Grósz Sándor: Kis káté a szabadkőművességről (Kosice, 1924)
„RESURREXIT“ 1899-1924. * A SZABADKŐMŰVESSÉG KISKÁTÉJA. Künn a világ vásári zajában általában téves nézetek forognakközszájon a szabadkőművességről. Vagy nagyon hatalmasnak hiszik és tölt származtatnak minden jót és — sajnos — minden rosszat, vagy egyszerűen lekicsinylik ás nagy gyermekek játékának tartják. Az első feltevés merőben téves, a második pedig átlátszóan tendenciózus és hamis. A számunk kicsiny, az anyagi erőnk vajmi kevés, de mégis erősek vagyunk, mert fegyverünk az igazság, védőbástyánk a tisztult erkölcs, vezérlő eszménk a szeretet. Ezzel a felkészültséggel küzd maroknyi csapatunk az emberi önzés, konokság és álnokság ellen a haladásért. Tudatlanság ésrosszakarat, sötétség és politikai méregkeverés a mindennapi ember köré a hazugságok szövevényéből sűrű hálót fontak úgy, hogy ennek likacsait alig tud keresztültörni az igazság napfénye és az úgynevezett köztudatban a legvakmerőbb hamisítások vannak elterjedve a szabadkőművesi intézményről. Istentagadók, sőt istenkáromlók vagyunk, sötétben bujkálok, ellenségei az egyházi és világi hatalomnak, felforgatói a társadalomnak, megrontói minden isteni és emberi erkölcsnek, hitetlen tagadói minden jónak és szépnek, űzetett szolgái a pokolra való gonoszságnak. A jámbor polgár, a tisztes hivő elrémül és keresztet vet magára, ha csak a nevünket hallja. Az elfogulatlan, tiszta igazság felvilágosító szavával megkíséreljük a tévhitek eloszlatását Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv újjáteremtője, akinek nemes arcéle nemcsak a Fekete Sas homlokzatát diszíti egyházi áldással, hanem mellszobra a kassai Resurrexit-páholy előcsara