Gyümölcskertész, 1893 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1893-01-25 / 2. szám

14 3. Mivel a keleti oldalon a szomszéd kertben lévő fák árnyékot vetnek, azért itt is csak som, birsalma, mogyoró és meggyfák ültethetők,­­ az ülő­hely háta mögé pedig két cseresnyefát lehet elhelyezni. 4. A kert közepén levő út mellett vannak magas törzsű gyümölcsfák alkalmazva 6 m. távolságban, a filagoria körül pedig 3 méterre. A négyszög sarkai­ban és a főút közepén lehet almafát (doucinra ojtva) alkalmazni, úgy hogy 8 almafának lenne itt hely; a többi 12 drb magastörzsű fának lehet birsre ojtott körte avagy szilvával felváltva alkalmazni. 5. A főút mellett 8 drb kisebb szamócza ágy alkalmazható, melyekben 3—3 drb magas törzsű ribiszke és egres, (bokor alakban) ültethető. 6. A szamócza-ágyak mögött félkörben ribiszke és egres bokor­ alakban ültethető. 7. A lugasok előtt vonul 1 m. széles szamócza­­ágy melynek délfelé néző oldalán őszi-baraczk az északra néző oldalán pedig málna- és meggy­cserjék alkalmazhatók. 8. A négy szurokban a gyepen önálló gyümölcs­cserjék mint: ribizke, egres, sárga-mirabella, nas­polya, birsalma stb. alkalmazható. 9. A gyep finom kerti fű legyen és mindig röviden tartva. Az utak és a gyep közötti határra — pontos megtartás végett — czélszerű 10 cm. magas deszkával leszegélyezni. Ha ezen kis terület symmetrikus alakban úgy , mint a terv mutatja be lesz rendezve, ha továbbá a lugas és a filagoria a helyzetnek megfelelő szolid és ízléses stylusban fog elkészülni és ha a kivitel szigorú pontossággal lesz végrehajtva akkor sokkal elegánsabb kinézése lesz a kertnek, mint ha azt természetes stylus vagy angol parkszerű berendezésre készítettük volna. Ritter Gusztáv főkertész: Közhasznú kérdések és feleletek. 3. Kérdés. Községünk képviselő testülete egy kis ákáczfa erdőt kivágatott, hogy helyén a jövő tavaszszal egy új faiskolát létesítsen. Szíveskedjék közölni, hogy mikép volna azt legczélszerűbb meg­munkáltatni, hogy ott sok ákácz sarjadék ne volna. Én megrigoloztatni ajánlottam, de most már a kemény fagy miatt lehetetlen. Elég lesz-e, ha rigo­­lozás helyett kora tavaszszal jó mélyen felszántat­­juk és vájjon czélszerű-e abba már tavaszszal vad csemetéket ültetni? Boczonád. V. E. 3. Felelet. Minthogy a szántás csak kis rész­ben pótolhatja a rigolozást, minthogy továbbá szántással az ákáczfa gyökerei nem szedhetők kellően ki, ennélfogva az illető területet okvetlenül meg kell forgatni és pedig mindjárt a nagyobb hidegek elmúltával, a mint a föld fagya némileg kiengedett, így a felszínre kerülő nyers földet az ételenként még jelentkező fagy némileg megjavítja. Hogy forgatásnál minden ákáczfa gyökeret gondo­san ki kell szedni, azt felemlítenem is talán feles­leges. Ha nem okvetlenül kell, úgy jobb volna az illető területet megtrágyázni és valamely kapás növényt az idén benne termeszteni, hogy a föld jövő évig annál jobbá váljék, így a netalán jelentkező ákáczfasarjak is alaposan kiirthatók volnának, de ha ez nem vihető keresztül, akkor megkísérthetik annak betelepítését már az idén is, a­midőn aján­latos leend a csemeték kellő növekedését, egy eső előtt, négyszeresen felhígított trágyalével istápolni, az ákáczsarjakat pedig nem kikapálni, hanem kéz­zel kitépni, hogy az mindenestől kijöjjön, mert ha beleszakad, újra kisarjadzik. A. 4. Kérdés. Környékünkön bőven lehet gala­gonya és ákáczfa magot gyűjteni, kérdem: hol és mily árban lehetne ezeket értékesíteni ? Véménd. B. K. -4. Felelet. A galagonya és ákáczfa az ország­ban annyira el van már terjedve, hogy ezek után valami nagyobb kereslet nem remélhető, ennek da­czára is tessék a magkereskedők árjegyzékeiben az árakat megnézni és ezekhez arányítva magvai árát, nekik ajánlatot tenni, azonkívül annak idején lapunk illető rovatát is felhasználhatja, talán akad valaki, kinek ezekre szüksége leend. Sokat azonban ne reméljen. A. 5. Kérdés. Három éve annak, hogy jó homok talajon, (nem­régiben még hírneves) öreg szőlőt vettem, melyben a most is ékeskedő óriási körte-, szilva s más gyümölcsfák termésével csak meg­vagyok elégedve, de a 4—5 akóra menő bor ter­méssel sehogy sem vagyok kibékülve. Megjegyzem, hogy a kiélt talajt a múlt télen jól megtrágyáz­tattam és a peronospora és fagy által elcsigázott tőkék az idén mintegy új életre kelni látszanak, hozván szép venyigéket, de szőlőt annál kevesebbet. Most ajánlják nekem az itten szokásos döntés által való fiatalítást, vájjon megfelel-e ez a kívánt czélnak ? Tisza-Földvár. K. B. 5. Felelet. Ha a szőlő azelőtt oly értelemben volt hírneves, amennyiben bő terméseket adott, akkor tessék még egy évig türelemmel lenni, mert a trágyázás első évi hatása a fa nevelésében nyi­latkozik s ha a venyige megerősödik, az utána kö­vetkező évben lehet hosszabb metszés utján nagyobb termést várni. Ha ellenben a szőlő azelőtt sem volt bőtermő, mivel talán sok rúgós tőke volt benne — úgy nem fog kapni több termést a jövőre sem és ezen esetben nem fog használni a döntés sem. Tes­sék tehát a tavaszszal 2—3 szemes csapra metszeni a tőkéket s ha nem lesz jó termése, akkor jobb­nak találom, ha darabonkint kiirtja és megforgatja s valami bőtermő fajokkal újra fogja kiültettetni. M. G. Kérdés. Alakítandó szőlőm fél talaja 40 — 50 cm. mélyre, egyformán sárgás kötött agyag. Váljon e talajra Ripariából a Portalis, vagy tornen­­teux válfaj lenne-e alkalmasabb? Továbbá szok­tak-e sima vesszőre is ojtványokat készíteni és alkal­­masak-e ezek is kis területben szőlő telepítésére és lehet-e ilyeneket megrendelés útján beszerezni ? Végül a simavesszőkre, ojtott ojtványokkal lehet-e szintén egy eddig mentes területet a philloxerával iniciálni, illetve nem lehetne-e az ily sima ojtvá­nyokat előbb desinficiálni ? Talpas. K. L.

Next