Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-04-22 / 7. szám

Ezeken kívül vidékünkön még találtatnak: Schlos­ser Károlynak rézhámora a’ berzéthi határban; gr. An­­drássy György dernei vaskohói és hámorai; gr. András­­sy Imre betléri vasgyárai; a’ Pelsőczig terjedő Hámosfé­­le vasgyárak és hengerek; gr. Andrássy Károly oláhpa­taki vasgyárai stb. Mindezek azonban nem rosnyói válla­latok lévén, e’ helyütt mellőztetnek. Kereskedésre nézve Rosnyó kedvező fekvésű ’s la­kosaiban elég vállalkozó szellem észrevehető. Országos vásárai nincsenek ugyan, de e’ hiányt bőven pótolják a’ hetivásárok. Gömör felső részéből, Szepes, Liptóból, sőt Árvából is nagy számmal sereglenek össze hetivá­sárainkra, mellyeken többnyire 5—600 szekér minden­féle termékkel, azután helybeli mesterembereink nagy száma mindenféle müvével olly élénkséget kölcsönöz­nek az áruforgalomnak, hogy piaczunkat Kassa és Mis­­kolcz után méltán Felső-Magyarország legnevezetesb piaczának nevezhetjük. — Meg kell említenünk még ke­reskedésünk főbb czikkeit. Első a’ mézkereskedés. A’ mézzel foglalkozók minden évben September hóban az ország minden részeiből mintegy 5000 mázsát össze­szednek és tisztán kiolvasztva egész esztendőt át má­zsás hordókban eladni szokták. A’ mézsonkolyokból kiolvasztott viaszmennyiség 4—500 mázsára tehető, mellynek egy része a’ helybeli mézeskalácsosoktól fel— használtatik, másik része pedig Bécsbe vitetik ki. Másik föfoglalatossága és keresetmódja a’ rosnyóiaknak a’ vá­­szonfejérítés. Magyarország alsóbb részeiből és Erdély­ből évenként mintegy 20,000 vég nyers vásznat hoznak Rosnyóra, melly itt kifejérítetik. A’ földmivelés nálunk csak mellékesen űzetvén, a’ lakosság nagyobb része mesterségi üzlet után él. Kü­lönös figyelmet érdemelnek a már megemlített mézeska­­lácsosok (Löw József mézeskalácsosnak Pesten Fuchs Keresztélynél viaszgyertya-raktára van, hol kiki a’ ké­szítmény' szépségéről meggyőződhetik). A' pannonia és milligyertyák azonban csökkentik a’ mézeskalácsosok üzletét. Figyelmet érdemelnek továbbá a' festők. Ezek a’ védegylet keletkezte előtt csak vászonnyomással és kék­­refestéssel foglalkoztak; jelenleg azonban már színezett kartonokat is készítnek a’ vidéki hölgyek számára. Végre megemlítjük még a’ tímárokat is, kik a’felemlített bőr­gyárakkal együtt nevezetes bőrmennyiséget állít­nak ki­vannak ugyan posztósaink is, de ezek ügyes festő, nyirő és alkalmas szövő székek hiánya miatt mind in­kább elszegényednek. Jobban állanak a (számra 150) szürcsinálók és gubások, kiknek készítményeit örömest veszi Felső-Magyarország. (Áranyércz). Rosnyónak és vidékének legnagyobb kincse áranyérczben áll, melly ércz tulajdonságaiban a’ nemes érczek, nevezet szerint az ezüsthez, kivált pack­­fong nevű vegyítékében igen közel áll. Dobsinán legtöbb álanybánya van, rendes bányaré­szekre osztva és számos részvényes birtokában, kik több­nyire városi polgárok. Leghíresebb e’ bányák közül mind mennyiségre mind minőségre a’ M­ária-bánya, melly 3 évre és 300 mázsára (mázsájától 30 pftjával) Evans angollal szerződést kötött. Termesztése azonban 1200 má­­zsa lévén, ’s a’ szerződésen fölül maradt feleslegre má­zsájától csak 35 pft. igértetvén a’ részeseknek, ezek cső­döt hirdettek 1835—diki jan. 1-jére, mellynek kimene­teléről még tudomásunk nincs. Következik a’ Zem­­b­e­r­g-bánya évi 800 mázsa termékkel, mellyből emlí­tett Evans szerződésileg évenként 600-at 14 pftjával átvesz, a’ többi 24 pfton kél. Marti­n­y-bánya csak az imént jött áldásba, de reményük, hogy a’ Mária nevű­hez hasonló lesz. Rosnyón szinte vannak aranybányák, de ezek új nyílásúak ’s igy nem tudhatni még, mi hasz­not hozand míveltetésük. Az Aurélia nevűt kitűnőnek mondják, melly áldásban a‘ dobsinai Máriát is fölülmúl­ná, ha vízbe nem merült volna. A’ lecsapolást azonban már f. é. januárra reménytették. Az alanyügy jelen állása, tudomására esvén a" fá­­radhatlan munkásságé J. úrnak, ez egyik levelében következőket irá a­ rosnyói polgároknak: „Dobsinán kívül Rosnyó az, melly ekkorig arany (Nickel) bányákkal dicsekkelik. Reményiem az Aure-­­­­­a bánya is, melly olly sok áldással ígérkezett, már a’ vízlecsapolás akadályain keresztül esett. Ezen éreznek fontosságát nem szükség fejtegetnem. Packfongért sok pénz megyen ki az országból, mi annál inkább fáj, mi­vel a’ hozzá szükséges alany nyersen, tisztázatlanul vi­tetik ki hazánkból, ’s a’ tisztázottnak ára annyira fel­szökkent, hogy most mázsája 600 piton volna csak kap­ható, holott ezelőtt néhány évvel 350 pfton kelt. Pesten többen volnának, kik a’ packfongkészítést nagyban űz­nék, ha kész, tisztázott arany-szivacsot készíthetnénk ’s kaphatnánk hazánkban olly olcsó áron, miszerint a’ kül­földdel versenyezhessünk. 600 pftnyi ár mellett ver­senyeznünk lehetetlen , miről egy kis számvetés kön­nyen meggyőz. — Egy mázsa packfong közép ára 195 — 200 pft. ,,A’ packfongnak — azon rendkívüli nemén kívül, melly csak porhanyós, vagy is inkább poralakban for­rasztásra (Packfong-Löthung,Soudure , argentan) hasz­náltatik, ’s 5 rész közönséges packfongnak 4 rész hor­­gannyak­ vegyítéséből készül — rendesen négy vegyi­­zéki neme van. t­ör A’ közönséges packfong, mellyben réz 8 rész, horgany 3, 5, ’s alany 2 foglaltatik, tehát egy mázsában mintegy 15 font, minek ára 6 ftjával 90 pft. — Ez a’ legsilányabb neme a’ packfongnak, mégis egy mázsá­nál maga az alany 90 pftba kerül? Így lehetetlen a’ver­senyt kiállani.

Next