Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-10-14 / 57. szám

Pest, kedden 57. Oct. 12. 1945. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hi­vatalában (Újvilág utcza, Ilkey-ház), vagy alálirt szerkesztőnél (Al-Duna- sor és Halpiacz, 56-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. Megjelenik minden ked­den és pénteken legalább egy egy tömött nyom­atá­­sú íven. — Iktatmány­­dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsorá­ért 3 kr., kétszeri hir­detés’ mind. petit hasáb­soráért 5 kr. ,háromszori hirdetés’ mind. pet.hasáb­­soráért 6 kr. ezp. TARTALOM : Lenkészítés, különös tekintettel a Belgiumban divatozó bánásmódra. — Válasz. (6 ) — Iparköri különfélék. — Ipar­köri újdonságok. Emlékeztetés. Igazítás. Gabonaár Dunavizállás. Teljes számú példányokkal még folyvást szolgálhatunk — akár ápril. 1 -jétől, akár jul. 1-töl fogva. S­zerk. Len­készités, különös tekintettel a’ Belgiumban divatozó bánásmódra. Tudnivalóképen azelőtt mintegy 30 évvel a’ vá­szonkészítés Csehországban , kivált az északi tartomá­nyok iparüzletének egyik fő ágát tette. Még a’ mosto­hább vidékeken is a’ vászonkészítési ipar csaknem gaz­dagsággal határos jólétet terjesztett el. De a’ helyett, hogy ezen iparág elébbre ment volna, inkább hátra hanyat­lott, ’s készítményei mind a’ kül mind a’ belvásár-pia­­czokról kiszorultak. Csehország tehát méltán igy panasz­kodhat : kiváltképen Anglia lát el bennünket olcsó vá­szon-szövettel és fonallal, melly rósz minőségű ugyan, mindazonáltal a’ mieink , velök összehasonlítatván, hoz­­zájok képest, kivált ha­lmezeknek tartósságok tekintetbe nem vétetik, drágáknak látszanak. Anglia a’ nyers lent Belgiumból veszi; számunkra tehát azon nyereség is elveszett, mellyel nyers terményink eladásából húzhat­nánk , készítményeinek nagy részét ön­maga fogyasztja el; hozzánk csak a­ hulladékokból készült selejtesebb mi­nőségűt küldi vissza ; mivel műszerei segedelmével nem­csak fel tudja dolgoztatni azon csepüt is, mellyet mi hasz­nálatlanul félrevetni kénytelen illetünk, hanem abból, külszínre ajánlkozó szépségű vásznat készít, mégpedig bámulandó alacsony áron. Anglia a’ miénknél vékonyabb, fehérebb, puhább, szálasabb, szóval jobb minőségű belgiumi lent, örö­­mestebb veszi, ’s ez ellen nem tehetünk kifogást; de mivel a’ lentermesztést illető anyagi eszközökre nézve semmivel hátrább nem vagyunk mint ők, a’ termesztés­ben és nevelésben is velők egyenlő léptet kellene tar­tanunk , más felől viszont azon kell igyekeznünk, hogy ezen iparüzletet a’ maga mostani alásüllyedéséböl ismét felemeljük. A’ belgiumi földm­ivelők már sok évek óta a’ len­termesztés tökéletesbítését egyik legfőbb adatúl tűzték ki magoknak, mellyet valóban némelly tartományokban, mint Flandriában , annyira vittek , hogy ennek eltanú­­lásáért maga a’ kevély Anglia sem szégyenlette magát hozzájok lealázni. Más tartományok hasonlót tettek, és ha Csehország is ezeknek példáját követendi, mellyre nézve az első lépések már megtörténtek, az óhajtott ked­vező siker bekövetkezését méltán várhatjuk. *) Érdemes leszen tehát figyelmünket a’ földmivelés­­sel illy szoros kapcsolatban levő iparágra fordítani, ’s kiváltképen a’ belgiumi kezelésmóddal körülményeseb­ben megismerkedni. A’ lenszösz tudnivalóképen lennövényből készül. Mint növényen háromféle állórészt kell rajta megkülön­böztetnünk : a’ maghüvelyt, a’ kelme tartalmú külhést, ’s az ettől körülfogott fanemü testet, vagy kórót. A’ maghüvelyektöl megtisztíttatván, a’ len mintegy 20—27 procent anyagot és 73 — 80 procent fanemü részt szo­kott magában foglalni. Az utóbbiban ismét 100 részben 12 rész vízben felolvasztható, és 19 vizben ugyan nem, hanem lúgnedvben felolvasztható rész foglaltatik. To­vábbá 100 rész anyag újra 58 rész tiszta szöszt, 25 rész vízben felolvasztható anyagot foglal magában , 17 víz­ben fel nem olvaszthatót, ’s hasonlót a’ növényi enyv­­hez vagy keményítőhöz. Következőleg 100 súly mérték alatt a’ levegőn kiszárasztott lábas len 12—16 fonalnak való tiszta szöszt foglal magáb­an. A’ növényi enyv arra való, hogy a’ szöszanyagot a’ lenszál körül csőalakban öszvetartsa. A’ lentermesztésről, mivel inkább a’ mezei gazdá­­szat körébe tartozik, csak röviden szólandunk. Kiváltképen kétfélenemü lent különböztetünk meg egymástól, a’ zártmagú vagy cséplent, mellynek mag­hüvelye zárva marad, ’s belőle a’ magot cséplés által kell kiverni; ’s a’ felpattanó vagy csattanó lent (Spring oder Klanglein) mellynek magvai éréskor gyenge csatanással felpattogzanak. A’ cséplent april végin vagy május elein vetik, a’ csattanót egy hónappal későbben, nem nehéz, hanem kövér földbe, mellyet nem igen mélyen ugyan, hanem MAO Y AKADE MI KIADJA *) Mindezek nagy részben és sok tekintetben honunkra is illenek.

Next