Kurír - esti kiadás, 1990. december (1. évfolyam, 109-127. szám)

1990-12-06 / 112. szám

1990. december 6. Házavató a közbiztonságért December 5-e délutánja öröm volt az óbudai rendőröknek, ami ritka ajándék a ki tudja hányadik szűk esztendő mosolytalan nap­jaiban: végre átadták a BRFK III. Kerületi Rndőrkapitányság új, tetszetős, korszerű épületét. „Ezentúl a rendőrökhöz és ter­mészetesen a polgárokhoz mél­tó körülmények között dolgoz­hat ez a kapitányság” - jegyez­tem fel dr. Vámos Ferenc kapi­tány szavait. Egyetértően bólin­tott Tarlós István polgármester, Körinek László belügyi állam­titkár-helyettes, Szabó Győző országos főkapitány, Barna Sán­dor budapesti főkapitány és bi­zonyára minden meghívott ven­dég. Talán még azok a „vendé­gek” is örülnek, akik különben nem önszántukból érkeznek az épület egy speciális részébe... Volt virág, szőnyeg, elhang­zottak üdvözlő és elismerő sza­vak, hogy ily módon is érez­hető legyen: kétévi munka gyü­mölcse a mintegy négyezer négyzetméteres objektum, amely javítja a munkakedvet, a közérzetet, könnyít a napi igen kemény hajtáson, hiszen a kerület egyébként meglehe­tősen bűnfertőzött terület. Persze az épület­­kellemes ügyfélfogadóval, munkaszo­bákkal, húszévi várakozás után saját ebédlővel) sokat jelent az óbudai rendőröknek. Mindeh­hez már „csak” az új közszol­gálat, rendőrségi törvény kell, és az erre épülő belső utasítási rendszer, számítógépek és újabb, jobb gépkocsik meg... Hosszasan sorolhatnánk még a jogos kívánságokat, de a pol­gárbarát rendőr és a rendőr­barát polgár viszonyig, a nyu­godt, biztonságos életig még sokat kell gyalogolnunk - mert az ehhez vezető utat nem repülőn fogjuk megtenni. Ebben biztosak lehetünk. És abban is, hogy az út sikere nem csak a rendőreinken múlik... T. T. Korinek László, a BM helyettes államtitkára az avatáson Fotó: GANÁK LÁSZLÓ PEDAGÓ­GUSOKNAK: DIÁRIUM A Magyar Pedagógus Ka­mara független minisztéri­umot, a parlamenti pártok­kal és a szakmai szerveze­tekkel egyeztetett művelő­dési minisztert követel. Mégpedig Pécsett, ott, ahol a kamara központja műkö­dik, s ahol Andrásfalvy mi­niszter úr lakik. Függetlenséget követelni ma már nem kunszt, a kér­dés csak az, hogyan lehet megvalósítani. Nos, mint a kamara tegnapi sajtótájé­koztatóján kiderült, a szak­mai szervezet elsősorban egy hetilap létrehozásában látja a megoldást. Ez a ter­vek szerint három hónap múlva kerül a szakmához és a nem pedagógus olvasók­hoz Diarium címmel. A kamarának a lapalapí­táshoz egyelőre nincs tőké­je, jelképes alapösszeggel létrehozott alapítványa vi­szont már van. Úgyhogy azok, akik a köznevelés és a többi államilag dotált és felügyelt szakmai lap mel­lett egy független, s szelle­miségében például a HVG- hez közel álló - elsősor­ban pedagógiai témájú - hetilap megjelenését fon­tosnak tartják, az OKHB Rt. Pécs 242-88888-93394 csekkszámlára fizethetik be az erre szánt összeget. (­P-) .*• Csak azoknak, akik szeretik az állatokat... Anna Moll ITT ÉLTÜNK KÖZTETEK Állatsírversek A kötet megvásárolható minden megye­székhely központi boltjában és Buda­pesten az Egyetemi (Kossuth L. u. 18.), a Gondolat (Váci u. 10.), a Könyvértéka (Honvéd u. 5.), az írók (Andrássy út 45.), az Illyés (Andrássy út 16.), a Radnóti (Ba­ross tér 22 ), a Magvető (Szt. István krt. 26.), és a Könyvesház (Váci út 19.) boltjá­ban. Postán - utánvéttel - megrendel­hető levelezőlapon: K-1 368 Budapest Pf. 193. Tekintet Alapítvány. Budapesten még karácsony előtt díjmentesen ház­hoz szállítjuk, ha a 112-6179-es telefon­­számon megrendeli. A kötet ára 88 Ft. / .­ rt . Szivárványos tele­kommunikáció Európa legfejlettebb államai­ban, például Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédország­ban száz lakosra ötven telefon­­vonal jut. - Nem volna reális ezt cél­ként kitűzni! - mondta a Ma­gyar Távközlési Vállalat vezér­­igazgatója.