Herkules, 1913. január-december (30. évfolyam, 1-20. szám)
1913-01-15 / 1. szám
mely alkalommal a jelöltek minden tantárgy anyagáról, módszertanáról, így a testgyakorlásról is kötelesek kellő ismereteiket produkálni. Ugye, mit ér ily gyakorlati tárgyról a levegőben lebegő elmélet, ha azt nem támogatja egyéni tapasztalat? Sőt tovább megyünk. Egyetemeink igazán nagytudása és a testgyakorlatokkal alapjában foglalkozó neveléstan tanárai sem leheti alapos vizsgálói, ismerik a testgyaki állam iskoláiban se ségit és tornára is kellene egyet-egyet bármily czimen, hogy vizsgálatoknak is csak távolról Van azonban az egyetemi végzetttanár, kik közül ezekre küldeni gyakorlati és elméleti testnevelésnek lenne tanítója. Most már, ha az állam tornateremről, játéktérről, uszodáról, tornatanárról, vívómesterről gondoskodnék, sőt a testnevelés elméletének előadatásáról is, akkor meg lehet kívánni, hogy minden tanár a pedagógiai vizsgálaton kellő gyakorlati és elméleti ismereteket ........ Etil minden tanár baráta lesz a tanulók erősödésének. Intéelnél kellene keresnünk, hol minden tanuló egyforma képesítést kap a tornából. Ugye, itt arról a bajról hallottunk panaszkodni, hogy a tanítójelöltek és képzőik inkább az egyéni erőt és ügyességet fejlesztik, mint a kis gyermekek tanítására való készséget. Azért van a falusi iskolákban oly nagy különbség a testgyakorlati tanítás eredményében; egyik helyen az eredmény elsőrangú, szinte csodálatos, máshol semmit sem ten ■ltgyermekek testgyakorlatával. le is beszéljünk nemzeti erősödés , ,sutolsó tanyai iskolában is nen g b kedvvel történik a testgyakorlatok tanítása. Ezen a bajon csak a tornafelügyelői, illetőleg vándor-tornatanítói intézmény megteremtésével segíthetünk és kell is, hogy segítsünk, ha valamilyen módon 30 éven belül valami eredményt el akarunk érni. Ingyenes úszás-tanítás. A fővárosi iskolák tanulói is sejtik, hogy a hatóság szép ajándékokat tartogat számukra. Általánossá akarják tenni az úszást és újévtől kezdve az iskolákat turnusokba osztják be és a délutánra kibérelt fürdőkben berendezik az ingyenes úszás-tanítást. Teljesen fölösleges indokolni azt, hogy miért kell minden tanulónak rendszeresen fürödnie és úsznia. Az orvosok és az iskolák unos untalan magyarázzák a szülőknek és a tanulóknak, hogy milyen más az olyan osztályterem levegője, amelyben fürdetett tanulók járnak és milyen más az olyan nép egészsége, ahol általános a fürdés, és úszás. Mi haszna volt a magyarázatnak, mikor a tanulók 81—90 százaléka anyagi okokból mégsem fürdött. Próbálkoztak ezután az iskolai fürdőkkel. A legújabb iskolákról nem is szólva, iskolai fürdőket rendeztek be a VII. ker. dob utczai, a nyár ttczai, a Rökk Szilárd utczai, a felsőerdősori, a rákosi elemi iskolákban és a zuglói polgári iskolákban. Nevezetes azonban, hogy még a fényűzéssel berendezett dobutcai iskolafürdőben sem fürödnek. Egyes egyedül a zuglói polgári iskolában tudták megvalósítani a fürdést 1907 ben és azóta változó szerencsével, de igyekeznek példáknál szemben vhendi megmagyarázhatatlan i balszerencse kisen a fürdetés ügyét, úgy látszik, a tanitatestületekből vol a hiba, mert mos a fővárosi azt, amit a tehetetlen tantestületek nem tudtak megcsinálni. Igazán a legélesebb szatírára volt az méltó, hogy Budapesten, a fürdők városában, százezer tanulónak fürdetéséről és úszástanításáról nem gondoskodtak. Most aztán a fővárosi közoktatási ügyosztály a testnevelés intenzívebb ápolása kapcsán az úszás tanítását is megvalósította. Egy kis értekezlet volt a városházán, ahol a fiuk úszástanításával hamar rendbe jöttek. Egy kissé komplikáltabb volt a leányok úszás-oktatásának ügye. Felütötte a fejét a régi előítélet, amely szerint a fiúkkal kell tornázni, azoknak kell a korcsolyázás, az úszás. A leányoknál már gondolkodóba esünk. A 10—1d éves leánytanulók szerintük még kicsik az úszáshoz, a 14—15 éves leányokat pedig egyszerűen mind betegeknek minősítik és azt hiszik, hogy azoknak se tornázni, sem úszni nem szabad. Az értekezlet érdeme, hogy mindezeket az üres kifogásokat leszerelte és bizonyos immár, hogy fiuk és leányok egyaránt úszni fognak tanulni. A főváros e célból kibérelte délutánra a Hungária uszodáját, továbbá a körúti gőzfürdő uszodáját és a budaiaknak rendelkezésre bocsátja a Rudas fürdő uszodáját. 2