Jogtudományi Közlöny, 1883

1883-05-04 / 18. szám

Tizennyolczadik évfolyam. 16. SZ. Budapest, 1883. április 143. ÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA, Üllői­ út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓHIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: negyedévre 3 T­v megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL TARTALOM : A katholikus főpapok végrendelkezési joga és az azok utáni törvényes örökösödés Magyarországban. HINKOVCZKY HINKA LÁ­SZLÓ pécsi püspöki alapítványi ügyésztől. — A polgári házasság­ról. Dr. R. J. ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle: A büntető törvény­könyv 113. §-ához. LEMÉNYI JÁNOS kikindai kir. aljárásbirótól. — Egy érdekes jogeset. Dr. HUSZÁGH ISTVÁN selmeczi ügyvédtől. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. — A budapesti kir. tábla elvi jelen­tőségű határozatai. — A bűnvádi eljárás tervezete a budapesti ügyvédi kamara szakbizottságában. A katholikus főpapok végrendelkezési joga és az azok utáni törvényes örökösödés Magyarországban. Midőn ezen czím alatt értekezésemet megírtam, tisztá­ban voltam magammal és azzal, hogy ezen sokféle magya­rázatot nyert jogkérdésben kifejtett nézetemért az ellennézet hívei részéről megtámadtatásnak leszek kitéve. Előérzetem nem csalt. Dr. WLASSICS GYULA királyi ügyész úr a Nemzet f. é. ápril. 18-án megjelent számában, utánna Dr. HERCZEGH MIHÁLY egyetemi jogtanár úr ugyancsak a Nemzet I. é. 108. és 109. számaiban, valamint a Jogtudományi Közlöny I. évi 16. számában voltak szívesek szerény értekezésemet bírálatra méltatni. Elvem : tisztelni az ellennézetet, sőt az előtt megha­jolni, ha érvei saját nézetem tarthatlanságát igazolják. Tisztelem ennélfogva Dr. WLASSICS és HERCZEGH urak ellennézetét, de érveik meg nem győzvén, nézetemet fen­tartom. Szükségesnek is találtam ezért mindkét bírálatra úgy a Nemzet-ben, mint ezúttal Dr. HERCZEGH úr bírálatára e lap hasábjain nyilatkozni. Nem kerülhetem el azonban, hogy a tárgy érdekessége és azonosságánál fogva a Jogi. Közi. hasábjain is meg ne emlékezzem Dr. WLASSICS úr egyik-másik érveléséről, habár ő csak a Nemzet­ben szó­lalt fel. Ezek előrebocsájtása után kijelentem, hogy én könyvem megírásánál a következő eljárást követtem : Elővettem a corpus jurist, újra áttanulmányoztam az idevágó királyi rendeleteket, megfigyeltem hazánk tekintélyes íróinak e kérdésben vallott nézeteiket, szemmel kísértem minden eseményt, mely kérdésemre vonatkozik vagy azzal kapcsolatos és egy esetről-esetre, adatról-adatra menve szed­tem össze a lánczszemeket és állítottam egybe az egészet, mi alatt ügyeltem még arra, hogy a felekezeti szempont, vagy hazafias túlbuzgóság, vagy animositas ne tereljenek le az objectivitás teréről, miket az ily kényes ügy megbírá­lásánál kiváló kötelességemnek ismertem, de nem tévesz­tettem szemem elől azon jogi axiómát sem, hogy a jogász­nak nem szabad politikát űzni, hanem tárgyilagosságában el kell tekintenie a populárisságra szert tett tévnézetektől és ki kell mondani sine ira et studio a komoly megdönt­hetlen igazságot még akkor is, ha az népszerűtlen. Ezeket azután egybevetve jutottam azon meggyőződésre, melyet velem együtt Dr. WENZEL Gusztáv, Dr. SUHAYDA János, Dr. KONEK Sándor, Dr. KRAJCSIK és