Athenaeum, 1839/1. félév

1839-05-16 / 39. szám

Kis«'» félév. so a ua (D sa. p tu­domán­yok.’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ tára. Kiadó szerkesztők: SCHEMED, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. BAJZA. ■MR HARMADIK ÍV»BM— Pest. május* lp. M­Sff, 30. szám­. Tartalom! Az új philosophia, szellemvilági fejletében (Szeremlei Gábor). — Vízszabályozási eszméletek ’s észrevételek. Folytatás (Gáty István). — Magyar nép (Veress József). — A’ csendes lak (Győry Dániel). — A’ sütőlány. Olasz novella (Zoványi Samu). — Magyar játékszíni króni­ka. — Hangászati szemle (Cs.­­.). — Egyveleg. Az új philosophia*), szellemvilági fejletében **). Első közlés: Minden philosophia, mond Hegel, „saját korszakának philosophiája“. — Valóban a’ korszellem jelenkezik azon proteusi alakok­ban, mellyekben a’ bölcseség eleitől fogva feltűnt. — Az ős regekorban nem egyéb vala elmés reg­énél (ph­ilosophenia). — A’ szűk bir­tokoknál, szőkébb hatású népfőknél (hét böl­csek), rövid mondatokba (g­nómák) szorult. — A’kormányokosság­(politica) perjeléskori fény­pontjában, Socratesben, életokosság­g­á lesz.— A’ művészeti tökély ideális tökély’ képében állítja elő a’ philosophiát, Plato’ köztársasá­g­ában. A’ sándori egyeduraságra törekvés­sel, Aristotelesnél összes birtokra vag­y, a’ tudat’ minden nemeit átkarolja. — Midőn a’ hős lélek kihal, epicureusi kényelem ’s nyu­­g­alom’ árjába borúl. — A’ setét századok’ hosszú éjében pedig­ álmodozó,sokkal (kabba­­lismus, alchemia, astrolog­ia) tépelődik. Három század óta a’ tudásvágy és lét­érzés jön az emberiség’ kedvencz szenvedé­lye, amaz a’ felébredt tudományosság, ez a’ műveltségért vele pályázó polgárosodás’ szü­leménye. A’ mi szépet, közhasznút ’s ér­dekest mutathat az új Európa, azt mind e’ két műveltségi factorinak köszönheti. — E’ két sark körűl forog darab idő óta a’ philosophia is. — Des­ Cartes „cogito ergo sum“jától, Hegel’ közvetlen tudattal párosult „van“jáig, szintén harmadik század járja, azó­ta a’ tudat’ tág mezeje szembetű­nőleg bővült sok dolgoknak, mellyek nem voltak, létre jöttökkel, és még is a’ tudat’ és létnek, u­­gyanazon kútföböli buzgása, csak nem ismer­tetik el! Jelenleg azonban a’ tudat’ határtalan ter­jedelméből összébb kezd vonúlni, az egyete­mes körbe szorúlás által egységre törekedni. 39 *) E' czímet aligha kizárólag tulajdoníthatná magá­nak az a’ philosophia, mellyet itt Szeremlei úr fejteget. Az olvasó észre fogja venni , hogy itt a’ hegelismusról van szó. Szerk.­­*) „Schellinget és Hegelt szeretnék szőnyegre hozni, (mond a’ Figyelmező’ jelen félévi 36. szá­mában 586. 1. Alkendi) ha azok’ munkáit érte­nék“. — Czélja jelen értekezésnek megmutatni, hogy nem csak értik , hanem megérteni is tud­ják — G­­. G.

Next