Herkules, 1894. január-december (11. évfolyam, 1-24. szám)
1894-01-01 / 1. szám
/» ftfin na if.tr. ,ir.1tJtr.irj.T.ie. ttod* l ifeftfeMtsft5 ftgft? ifaft StlWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW'ä 2 Rúdugrás. (Képekkel.) Gyermekkoromban a Székelyföldön sokszor bámultam a legényeken, mikor a hosszú villa segélyével a a kaput átugorták, hogy hamar belülkerüljenek s beereszthessék a rakodott szekeret. Lehetett a kapu 2—2,1 mt. magas is. Méltán a népies sporthoz számíthatjuk tehát a németeknél is oly nagyon kedvelt testgyakorlatot. Az ugrásnál használt rúd hossza az iskolában a gyermekek erejéhez mérve lehet 21 2 mt.-től 3 mt.-ig, a felnőttiek 3 mt. vagy 3 mt. 80 cm. hosszú rudat használnak. A rúd nálunk fenyőfából készül, mégpedig egyenesen nőt fahegyéből. A gyökér felé eső rész vastagabban marad és kihegyesíttetik, míg a felső vége oly vékonyra gyalultatik, hogy jó fogású legyen. Nagyon kár, hogy mi még nem próbáltuk meg az angoloknál használt bambusznádat a rúdugrásra. Mindenesetre sokkal előnyösebb lehet könnyűségénél fogva. Az egyiek itt a fővárosban szép eredménynyel űzik a gyakorlatot, hozathatnának tagjaik számára ily bambusznádat. Mert talán csak ez az oka, hogy versenyeredményeink oly csekélyek az angoloké mellett. Az ugrás megtanulása nem nehéz, de hogy szép eredményt érhessünk el, igen sok gyakorlat, nagy erő és ügyesség szükséges. Röviden a következőkben írjuk le a rúdugrást. A vékonyabb végével bal kezünkkel alul, jobb kezünkkel feljebb alsófogással fogjuk meg és futás közben kissé az alsó végét felfelé tartjuk. Az elugrás a bal lábbal történik, mig a jobb lábbal nagy lendületet adunk magunknak, úgy hogy a legnagyobb magasság elérésekor balfelé fordulunk s így hátraarezet csinálva, ugrunk le páros lábra. A karok az elugrás után (Lábra) összehúzódnak és a legmagasabban tartják a testet. A bal kar az ugrás tetőpontján kifeszül egészen, a jobb meg összehúzódik .Megjegyezzük, hogy a rúdugrásnak csak a magasugrásnál van főleg értéke, mert távolba ugrásnál szabadon, rúd nélkül nagyobbat lehet ugorni. Vagy csak oly esetben használunk rudat, hol a neki szakadásra nincs hely , így a hegyi turistaságnál.) A testünket, mikor már az átugrandó palctát oldalunkkal csaknem érintjük, megfordítjuk (2. ábra) és ebben a pillanatban a rudat eltaszítjuk magunktól, hogy visszaessék, míg mi a másik oldalon talpra ugrunk. A rúdugrási versenynél ugyanis nemcsak testünkkel, de a rúddal sem szabad a pálezát leverni. Igen szép, mikor az ugró az átugráskor a rudat is átviszi magával anélkül, hogy a pálezát leverné. Ezt azonban csak kisebb magasságban teheti meg. A rúdugrásban eddig elért legjobb eredmény 3 mt. 46 és Va cm- Nálunk ha jól emlékszem, Zsingor Árpád ugrott legnagyobbat, talán 3 mt. 2 cm-t. Kiváló szépen ugrottak Zsingor Mihály, Kajlinger Mihály, Vermes Nándor és Lajos, Bély Mihály stb. A rúdugrásnak kiváló hasznát vesszük a hegyes vidéken való gyaloglásban. Az úgynevett turista bot nem más, mint a tornának rúdja. Azonban a legtöbb turistának kezében csak díszes teher, mert nem tud vele bánni. A turistasport évadjában igyekezni fogunk e bottal való bánás módját és előnyeit megismertetni. Porzsolt Jenő, Ajáték az iskolában. A testi nevelésnek a tornászainál hathatósabb eszköze A játék, a testi és a lelki erők összhangzatos fejlődésére a legjótékonyabb hatású foglalkozás. A játékok megválasztásánál mindenek fölött szem előtt tartandó, hogy elsősorban csakis a magyar ifjúság közt elterjedt játékokat kell alkalmaznunk, hogy a nemzeti szellemet e téren is meggyökereztessük a fogékony szívekben. Igen fontos továbbá a verseny szellemének ápolása is a játékok által. A testedző játékok között az előség kétségkívül a labdázást illeti meg. Ennek, valamint más sok mozgással járó játéknak hatása úgy a testi, mint a szellemi nevelésben igen szembetűnő s mással nem pótolható. A gyors mozdulatok, futás, ugrás, mikkel e játékok össze vannak kötve, a tüdőt tágító és erősítő erélyesebb lélegzés, kiabálás a szabad természet élenyben gazdag, üde, tiszta levegőjét sokkal nagyobb mennyiségben viszik a tüdőbe, mint a közönséges séták, nem is szólva a léha semmittevésről. Az élenytől táplált s a szokottnál erélyesebb körforgást végző piros vér hatalmasan elősegíti az emésztést, a test anyagcseréjét, miáltal a gyenge gyomrok jótékony orvosszerének bizonyul. Ciceróról mondja Felméri, hogy midőn emésztési