Herkules, 1894. január-december (11. évfolyam, 1-24. szám)

1894-01-01 / 1. szám

/» ftfin n­a if.tr. ,ir.1tJtr.irj.T.ie. ttod* l ifeft­feMtsft5 ftgft? ifaft StlWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW'ä 2 Rúdugrás. (Képekkel.) Gyermekkoromban a Székelyföldön sokszor bámul­tam a legényeken, mikor a hosszú villa segélyével a a kaput átugorták, hogy hamar belülkerüljenek s be­­ereszthessék a rakodott szekeret. Lehetett a kapu 2—2­,1 mt. magas is. Méltán a népies sporthoz számíthatjuk tehát a németeknél is oly nagyon kedvelt testgyakorlatot. Az ugrásnál használt rúd hossza az iskolában a gyermekek erejéhez mérve lehet 21 2 mt.-től 3 mt.-ig, a felnőttiek 3 mt. vagy 3 mt. 80 cm. hosszú rudat hasz­nálnak. A rúd nálunk fenyőfából készül, mégpedig egye­nesen nőt fahegyéből. A gyökér felé eső rész vastagab­ban marad és kihegyesíttetik, míg a felső vége oly vé­konyra gyalultatik, hogy jó fogású legyen. Nagyon kár, hogy mi még nem próbáltuk meg az angoloknál hasz­nált bambusznádat a rúdugrásra. Mindenesetre sokkal előnyösebb lehet könnyűségénél fogva. Az egyiek itt a fővárosban szép eredménynyel űzik a gyakorlatot, ho­zathatnának tagjaik számára ily bambusznádat. Mert talán csak ez az oka, hogy versenyeredményeink oly cseké­lyek az angoloké mellett. Az ugrás megtanulása nem nehéz, de hogy szép eredményt érhessünk el, igen sok gyakorlat, nagy erő és ügyesség szükséges. Röviden a következőkben írjuk le a rúdugrást. A vékonyabb végével bal kezünkkel alul, jobb kezünkkel feljebb alsófogással fogjuk meg és futás közben kissé az alsó végét felfelé tartjuk. Az elugrás a bal lábbal tör­ténik, mig a jobb lábbal nagy lendületet adunk magunk­nak, úgy hogy a legnagyobb magasság elérésekor bal­felé fordulunk s így hátraarezet csinálva, ugrunk le páros lábra. A karok az elugrás után (Lábra) összehúzódnak és a legmagasabban tartják a testet. A bal kar az ugrás tetőpontján kifeszül egészen, a jobb meg összehúzódik .Megjegyezzük, hogy a rúdugrásnak csak a magasug­rásnál van főleg értéke, mert távolba ugrásnál szabadon, rúd nélkül nagyobbat lehet ugorni. Vagy csak oly eset­ben használunk rudat, hol a neki szakadásra nincs hely , így a hegyi turistaságnál.) A testünket, mikor már az átugrandó palctát oldalunkkal csaknem érintjük, megfor­dítjuk (2. ábra) és ebben a pillanatban a rudat eltaszít­juk magunktól, hogy visszaessék, míg mi a másik ol­dalon talpra ugrunk. A rúdugrási versenynél ugyanis nemcsak testünkkel, de a rúddal sem szabad a pálezát leverni. Igen szép, mikor az ugró az átugráskor a rudat is átviszi magával a­nélkül, hogy a pálezát leverné. Ezt azonban csak kisebb magasságban teheti meg. A rúdugrásban eddig elért legjobb eredmény 3 mt. 46 és Va cm- Nálunk ha jól emlékszem, Zsingor Árpád ugrott legnagyobbat, talán 3 mt. 2 cm-t. Kiváló szépen ugrottak Zsingor Mihály, Kajlinger Mihály, Vermes Nándor és Lajos, Bély Mihály stb. A rúdugrásnak kiváló hasznát­­ vesszük a hegyes vidéken való gyaloglásban. Az úgynevett turista bot nem más, mint a tornának rúdja. Azonban a legtöbb turis­tának kezében csak díszes teher, mert nem tud vele bánni. A turistasport évadjában igyekezni fogunk e bottal való bánás módját és előnyeit megismertetni. Porzsolt Jenő, A­­játék az iskolában. A testi nevelésnek a tornászainál hathatósabb esz­köze A játék, a testi és a lelki erők összhangzatos fejlő­désére a legjótékonyabb hatású foglalkozás. A játékok megválasztásánál mindenek fölött szem előtt tartandó, hogy első­sorban csakis a magyar ifjúság közt elterjedt játékokat kell alkalmaznunk, hogy a nem­zeti szellemet e téren is meggyökereztessük a fogékony szívekben. Igen fontos továbbá a verseny szellemének ápolása is a játékok által. A testedző játékok között az előség kétségkívül a labdázást illeti meg. Ennek, valamint más sok mozgással járó játéknak hatása úgy a testi, mint a szellemi neve­lésben igen szembetűnő s mással nem pótolható. A gyors mozdulatok, futás, ugrás, mikkel e játékok össze vannak kötve, a tüdőt tágító és erősítő erélyesebb lélegzés, kiabálás a szabad természet élenyben gazdag, üde, tiszta levegőjét sokkal nagyobb mennyiségben vi­szik a tüdőbe, mint a közönséges séták, nem is szólva a léha semmittevésről. Az élenytől táplált s a szokottnál erélyesebb körforgást végző piros vér hatalmasan elő­segíti az­ emésztést, a test anyagcseréjét, mi­által a gyenge gyomrok jótékony orvosszerének bizonyul. Ciceróról mondja Felméri, hogy midőn emésztési

Next