Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-04-22 / 7. szám
Ezeken kívül vidékünkön még találtatnak: Schlosser Károlynak rézhámora a’ berzéthi határban; gr. Andrássy György dernei vaskohói és hámorai; gr. Andrássy Imre betléri vasgyárai; a’ Pelsőczig terjedő Hámosféle vasgyárak és hengerek; gr. Andrássy Károly oláhpataki vasgyárai stb. Mindezek azonban nem rosnyói vállalatok lévén, e’ helyütt mellőztetnek. Kereskedésre nézve Rosnyó kedvező fekvésű ’s lakosaiban elég vállalkozó szellem észrevehető. Országos vásárai nincsenek ugyan, de e’ hiányt bőven pótolják a’ hetivásárok. Gömör felső részéből, Szepes, Liptóból, sőt Árvából is nagy számmal sereglenek össze hetivásárainkra, mellyeken többnyire 5—600 szekér mindenféle termékkel, azután helybeli mesterembereink nagy száma mindenféle müvével olly élénkséget kölcsönöznek az áruforgalomnak, hogy piaczunkat Kassa és Miskolcz után méltán Felső-Magyarország legnevezetesb piaczának nevezhetjük. — Meg kell említenünk még kereskedésünk főbb czikkeit. Első a’ mézkereskedés. A’ mézzel foglalkozók minden évben September hóban az ország minden részeiből mintegy 5000 mázsát összeszednek és tisztán kiolvasztva egész esztendőt át mázsás hordókban eladni szokták. A’ mézsonkolyokból kiolvasztott viaszmennyiség 4—500 mázsára tehető, mellynek egy része a’ helybeli mézeskalácsosoktól fel— használtatik, másik része pedig Bécsbe vitetik ki. Másik föfoglalatossága és keresetmódja a’ rosnyóiaknak a’ vászonfejérítés. Magyarország alsóbb részeiből és Erdélyből évenként mintegy 20,000 vég nyers vásznat hoznak Rosnyóra, melly itt kifejérítetik. A’ földmivelés nálunk csak mellékesen űzetvén, a’ lakosság nagyobb része mesterségi üzlet után él. Különös figyelmet érdemelnek a már megemlített mézeskalácsosok (Löw József mézeskalácsosnak Pesten Fuchs Keresztélynél viaszgyertya-raktára van, hol kiki a’ készítmény' szépségéről meggyőződhetik). A' pannonia és milligyertyák azonban csökkentik a’ mézeskalácsosok üzletét. Figyelmet érdemelnek továbbá a' festők. Ezek a’ védegylet keletkezte előtt csak vászonnyomással és kékrefestéssel foglalkoztak; jelenleg azonban már színezett kartonokat is készítnek a’ vidéki hölgyek számára. Végre megemlítjük még a’ tímárokat is, kik a’felemlített bőrgyárakkal együtt nevezetes bőrmennyiséget állítnak kivannak ugyan posztósaink is, de ezek ügyes festő, nyirő és alkalmas szövő székek hiánya miatt mind inkább elszegényednek. Jobban állanak a (számra 150) szürcsinálók és gubások, kiknek készítményeit örömest veszi Felső-Magyarország. (Áranyércz). Rosnyónak és vidékének legnagyobb kincse áranyérczben áll, melly ércz tulajdonságaiban a’ nemes érczek, nevezet szerint az ezüsthez, kivált packfong nevű vegyítékében igen közel áll. Dobsinán legtöbb álanybánya van, rendes bányarészekre osztva és számos részvényes birtokában, kik többnyire városi polgárok. Leghíresebb e’ bányák közül mind mennyiségre mind minőségre a’ Mária-bánya, melly 3 évre és 300 mázsára (mázsájától 30 pftjával) Evans angollal szerződést kötött. Termesztése azonban 1200 mázsa lévén, ’s a’ szerződésen fölül maradt feleslegre mázsájától csak 35 pft. igértetvén a’ részeseknek, ezek csődöt hirdettek 1835—diki jan. 1-jére, mellynek kimeneteléről még tudomásunk nincs. Következik a’ Zemberg-bánya évi 800 mázsa termékkel, mellyből említett Evans szerződésileg évenként 600-at 14 pftjával átvesz, a’ többi 24 pfton kél. Martiny-bánya csak az imént jött áldásba, de reményük, hogy a’ Mária nevűhez hasonló lesz. Rosnyón szinte vannak aranybányák, de ezek új nyílásúak ’s igy nem tudhatni még, mi hasznot hozand míveltetésük. Az Aurélia nevűt kitűnőnek mondják, melly áldásban a‘ dobsinai Máriát is fölülmúlná, ha vízbe nem merült volna. A’ lecsapolást azonban már f. é. januárra reménytették. Az alanyügy jelen állása, tudomására esvén a" fáradhatlan munkásságé J. úrnak, ez egyik levelében következőket irá a rosnyói polgároknak: „Dobsinán kívül Rosnyó az, melly ekkorig arany (Nickel) bányákkal dicsekkelik. Reményiem az Aure-a bánya is, melly olly sok áldással ígérkezett, már a’ vízlecsapolás akadályain keresztül esett. Ezen éreznek fontosságát nem szükség fejtegetnem. Packfongért sok pénz megyen ki az országból, mi annál inkább fáj, mivel a’ hozzá szükséges alany nyersen, tisztázatlanul vitetik ki hazánkból, ’s a’ tisztázottnak ára annyira felszökkent, hogy most mázsája 600 piton volna csak kapható, holott ezelőtt néhány évvel 350 pfton kelt. Pesten többen volnának, kik a’ packfongkészítést nagyban űznék, ha kész, tisztázott arany-szivacsot készíthetnénk ’s kaphatnánk hazánkban olly olcsó áron, miszerint a’ külfölddel versenyezhessünk. 600 pftnyi ár mellett versenyeznünk lehetetlen , miről egy kis számvetés könnyen meggyőz. — Egy mázsa packfong közép ára 195 — 200 pft. ,,A’ packfongnak — azon rendkívüli nemén kívül, melly csak porhanyós, vagy is inkább poralakban forrasztásra (Packfong-Löthung,Soudure , argentan) használtatik, ’s 5 rész közönséges packfongnak 4 rész horgannyak vegyítéséből készül — rendesen négy vegyizéki neme van. tör A’ közönséges packfong, mellyben réz 8 rész, horgany 3, 5, ’s alany 2 foglaltatik, tehát egy mázsában mintegy 15 font, minek ára 6 ftjával 90 pft. — Ez a’ legsilányabb neme a’ packfongnak, mégis egy mázsánál maga az alany 90 pftba kerül? Így lehetetlen a’versenyt kiállani.