele és összetétele (Ich , Nicht-ich, das beschränkte Ich, Thesis, Antithesis és Synthesis’) tartalmatlan idealismus, és tág szerkezetű, Schelling’ általányából rejlő subjectiv, és objectiv ellentételek a’ kültermészet’ nézlésétől elvont alkalmazása a’ három fogalmaknak a’ szellemi és testi világ’ tudataira ; akkor Hegel, egészen különbözőleg, a’subjectiv ^ 46