­­ A tavaly megkez­dett II. távbeszélőprogramunk elve: amennyire a gazdasági élet szükségletei kétezerre előre je­­lezhetők, százlakosonként har­minc vonalat fognak igényelni. (Nem harminc állomást!) Ez a tízmillió honpolgárra számítva hárommillió. Ma van egymillió. Tartalékokkal együtt két-két és fél milliós fejlesztésre van tehát szükség, üvegkábelekkel, köz­pontokkal!­­ Úgy hallottuk, hogy központ­jaink egy része osztrák gyártmány, kanadai licenc alapján. De ott lát­juk a Matra francia vállalat nevét is együtt a svéd Ericson Axéval... Mit tudhatunk a központok jövő­jéről? - Öten versenyeznek. Töb­bek közül erről is december hu­szonegyedikén várhatók új in­formációk. Tavaly óta élénkült meg a francia tőke érdeklődése orszá­gunk iránt. Ez évben kétszáz­ezer francia állampolgár láto­gatott hozzánk, körülbelül száz vegyes vállalatunk van már. Eb­ből ugyan csupán három a táv­közlés területén, de minden csepp fontos az eddig befekte­tett egymilliárd francia frank nagy poharában! - Nem félünk a konkuren­ciától, szeretjük és ismerjük - mondta még a France Télécom vezérigazgatója. - Nem érez­zük úgy, hogy megkéstünk vol­na Magyarország iránti érdek­lődésünkkel. És vannak a ma­gyarok számára igencsak hasz­nálható tapasztalataink. Higgyék el, húsz éve a francia telefon­­hálózat helyzete rosszabb volt, mint ma az önöké. Aztán meg­felelő politikai, gazdasági, ipari, technikai döntéseket hoztunk! Remélhetőleg mi is így te­szünk majd. A mostani program becsült ára nyolcvankilences árakon háromszázhatvanmilli­­árd forint. Évente tizenöt szá­zalékkal fog szaporodni a tele­fon-előfizetők száma; hasonló tempó kevés fordult elő a világ­ban. Telefon nélkül nincs üzlet, nincs gazdaság, nincs virágzás a második évezred végén. FÜREDI LÁSZLÓ ERÉNYES HÖLGYET VEGYENEK Népszerű-e az erényes hölgy - a kultúra, a minőségi irodalom? Összhangba tudja-e­ hozni a tudományos és ismeretterjesztő kö­tetek többéves szakmai múlttal rendelkező kiadója, a Gondolat, ezt a két szempontot? Tegnap Lendvai Ildikó igazgató az intéz­mény idei eredményeiről és a jövő év kilátásairól számolt be az újságíróknak. Eszerint, míg a kiadó ez évi „vizsgakérdése” az értékes köny­vek előállítása volt, a következő év legnagyobb problémája a kö­tetek eladása lesz. Az igazgatónő a kiadói tevékenység legfőbb kerékkötőjének a nyomdák jelenlegi üzleti és szakm­ai gyakorlatát nevezte. A kia­dóknak talponmaradásuk érdekében a kötetek valóságos keres­letéhez kell igazítani a példányszámot. Viszont a minőségi iro­dalom, a tudományos könyvek sohasem tartoztak a tömegcikkek közé, márpedig a nyomdák a tömegtermelésre rendezkedtek be. Második érv a nyomdák ellen, hogy még az inflációhoz képest is irreálisan magas költséggel dolgoznak. A jelen körülmények kö­zött mindenképpen szponzorokat kell keresni, de az a furcsa­­ helyzet állt elő, hogy éppen az az értelmiségi lenne hajlandó ál­dozni a könyvekért, amely lassan nem lesz képes megfizetni a köteteket. íme a 22-es csapdája! Ez lehet az egyik oka annak, hogy a ponyva és a lektűr az, ami egyre jobban terjed az igénye­sebb kiadványok helyett. Lendvai Ildikó megállapította: a nehe­zebb körülmények ellenére is sikerült megőrizni a kiadó jó hírét. Ennek érdekében szponzorokat is tudott találni a 25 százalékos állami támogatás mellé. A terjesztésről szólva az igazgatónő kijelentette: egyedül a pri­vatizáció a megoldás. Ez viszont óhatatlanul azzal jár, hogy keve­sebb lesz a könyvesbolt. Ezért más módokat is kell találni ahhoz, hogy a könyveket eljuttassuk­ az olvasókhoz. A Gondolat Kiadó ezért növelni kívánja saját forgalmazású köteteinek számát. Ezután a kiadó karácsonyi könyveit Hernádi Miklós és kollégái ismertették röviden. A legreprezentatívabb kiadás talán Kölcsey Ferenc irodalmi értékű levelezése. Új sorozatot is indítanak, Te­rep címen. A sorozat négy kötettel indul, amelynek mindegyike afféle terepszemle: a szemtanú hitelességével ad számot egy-egy életterületről. Külön érdekesség, hogy Diósi Pál taxisokról szóló kiadványa bevételének tíz százalékából a sérült taxisok számára alapítványt hoz létre a Gondolat Kiadó. Lendvai Ildikó igazgatónő ironiku­san jegyezte