Athenaeum, 1841/1. félév
1841-01-31 / 13. szám
. ÖTÖDIK tv. ; Első félév. Pest. Januarius* St. 1841. 13. szám. Tartalom. Vallatások. Folytatás (Kosovics Károly). — Literatúrai Guzmics’ Ödipusa és Iphigeniája. Folytatás Illánfalvi. — Egy iskolai történet. Vége [Garády. — Tár ez a: Előleges kérelem Csaplovicshoz (Szontagh Gusztáv). — Magyarját, krónika. — Literatúrai mozgalmak (L. F.). Vallatások. VI. Önkényes vallatás’ a’vádlottnak olly magános, ’s úgy irányzott kérdőre vétele, hogy tőle a’ vádba foglalt bűn’ elismerése minden körülményei’ fölfedeztével kieszközöltessék. Fő feltétele tehát a’ vádlott’ tökéletes elszigetelése (isolating) a’nyomozó ’s vallatónak már ismeretes adatok szerint czélszerűleg ’s mesterségesen elrendezett kérdések , kísértések (suggestio), rögtöni elömutatásokkali meglepetése, szóval, bizonyos erkölcsileg kínzópadra tétele, hogy a’ cselkérdések’ szövevényébe magát mintegy önkényt ’s véletlen behálózza. Két ok látszik igazolni az önkényes vallatást: ahogy a’ szántszándékos önelismerés minden bizonyítványoknál erősb , ’s így más bizonyítványok’ hiában azokat pótolja, a’ meglévőket pedig erősíti. És b) mivel föltétetik, hogy a’ vádlott törvényes hatóságának kérdésire társasági alávetésből felelni köteleztetik, rajta tehát vallatás által semmi erőszak nem követtetik el, sőt csak az, mi erkölcsileg magában jó t. i. igazság’ kivallása kívántatik. VII. Öntettét, hibáját elismerni a’ belső töredelem, bánat, és erkölcsi érzelem’ első ’s legbizonyosb jele. Ha ez önkényt, és jó föltétellel történik, a’ jobbulás’ csalhatlan bizonysága. ’S valóban legnagyobb erkölcsi, sőt vallásos nyomadéka ott, hol az a’ szabad akarat, ’s független állapot’ eredménye. Hol azzal semmi kényszerítő előzmények, semmi sajnos következmények nem párosítvák. Azonban tekintsük az állapotot, és ezé 11, mellyben, és mellyből fenyítő rendszerben az önkényes vallatás’ történik. Az állapot a’ vádlott’ részéről kényszerített, következéskép védelmi. Mert kényszerített állapotban önkénytességnek, szabadakaratnak , ellenkezés nélkül helye nem lehet, csak a’ kitelhető védelemnek. A’ ez él a’ vádlott ellen, úgy szólva, önajkai’ mondásiból szerzendő bizonyítvány. Mind a’ két tekintet összeütközik a’ természeti szabadsággal, az igazság-szolgáltatás’józan elveivel. Mert az embert védelmi állapotában önvádolásra, szóval, vagy tettel kényszeríteni, nem egyéb természeti jogain elkövetett erőszaknál. Mert továbbá minden fényíló ítélet három külön erkölcsi személyből áll, u. m. bíróból, kit az itélethozás ,vádlóból, kit a’ vádelőterjesztés, és bebizonyítás, és vádlottból, kit a’ védelem illet. Már pedig önkényes vallatásban a’ vádlott a’ vádlónak kit- 13