Balázs Dezső: Harc a"harc" ellen 2. kiadás (Budafok, 1939)

Ne higyj magyar a németnek, akármivel hitegetnek, ad akkora nagy levelet, mint a kerek köpönyeged, pecsétet tesz olyant rája, mint a holdnak karimája, nincsen abban semmi virtus, verje meg a Jézus Krisztus!” (Régi kuruc népdal) I. Ki az a Müller M. & Söhne Berli­ SW. 19. és ki az az U. Bodung Erfurt?! Túl komolyan már senki se vegye ezt a kuruc nótát. Va­laha régen talán 200 évvel­ ezelőtt, amikor már lehanyatlott a majtényi síkon a Rákóczi Szűz Máriás lobogója, amikor a hol­das éjszakákon felsírt a földnek fordított tárogató, akkor ebbe a keserű rezignált nótába fojtotta bele minden csalódását, ke­servét és bánatát a Rákóczi bujdosó kuruc vitéze. Csak titok­ban szólhatott a tárogató, mert a labanc­­hadak már elözönlöt­­ték az országot, de jaj, százszor jaj volt annak­ a szegény ma­gyar legénynek, akinél tárogatót talált a Heisler generális ke­gyetlen labanca. De hát azóta sok idő telt el. Modernizálódtunk. Ma már nem ad, dehogy is ad a nénjet „akkora nagy levelet — mint a kerek köpönyeged”, pecsétet se tesz olyant rája ,mint a holdnak karimája.“ Nem, dehogy, most csak kis körpecsét van­ rajta: „Deutscher Fichte Bund — Hamburg” a felírás. Ma már nem járja a nagy pecsét, csak a kicsiny, de millió számra osztogatott­ röplapok röpködnek. Nagy pecsétes levél helyetti röpiratokat, jelszavakat, szó szerint: lemásolt­ programmokat, árja paragrafusokat és nem utolsó sorban márkákat, finom bar­na márkákat, adnak és nem is kis számmal.-’ v ■.­­ " ' '

Next