Athenaeum, 1838/2. félév

1838-11-25 / 44. szám

692 kiknek nem annyira a’ közjó, mint a’ pártok’ fennállásából szivárgó önhaszon feküdt érdekükben , könnyen igazságtalan ítéletre vezető. Végre politicai állása is, mellyben némi összeütközést egeikkel vagy másikkal nem mindig* kerülhetett el, vagy akart elkerülni, a’ megsértett’ gyülölségét ’s rágalmát és tettének fekete szinekkeli leírását szükségkép maga után vonta. *) De ezen nehézségek, mellyek elönkbe gördülnek, midőn Nádasdy’ characterét némikép lefesteni törekszünk, bennünket épen nem rettentenek el, sőt hatalmasabban fölizgatják bennünk a’ nyomozás’ szellemét ’s kiváncsiakká’ tesznek, személyes tulajdonait részrehajlatlanul ismerni tanulni. Nyomozásunk’ folyamán e’ két kérdés fog bennünket vezetni: Valódilag nagy idomokkal ’s tehetségekkel felruházott, vagy csak a’ szerencse’ kegyencze volt-e ő ? ’S kiáll-e nyilvános és magános élete szigorú bírálatot ? Meg kell azonban előlegesen is vallanunk, hogy lelkületének minden vonásait a’ legapróbb részletekre szétbonczolva, hiteles kútfők’ hiányában (ha talán ollyanok némi előttünk ismeretlen , vagy a’ méltóságos grófi család’ könyv ’s irománytáraiban rejtekben nem feküdnének) nem adhatjuk; de még is adhatunk annyit, mennyiből beljegyes sajátságai átalánosabb vonásaikban elég világosan előtűnnek. úgy látszik, Tamás már a’ természettől nyert bizonyos simaságot erkölcseiben ’s ügyességet a’ társalkodás’ és viselet’ módjában, mint a’ különböző kedélyű ’s elvűeknél is igen hamar megkedvelteté. Ezen sajátságait pedig neveltetése ’s kivált hosszabb tartózkodása a’ külföldi iskolákban, később pedig helyzete, mellyet sokféle súrlódásokba vitte, emelé ’s tökéletesbíté. Hizelkedés nélkül megelőző udvarisággal viseltetett ő mindenki iránt, mi által kellemes külseje mellett a’szíveket magához hódítá. Kétségkívül ezen sajátságai áltás nyerte meg részint Ferdinand’ hajlandóságát is mindjárt politicai pályája’ kezdetén, midőn mint királyi titoknok ’s tanácsnok kétszer követségben volt az összegyűlt német rendeknél. Ez szerzé meg neki Gritti’ szivét is mindjárt az első találkozáskor, midőn Buda’ elvesztése után a’ török császártól Zápolya’ táborába küldetett, ettől bősz út szenvedendő, ha részint Gritti’ pártfogása, részint egyéb barátainak közbevetése a’ pártkirály’ haragját meg nem engeszteli. Ezen egész korban egyet sem ismerünk a’ nagyok között, kit a’ történetírók közönségesen annyi dicséretre méltatnának ’s kihez a’ honfitársak, még az ellenpártnak is, anynyira csatlakoznának, mint Nádasdy. Tanúi ennek azon számtatlan levelek, mellyekkel főt egyházi ’s világi nagyok mindennemű ügyekben megkeresték ; tanúja azon bizodalom ’s baráti ragaszkodás, mellyet iránta mind a’ két pártnak olly különféle körülményekben nyilvánítottak; tanúja végre egyebek közt azon két oklevél, mellyek legfényesebb emlékei Nádasdy’ nagyságának; ’s mellyek’ egyikében a’ Gritti’ czinkjai miatt veszélyben forgó honfinak mindennemű védelmére mind a’ két párt’ első emberei élteket ’s vagyonukat eskü alatt lekötötték; másikában maga a’ fejedelem legnyilvánosabb bizonyságát adja Tamás’ sok oldalú derékségének ’s erényeinek. ’S miként ennyi ragaszkodást, ennyi bizodalmát nem czinkosság, nem alacsony hízelgés, hanem valódi személyes nagyság által nyert legyen magának, bizonyítja azon egy, minden más próbát szükségtelenné tevő jelenés is, mellyben élete’ vége felé nem kételkedett az iránta igen jótékony ’s bizodalmas királyának kegyét is föláldozni az igazság’ és tiszte kivánatainak. Az eddig említett társas erényekkel párosult hősünkben egy nem mindennapi, nem közönséges mértéke a’ szellemi tehetségeknek. ’S ha talán nem tulajdonítanék is neki a’ csillogó géniét, a’ közönségeseknél sokkal szerencsésb idomokat ’s tehetségeket még sem tagadhatunk meg tőle. Ő a’ kort, mellyben élt, minden zavarában, ’s a’ körülményeket, mellyek közt munkálkodott, minden bonyolódásaikban olly éles szemmel fogta föl, hogy mind polgári, mind hadi ügyekben, bár mi terhesek, mi szövevényesek voltak is, mindig elhatározottan, habozás nélkül, belátó lélek , így midőn Istvánffy őt a’ miatt rója meg, hogy rokonát Isthvánffy Istvánt hirtelen haragtól föllobbanván, ítélet nélkül megölette, elhallgatja azon körülményt, mikép ezen jelenés háborús időben történt ’s Nádasdy a’ subordinate’ megsértését büntette legyen meg e’ nyugtalan elmír, zajlongó Isthvánffyban. Ha ezen tette Nádasdynak büntetésre méltó volt volna — legalább ollyanra, minőt a’ felpörös rész kívánt — bizonyosan nem fogták volna az országgyűléstől kirendelt bírák az igazságszeretetéről eléggé ismeretes király’ akaratja ’s intése szerint félre tenni a’ kivégzett rokonitól ellene indított pert.