Virág István: A zsidók jogállása Magyarországon 1657-1780 - Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából 3. (Budapest, 1935)
Aki a zsidók jogi helyzetét a magyar történelem során nyomon követi, vagyis, aki a magyar ,,zsidójog" történetével foglalkozik, az a jogtörténetnek legnagyobbrészt még felderítetlen területén mozog. Speciálisan jogtörténeti szempontból e problémakörrel tudtommal csak Hajnik Imre foglalkozott ,,A zsidók Magyarországon a vegyesházbeli királyok alatt" c. értekezésében, melyhez legnagyobbrészt a nagyszombati levéltár XIII—XV. sz.-i oklevelei szolgáltatták az anyagot. E mellett csak történelmi munkák azok, melyekben a magyar zsidók jogtörténetére vonatkozó feldolgozott adatokat lelhetünk; ezek között is a legfőbb forrás Kohn Sámuel ,,A zsidók története Magyarországon" c. úttörő munkája, melynek azonban a témát csak a mohácsi vészig feldolgozó I. kötete jelent meg, valamint Büchler Sándor ,,A budapesti hitközségek története" c. monográfiája, mely tárgyát a legújabb korig követve dolgozza fel a budapesti zsidók történetét. E két nagy jelentőségű munka mellett fontos forrásmű még a dr. Friss Ármin szerkesztette „Magyar zsidó oklevéltár", mely azonban csak 1540-ig közli a zsidókra vonatkozó magyarországi okleveles anyagot, de erre az időre kiterjedően sem teljes. Ha a kutató ezeken a forrásműveken (és még egynéhány kevésbbé átfogó jelentőségű monográfián) túl kíván terjeszkedni, vagy különösen, ha az újabb korra vonatkozó tanulmányokat akar folytatni, úgy szinte kizárólag levéltári kutatásokra van utalva. E téren is meg van azonban kötve a keze, mert a felvidéki és erdélyi levéltárak becses forrásanyaga magyar kutató részére ma nehezen hozzáférhető. L. a felhasznált munkák jegyzékét.