Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1838-05-29 / 22. szám

­ HAZAI LITERATURA. tanító fogja azokat a’ teg­nap tanultakkal ösz­­szekötésbe hozni ? A’ tanítás’ czélja, az ér­telmesség*’ fejtése. Kétség­én kivü­l van, hogy az értelmesség*’ fejtését nem minden tanító egyaránt igyekszik eszközleni ; és így an­nak ezen egy eszközét, a’ kérdésekre kész feleletekkel ellátott könyveket is , ki kellene a’ tanítók’ kezéből venni, hogy a’ valóságos socratesi mód szerint i igyekeznének értelmet fejteni, ne pedig* száraz kérdés és feleletek­be öljék az értelmet. Szerzőnek fő elve a’ ta­nításnál az értelmesség*’ fejtése; ig­en következetesen rosszalja a’ szerint, a’ tanu­lóknak eg­yütt-tanulását,’s csak némelly mu­tatással járó tanulmányokra szorítja ezt, azon feltét alatt, ha néhányak a’ tanító által már beavattattak a’ tanulmányba. Itt nagyon he­lyén lett vala érinteni és kifejteni az úgy nevezett kölcsönös tanítási elrendelést (Wech­selsei­tig­e Schuleinrichtung*), mellynek szelle­mével szerző úgy látszik egyezésben áll. A’ fő elvből foly szerző’ azon véleménye is, mi szerint a’ leczke-feladást sem beszéd’, sem emlékező-teh­etség*’ gyakorlásáért nem helye­selheti, sőt mint tanulást megbuntató, erény­­telenségre, tettetésre, alattomos csalásra szoktató, ’s az oskolán kívüli pihenéstől, 1á- 22 nevelés. 90. Tanítási alaptudománya. Irta Lassu Károly. II. III. rész.Pest , Bein­. bet. 1838. 81. 31 és 38­. Miután szerző ezen munkájának első részé­ben (Figy, 1837.11.341.) a’ tanítandó tárgyakról értekezett; a’ második részben szól a’ tanítás­módról, nevezetesen az első szakaszban az oktatásmódról. Szerző az időt lopó, aluszé­­kony, hosszas tanítás’, valamint a’ kérdés és feleletekben írt könyvek ellen ig­en méltán kikel, mint olly tanításmódok ellen, mellyek közül az első tettleg* mutatja a’ tanító’ testsé­­efét, az utolsó pedig* egyenesen a’ tanítók’ restekké, és korhelyekké tevésére van szer­kesztve, nem pedig* a’tanítás’ czélja véd­ett, a’ mi egyedül az értelmesség*. Hányszor nem látunk az illy kérdéses könyvekben min­denféle határozatlan kérdéseket: Miképen? mi végre ? stb, mellyeket látni csak tűrhető , de hányszor halljuk azokat könyvnélkülöztet­­ni a’ szeg­ény gyermek által, ’s hányszor hal­lunk a’ határozatlan kérdésre különböző fe­leleteket énekelve, ész nélkül. Ig­az, hogy az érdeklett határozatlan kérdések, az előzőkkel összefüggésben vannak. De hány AZ EGYETEMES L­ITERATURA’ KÖRÉBEN, Kiadó szerkesztők SCHERET3 VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ RAJZA. ---------------- ■■ -ITT MÁSODIK ÉV ~1— Pesten. május* 39. 1838. 33. szám. Tartalom. Hazai literatura. Nevelés. Sasim : Tanítás’ alaptudománya, 2, 3. (T­arga János). Helyirás. Budapest D. Jankovichtól (D. Schedel F.). — Necrolog.

Next