Athenaeum, 1841/1. félév

1841-01-31 / 13. szám

. ÖTÖDIK tv. ; Első félév. Pest. Januarius* St. 1841. 13. szám. Tartalom. Vallatások. Folytatás (Kosovics Károly). — Literatúrai Guzmics’ Ödipusa és Iphigeniája. Folytatás Illán­falvi. — Egy iskolai történet. Vége [Garády. — Tár ez a: Előleges kérelem Csaplovicshoz (Szontagh­ Gusztáv). — Magyarját, krónika. — Literatúrai mozgalmak (L. F.). Vallatások­. VI. Önkényes vallatás’ a’vádlottnak olly magános, ’s úgy irányzott kérdőre vétele, hogy tőle a’ vádba foglalt bűn’ elismerése minden kö­rülményei’ fölfedeztével kieszközöltessék. Fő feltétele tehát a’ vádlott’ tökéletes el­szigetelése (isolating) a’nyomozó ’s valla­­tónak már ismeretes adatok szerint czélszerű­leg ’s mesterségesen elrendezett kérdések , kísérté­sek (suggestio), rögtöni elömutatásokkali m­e­g­­lepetése, szóval, bizonyos erkölcsileg kínzó­­padra tétele, hogy a’ cselkérdések’ szövevé­nyébe magát mintegy önkényt ’s véletlen be­hálózza. Két ok látszik igazolni az önkényes valla­tást: a­­hogy a’ szántszándékos önelismerés minden bizonyítványoknál erősb , ’s így más bi­zonyítványok’ hiában azokat pótolja, a’ meglé­vőket pedig erősíti. És b) mivel föltétetik, hogy a’ vádlott törvé­nyes hatóságának kérdésire társasági alávetés­ből felelni köteleztetik, rajta tehát vallatás ál­tal semmi erőszak nem követtetik el, sőt csak az, mi erkölcsileg magában jó t. i. igazság’ ki­vallása kívántatik. VII. Öntettét, hibáját elismerni a’ belső törede­lem, bánat, és erkölcsi érzelem’ első ’s legbi­­zonyosb jele. Ha ez önkényt, és jó fölté­tellel történik, a’ jobbulás’ csalhatlan bizony­sága. ’S valóban legnagyobb erkölcsi, sőt vallá­sos nyomadéka ott, hol az a’ szabad akarat, ’s független állapot’ eredménye. Hol azzal semmi kényszerítő előzmények, semmi sajnos következ­mények nem párosítvák. Azonban tekintsük az állapotot, és e­z­é 11, mellyben, és mellyből fenyítő rendszer­ben az önkényes vallatás’ történik. Az állapot a’ vádlott’ részéről kény­­szerített, következéskép védelmi. Mert kényszerített állapotban önkénytességnek, sza­badakaratnak , ellenkezés nélkül helye nem le­het, csak a’ kitelhető védelemnek. A’ ez él a’ vádlott ellen, úgy szólva, önajkai’ mondásiból szerzendő bizonyítvány. Mind a’ két tekintet összeütközik a’ termé­szeti szabadsággal, az igazság-szolgáltatás’jó­zan elveivel. Mert az embert védelmi állapotá­ban önvádolásra, szóval, vagy tettel kénysze­ríteni, nem egyéb természeti jogain elkövetett erőszaknál. Mert továbbá minden fényíló ítélet három külön erkölcsi személyből áll, u. m. bíróból, kit az itélethozás ,vádlóból, kit a’ vádelőterjesztés, és bebizonyítás, és vádlottból, kit a’ védelem illet. Már pedig önkényes vallatásban a’ vádlott a’ vádlónak kit- 13

Next