Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-04-22 / 7. szám

Pest, kedden Április 33.1845. 7. Megjelenik minden ked­den és pénteken legalább egyegy tömött nyomatá­­si­ íven. — Iktatmány­­dij; egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsorá­ért 3 kr., kétszeri hir­detés’ mind. petit hasáb­soráért 5 kr. háromszori hirdetés’ mind.pet.hasáb­­soráért 6 kr. ezp. TARTALOM: Rosnyó vidéke, áranyércz és még valami. — Tudósítás Biharból (J. J. J.) — Egyesületi mozgalmak (Ipar­egyesület: szakosztályok. Jelentés a’ gyáralapító részvénytársaság ápr. 13 tartott közgyűléséről). Hir­detés: Gabonaár. Dunaviz-állás. Előfizethetni helyben az Iparegyesület’ jegyzői hivatalában(Ifjvilágutcza Ilkey-ház) vagy alulirt szerkesztőnél (Molnár­­utcza , 146. sz.) ; 1 év­negyedre helyben 1 for 30 kr., postán 2. fz.; 3 év­negyedre helyben 4 for. 30 kr., postán 6 for. ezüst pénzben. Rosnyó vidéke, áranyércz (Nickel) és még valami. Rosnyó városa Gömör vmegye felső részén, he­gyesebb vidéken fekszik. A’ körülötte nagy kört képe­ző hegyek éjszakkeleti része érczes; itt ott ezüst, réz, piskolez, vas, és darab idő óta aranybányák találtatnak, nagy kiterjedésű erdei pedig gonddal ápoltatnak. A’ délnyugoti hegyek kopárabbak és többnyire mészkőből állanak. E’ hegyek mind a’ várostól néhány órányira fekvő Ökör nevű hegyláncznak nyújtványai. A’ várost a’ Drázus patak hasítja ketté, melly nagyobb eséseinél fogva gyárok állításának nagyon kedveznek. Most e' patak több rendbeli malmokat, szűr- és vászonkallókat ’s az alább megemlítendő gyárokat hajtva 1V2 órányi tá­volságban a’ Sajóba ömlik. A’ Sajó Gömör legfelsőbb vidékéről, a’ Sajó és Dobsinai völgyekről hempelyegve Rosnyó határának nyugoti oldalát mossa. A’ Sajó mind vízmennyiség- és tisztaság mind pedig esése miatt gyár­állításhoz szinte igen alkalmas. Rajta már most is, négy mfnyi hoszszában, Dobsinától Pelsőczig, számos vasol­vasztó és öntő műhelyek, kovácsoló és nyújtó hámorok, úgy papírgyárak, rézhámorok, hengergép látható si­kerrel folytatják működésüket. Találtatnak továbbá itt a’ többi gyárállításhoz megkivántató anyagok, úgymint kő, mész, sövény, vaskészítmények stb. Mindez igen ol­csó, csak a’ tűzi és épületfát nevezhetni drágának. Ez szinte elegendő mennyiségben megvan, de egy öl bika­fa’ ára 25 vfor, egy öl tölgyfa ára 18 vfor. De olcsó más felöl az élelem, ’s a’ lakosság gyártásközi hajlama félreismerhettem A’ népesség nagyobb része magyar ajkú, melly a’ vidék hegyes léte miatt a’ földmívelésben elegendő foglalatosságot nem találván, már most is ké­zi munkája után kénytelen élelmet keresni. A’ napszám nem drága, mert még akkor is, midőn legtöbb munka van, a’ közönséges 12 órából álló napszám fejében csak 30 vkr. fizetünk. Rendszerint pedig a’ napszám e’ ma­ximumot el sem éri. Vidékünk továbbá azért is kedvez a’ gyárállításnak, mert a’ fekvő birtok olcsón megsze­rezhető és mert a' szomszéd Borsod megyebeli Várkony helységben gazdag köszénbánya találtatik, honnan a’ kőszén mázsája Rosnyóra szállítva csak 18 párba kerül. Csak egy hiányzik nálunk — a’ pénz, melly minden nagyobb vállalatnak mellözhetlen feltétele. Gyáraink közül említést érdemelnek: a) Három papírgyár: Roxer Pálé, Jár örököseié (a’ Sajón) és Szontágh örököseié (a’ Drázus patakon). E’ gyárak többféle papírokat készítnek, ’s készítményük­nek elegendő keretük van. A’ Szontagh féle gyárt, mint­egy 32 lábnyi vízeséssel és több kedvező helyzetű épü­letekkel, az örökösöktől könnyen meg lehetne szerezni és bármiféle gyárrá átalakítani. .b) Kőedénygyár, egy részvényes társaság birtoká­ban. A’ gyár, mellynek Pesten és Debreczenben lerakó helyei vannak, szép külsejű edényeket állít ki, és hogy mázának nagyobb tartósságot adhasson, ügyes mestert keres. c) Furnírgyár Raisz Sándor birtokában. d) Markó József bőrgyára. Ez nemcsak az ország­ban hanem még külföldön is ismeretes. Készítményei általában dicsértetnek. Készít fontos taplat, fénymázas tehén- és borjúböröket (bécsi mód szerint), fekete te­hén- és borjuböröket (linczi mód szerint), blank bőrö­ket (coburgi mód szerint), kocsifedélre marha- és ló­­bőröket, timsóval készült hámokra való bőröket és vég­re fekete koczkás bagariát , melly utóbbi e’ gyárban készült először ’s marasztotta a’ honban a' bagariáért Oroszhonba kiszivárogni szokott nem csekély pénz­­mennyiséget. — Raktárai Rosnyón, Kassán, Eperjesen, Debreczenben, M­áradon, Sz. Miklóson, Miskolczon, és Szathmáron vannak. A’ gyámok a’ pesti vásárokon rend­szerint megjelenik ’s minden megrendelésnek megfelel­ni képes. e) Lisztörlő malom, idősb Schlosser Károly birto­kában, melly készítményének mind mennyiségére, mind minőségére figyelmet érdemel.

Next