meg ezzel kapcsolatban, nem lenne meglepő, ha jö­vőre a taxisoknak kellene alapítványt létesíteni a bajba jutott kia­dók megsegítésére. PAYER IMRE Csodavárás V­árakozás, vágyakozás, áhítat? Rohanás, tolongás, zsibvásár. - Nem álltam meg, vettem egy késéletőt a Nyuszának. Ol­lót is élez - mondja barátom. - Akkor megérte - mon­dom én, mert meg se merem kérdezni, mennyi volt. - Meg. Tudod, a tartalék­ból - magyarázkodik, legin­kább magának. Alig egy hete beszélték meg a „szerény ka­­rácsony”-programot a felesé­gével. Állok a forgatagban. Bam­bán bámulom a bódéárusok szenvtelen arcát. Akár a mű­anyag babák üvegszemétől, ki­ráz a hideg. Persze, mert hideg van, nyugtatom magam. Meg a hó is esik. Kéne egy csizma. Kérjek karácsonyra? Gonosz gondolat. Elvetem. Már nem vagyok gyerek. Ez is micsoda hülyeség! A gyerekek nem csizmát várnak a fa alá. Elbőgnék magukat dühükben. Más kell. Meglepetés, varázslat... Varázslat. Na, ez tényleg az lesz, ha sikerül... valami kis örömöt kicsikarni egymásból. Az öröm könnyeit? Na ne, ez így túl lila. Különben is, ha az ajándékon múlik, azokon az átkozottul kötelező csoma­gocskákon, dobozhegyeken, akkor, szóval akkor megette a fene. Nem lesznek ajándékhe­gyek. Vagy mégis? Tülekedés, ácsorgás, tétova számolgatás. Ha kell, ez biztos, de még korai. Félre kell rá tenni, de mennyit is? Mind­egy, hiszen csupa kedvezmény az élet. Megannyi árleszállítás, karácsonyi vásár. Kicsi magnó, nagy magnó, hifitorony... Kis karácsony, nagy karácsony, ki­sült-e már a kalácsom? Mézes­kalácsom. Igen, sülnek már javában a fele méz, fele liszt babák. Arcuk helyén matrica! Milyen a világ? Kereskedő. December a kereskedők hó­napja. Fel kell díszíteni a fát, meg kell rakni az alját, illőn várjuk Jézuskát. Csoda, ha hozzá fohászko­dom? KÉ Fotó: SZEGŐ ERIKA ­ Vajon mire gondolt Antall? Semmi újat nem tartalmazott Antall József minapi beszéde - állapította meg Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke pártja sajtótájékoztatóján. Habár a miniszterelnök az ellenzékkel való jobb együttműködésről beszélt, nem tudni, konkrétan mire gondolt. Valószínű, hogy csak arról van szó, hogy az igencsak késedelmes törvényalkotói munka fölgyor­sítása érdekében szorosabb parlamenti összmunkát szorgalmazna. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ újonnan megválasztott ügyvi­vője a köztársasági megbízottakról azt mondotta, hogy ez az intézmény a kormány mozgásterének bővítését jelenti. A meg­bízottak amolyan „főispáni”, „vb-titkári” szerepet játszanak majd, a kormány meghosszabbított kezeként működnek. Jelentős ered­ménynek tartja, hogy csak jogi végzettséggel bírók lehetnek megbízottak. Hankó Faragó külön kitért arra, hogy a kormány ismét „el­bújtatott” egy olyan rendelkezést ezen intézmény bevezetésével kapcsolatban, mely sérti az SZDSZ és az MDF között fennálló megállapodást. Ez ugyanis kimondja, hogy a képviselőket érin­tő kérdésekben kétharmados többség szükséges. A köztársasági megbízottak jogállásáról rendelkező törvény, melyet egyszerű többséggel fogadtak el, viszont kimondja, hogy kmb-s képvise­lő nem lehet. Soós Károly Attila, az SZDSZ gazdasági szakértője a költ­ségvetést igen gyatrán előkészítettnek minősítette. Nem tudni semmit a kormány gazdasági távlati terveiről, ezért nem tudni, mihez kérik a társadalom türelmét, megértését. Az adótörvény szintén nem elfogadható, mert nem tesz semmit a vállalkozá­sok élénkítéséért. Az idő azonban annyira előrehaladt, hogy január elsejéig már biztosan nem kivihető az adórendszer szük­séges szerkezeti átalakítása. végezetül a szabad demokraták ifjúsági szervezetének (IDE) v­ivője, Eperjesi Tamás bejelentette, hogy kétségbe vonják a­gyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának szükségessé­gét és az ifjúság képviseletében való kompetenciáját. Károsnak tartják, hogy az ifjúság és a kormány között olyan áttétel mű­ködjék, mely sem szakmailag, sem politikailag nem képes valós érdekek feltárására és megjelenítésére. (FTETESZ)

Next