Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-06-10 / 21. szám

Megjelenik minden ked­den és pénteken legalább egy egy tömött nyomatá­­sú íven. — Iktatm­ány­­dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsorá­ért 3 kr., kétszeri hir­detés’ mind. petit hasáb­soráért 5 kr.,háromszori hirdetés’ mind.pet.hasáb­­soráért 6 kr. ezp. TARTALOM: Eperjes városa forgalma (Hunfalvy János). — Az öntött habos aczél gyártásáról (De Luynes szerint). — Az iparegyesület véleménye a’czéhekről. Vége.— Egyesületi mozgalmak (Iparegyesület: népszerű könyvtár, folyt., uj tagok, adakozás). Gabonaár. Dunavíz-állás. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hi­vatalában vagy alulirt szerkesztőnél (Al-Du­­nasor és Halpiacz, 56. sz.); az 1-ső évnegyedre helyben 1 for. 30 kr., postán 2 for.; jövő 2 év­negyedre helyben 3 for., postán 4 forint ezüst pénzben. Pest, kedden Junius 10. 1945, 21. Előfizetés a’ Hetilapra. A’ közelgő félévre új előfizetést nyitunk 3 pftjával helyben és kihordással, 4 pftjával pedig a’ vidéken és postai küldözéssel. — Midőn e’ szerint az érd. ol­vasó közönséget újra lapunk iránti részvétre felszóllitjuk, csak kettőt emelünk ki, mi lapunkat félreismerhetlenü­l jellemzi. Egyik az, hogy lapunk az iparos mozgalmak főbb régióiban is működik, tehát olly kérdésekkel foglalkozik, mellyek jelen átalakulási korszakunkban Magyarországnak életkérdései. Másik az, hogy lapunk már most is az ipar terén működő egyesületek és egyesek közremunká­­lását bírja ’s jövőben — ennyit szabad reménylenünk — a’ dolgok kifejtésével még nagyobb mértékben birondja. A’ kettőhöz még csak azt adjuk, hogy intézke­dések létettek, miszerint a’jövő félévben e’ lapok hasábjain népszerű technicai ér­tekezések is foglaljanak helyet. Eperjes városa forgalma. Hazánk szegénységét a’ fejletlen állami viszonyo­kon kívül, mellyek, küzbevetőleg legyen mondva, a’ 19. század elöhaladott nemzeteinek közepette, mint sajnála­tot és nevetséget indító rongyok egészen más kornak öltönyéből jelennek meg, — még számtalan társadalmi állapotok és viszonyok is okozzák és növelik. — Egyebet most mellőzve, lehetlen hogy a’ forgalom csekélysége és csigalassusága ne mutatkozzék minden elfogulatlan szemnek a’ közelszegényedés okául. Ország szegénysé­gét vagy gazdagságát nem határozza meg átalában a’ készpénz mennyisége. Ugyanazon egy huszas a’ mennyi kézben megfordul, annyi egyedre nézve bir értékkel, jóllehet az összes pénzmennyiségben nem tesz többet egy húszasnál.­­S ez az oka, miért hogy iparűző és ke­reskedő ország polgárai magokat gazdagabbaknak érzik mint más, csak földmivelő országét, habár az összes pénzmennyiség mindkét országban egyenlő volna is, mi­vel az iparűzés és kereskedelem élénkebb forgalmat tesz föl, midőn más részről megint semmi sem mozdítja elő inkább az ipart, mint élénk forgalom, vagy legalább an­nak lehetősége. — Minél tökélyesbek a’ forgalom esz­közei, annál gyorsabb és olcsóbb, ’s tehát élénkebb is az, ’s itt uj forrásai bugyognak a’ jólétnek és gazdago­dásnak. Mert az idő pénz, még pedig sokkal valódibb és biztosabb pénz mint valamennyi banknak jegyei. Min­den takarékosság — nemcsak pénz dolgában közvetle­nül gyakorolt takarékosság — gazdagságot eredményez ’s takarékosság a’ forgalomra nézve, midőn időt és erőt ki­mélhetünk meg, — nem egyéb, mint munkafelosztás, mellynek szükségét és üdvös voltát mind Smith mind L­­­s­t. eléggé bebizonyították. Azon itt csak röviden megérintett elvek igazsága, bizony zsibbasztólag hat hazánk minden tagjaira, mert még azon erők működése is meg van akasztva, mellye­­ket nekünk a’ természet adott, ’s míg például egy vidé­ken nem tudják, miként adjanak túl a’ sok gabnán ’stb, addig más vidékén ugyanazon hazának éhen halnak az emberek. — De szálljunk le az átalános elvek köréből a’ valóság terére — Eperjes városa forgalmára. E’ gye-

Next