sok mások vallanak Arról, hogy Dr. Herczegh tanár úr munkám jogtör­téneti részét felületesen, érveléseimet hézagosan hozza csak, meggyőződhetik mindenki, ki könyvecskémet figyelmére méltatja. Ha ezeket rectifikálni akarnám, akkor könyvemet kellene reprodukálnom, mi nem lehet feladatom. A tételes európai nemzetközi jog átalánosan elfoga­dott elvei szerint, melyek még az illegitim fejedelem által kötött nemzetközi szerződéseket is érvényeseknek ismerik el, kétségtelen, hogy az 1855. aug. 18. kelt Concordatum nemzetközi szerződés. Ez ellen mindkét birálom kikel, de különböző alapo­kon, mert jóllehet abban megegyeznek, hogy a Concordatum egyik hibája abban rejlik, mikép a magyar törvényhozás által beczikkelyezve nem lőn, a főindokokban mégis eltér­nek egymástól. Dr. Wlassics úr ugyanis ama nézetben van, hogy­­habár a Concordatumot két Souverain is kötötte, az még sem nemzetközi szerződés, mert az a hibája, hogy nem magyar király kötötte.» Dr. Herczegh ur pedig nem ebben, hanem a római pápa személyes képességének hiányá­ban és a Concordatumoknak általa adott qualifikatiójában találja. "Én ez ellenvetéseknek egyikét sem fogadhatom el. Dr. Wlassics úr ebbeli enuntiatiója ama meggyőződésre juttat, hogy nem vett magának könyvem tüzetes és beható tanulmányozhatására elegendő időt, mert különben a 46-dik oldalon elolvashatta volna, mikép én is elismerem­­ama tagadhatlan történeti tényeket, hogy a Concordatum meg­kötése azon időszakba esik, midőn sem koronázott királyunk, sem országgyűlésünk nem volt, de elismerem másodsorban azt, hogy nálunk de regula csak ezen két tényező együttesen jogosult nemzetközi szerződések kötésére , azonban a legha­tározottabban kétségbevonom, hogy törvényeink kizárólag csak ezt írták elő és kivételt nem ismernének». Ezekből azután meggyő­ződhetett volna Dr. Wlassics úr, hogy az átalános szabály tekintetében megegyezünk egymással, ellenben eltérünk egymástól abban, hogy ő csak is a szabályt ismeri, holott én a szabályt megerősítő és a Concordatumra alkalmazandó kivételt is ismerek és igazolok. Ezen eddig kellőleg senki által sem méltatott kivétel jenlétének beigazolására hoztam én azután fel azt, hogy Ő Felségének, ki a Concordatum megkötésekor a pragmatica sanctio alapján törvényes magyar (de nem koronázott) királyunk volt, személyes rendelkezési képességét kétségbevonni nem lehet, mert az 1791: 3- tcz-a­mely a koronázást a meghalt király elhunytától számítandó - havi időköz alatt múlhatlanul eszközlendőnek rendeli, egyúttal kimondja, hogy épségben maradnak mindazonáltal időközben minden örökös királyi jogok, melyek az országnak köz -és alkotmány szerinti kormányzására tartoznak, épségben maradván szintén az ugyanazon király iránt illető jobbágyi hűségnek kötele­zettségei. Felhoztam továbbá, hogy törvényhozásunk a kikö­tött 6 havi időszakot hallgatag meghosszabbítottnak tekintve az 1867: 1. tczikkben kimondá, hogy az ország hű főrendei és képviselői figyelemmel az 1723: 1. és 2. tczikkre hódolati köteles hűségeknél fogva Ő Felségét megkoronázták. Nézetem alapos voltát ezekkel beigazolva látom. Dr. Wlassics úr ez érveimet megc­áfolni nem akarja, mert egy­felől ,ha igaz volna az, mit én állítok , úgy az absolut korszak minden kormányzati ténye, mint törvényes királyi

Next