Szabó Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 33. kötet (1936)
1936 / 1-6. szám - LENGYEL GÉZA: Degen Árpád emlékezete. 1866-1934
DEGEN ÁRPÁD EMLÉKEZETE 5 kire futamodott, a pásztornép seregesen tódult hozzá, hogy legkülönbözőbb bajaira nála orvoslást keressen. Ilyenkor a botanikus gyűjtőmappáját felváltotta az orvos receptkönyve, az orvosi honorárium pedig a pásztornépnek a havasi legelőgazdaságról adott információi voltak. Egész életében megtartotta érdeklődését az orvostudományok iránt, orvosi folyóiratokat járatott s mindig jól volt tájékozódva az orvostudományok legújabb haladásáról. Orvosi gyakorlatát abbahagyva teljesen a botanikával kezdett foglalkozni, amikor 1896-ban Darányi Ignác, minden idők legnagyobb magyar földművelésügyi minisztere, Czakó Kálmán professzor halála után megbízta a budapesti m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás vezetésével s a külföldi hasonló intézmények tanulmányozásával. A következő évben véglegesen kineveztetett az állomás vezetőjévé s ettől a pillanattól kezdve ennek az intézetnek története, fejlődése, tevékenysége, hazai és külföldi megbecsülése Degen Árpád nevével 58 esztendőn át elválaszthatatlanul forrott össze. Darányi Ignác, a nagy földművelésügyi miniszter, éles szemmel felismerte, hogy a magyar mezőgazdaság előbbrevitelének, az igazi tudományos mezőgazdasági kísérletezésnek alapja csak a legalaposabb természettudományos kiképzés lehet. Ezért állította az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás és az Országos Kémiai Intézet élére is Tangl Ferenc, illetve Liebermann Leo professzorokat s valóban megörökítésre méltó, hogy a magyar mezőgazdasági kísérletügynek ebben a fénykorában a három szomszédos intézmény élén álló, Európaszerte megbecsült tudós mindhárma orvosdoktor volt. Magukkal hozták egyéni kiválóságaikon kívül alapos fizikai, kémiai és biológiai ismereteiket s ennek mindegyik intézmény csak hasznát látta, viszont a három vezető azonos képzettsége s baráti kapcsolata nem egy közös munkának vetette meg alapját a látszólag heterogén 5 intézet között. Az állomás új vezetőjére hatalmas munkatömeg várt. Elsősorban elkészítette a ,,Mezőgazdasági cikkek és termékek forgalomba hozataláról és azok hamisításának tilalmazásáról" szóló 1895. évi XLVI. t. c. végrehajtási utasításainak a vetőmagvakra vonatkozó részét, majd átszervezte az egész intézményt, hogy azt a Czigler Győző műegyetemi tanár által tervezett mai új otthonába átköltöztesse. Se szeri, se száma azoknak a mezőgazdasági irányú cikkeknek, melyek ezután 4 évtized alatt tollából különféle mezőgazdasági folyóira t Ebben nem kis része volt Kocsis Istvánnak, a Vetőmagvizsgáló Állomás prenarátorának, számos növény, így a Sibiraea croatica élesszemű felfedezőjének is.